A '''középkor''' az A KURVAAA anyaaaad LUMPEEER TUNARV VAGYOOON HUHAJAJAJA[[európa]]i [[történelem]] hármas [[történelmi korszakok|történelmi korfelosztásában]] a középső korszakot jelenti: az ''[[ókor]]'' után következő, az ''[[újkor]]'' kezdetéig tartó időszakot. A fogalom, ''media tempestas'' néven, 1469-ben jelent meg először [[Giovanni Andrea dei Bussi]] pápai követ [[Nicolaus Cusanus]]hoz írt levelében. A mai hármas tagolást (ókor, középkor, újkor) [[Cristophorus Cellarius]] használta először, szerinte a ''medium aevum'' 313-ban a [[Mediolanumi ediktum|milánói ediktum]]mal, azaz a kereszténység elismerésével kezdődött, és 1453-ban, Konstantinápoly bevételével ért véget. Utóbb a kezdetét sokáig egyértelműen a [[Római Birodalom]] „bukásától” ([[476]]) számították. A középkor végének időpontját Amerika felfedezéséhez ([[1492]]), illetve a [[reformáció]] [[1517]]-es kezdetéhez kötötték. Az egyes nemzetek történetírói gyakran saját történelmük korszakhatárához igazították a középkor végét, így például az angoloknál előfordul, hogy a [[bosworthi csata]] dátumától ([[1485]]) számítják az újkor kezdetét, míg a magyar történetírás a [[mohácsi csata]]vesztésnél ([[1526]]) jelöli ki a határt.{{refhely|Klaniczay|14–15. o.}}
