„Módosítószó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Ige egyértelműsítése (WP:BÜ), apróbb javítások |
a [061] <ref> hibás központozással AWB |
||
26. sor:
A [[német nyelv|német]] nyelvészeti szakirodalomban a ''Satzadverb'' „mondat-határozószó” terminust használják: ''Ich kann '''leider''' nicht kommen'' ’Sajnos nem jöhetek el’.<ref>[http://canoo.net/services/OnlineGrammar/Wort/Adverb/Klasse/Satzadverb.html?MenuId=Word535&lang=de canoonet, Das Satzadverb] (A mondat-határozószó)</ref>
A magyar nyelvtudományban H. Molnár Ilona értekezett elsőként a „módosító szók”-ról [[1968]]-ban,<ref name="peteri">[http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1251/125107.htm Péteri 2001].</ref> és elkülőnítette ezeket a határozószóktól. A magyar szakirodalomban is több elnevezése van ennek a szókategóriának: módosító határozó, módosító határozószó, modális partikula, modális szó,<ref name="peteri"/>
Az elkülönítés úgy történt, hogy megvizsgálták egyes hagyományosan határozószóknak tartott szavak viselkedését két különböző helyzetben: amikor a „hogyan?” kérdésre válaszolnak, tehát módhatározók, és amikor nem válaszolnak erre a kérdésre, azaz nem módhatározók és másféle mondatrészek sem. Például a ''Géza '''biztosan''' talált be a belső körbe'' mondatban ''biztosan'' módhatározó, de a ''Géza '''biztosan''' betalált a belső körbe'' mondatban nem az, hanem mondattani funkció nélküli módosítószó, melynek azonban modális funkciója van, a beszélő bizonyosságát kifejezve arról, amit állít.<ref name="kugler">[http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1252/125210.htm#233 Kugler 2001, 233. o.].</ref>
| |||