„Werbőczy István” változatai közötti eltérés

== Élete ==

Werbőczy Osvát és Deák Apollónia fia,<ref>[http://www.tankonyvtar.hu/historia-1999-07/historia-1999-07 Bár vannak eltérő feltételezések is]</ref> [[1460]] és [[1470]] között született, valószínűleg Verbőcön ([[Ugocsa vármegye]], ma Verbovec, [[Nagyszőlősi járás]], [[Ukrajna]]); újabb írók inkább [[Alsókerepec|Alsó-Kerepec]] községet ([[Bereg vármegye]]) vélik születése helyének.<ref>{{Cite web |url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Turul_1916/?query=A%20M%C3%A1rton-csal%C3%A1d&pg=51&layout=s |title=Turul 1916 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye). {{!}} Arcanum Digitális Tudománytár |accessdate=2018-12-27 |work=adtplus.arcanum.hu}}</ref><ref>{{Cite web |url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Szazadok_1896/?query=werb%C5%91czy%20AND%20sz%C3%BClet*&pg=176&layout=s |title=Századok – 1896 {{!}} Arcanum Digitális Tudománytár |accessdate=2018-12-27 |work=adtplus.arcanum.hu}}</ref> Felsőbb tanulmányait valószínűleg Budán, később pedig valamelyik itáliai ([[Bolognai Egyetem|bolognai]] vagy [[Padovai Egyetem|páduai]]) egyetemen végezte; állítólag [[Bécs]]ben is tanult. A [[Latin nyelv|latin]] és [[ógörög nyelv]] ismerete mellett „eleganter” beszélt [[Német nyelv|németül]]. Kiváló szellemi képességgel megáldva, az ismeretek minden terén a legelsők közé tartozott. [[Teológia]]i és [[Filozófia|bölcseleti]] ismerete mellett leginkább az tanúskodik, hogy [[1521]]-ben követségben járván [[V. Károly német-római császár]]nál [[Worms (település)|Wormsban]] (vendégként részt vett a birodalmi gyűlésen), [[Luther Márton|Lutherrel]] vitába bocsátkozott.<ref>Akkor sokan bírálták Luthert. Az egyik legtekintélyesebb bírálója maga [[VIII. Henrik angol király]] volt.</ref>

[[Fájl:Coat of arms of István Werbőczy.jpg|bélyegkép|jobbra|Werbőczy István nemesi címere]]

A közéleti pályán először Ugocsa vármegyében működött, ahonnan mint országgyűlési követ, az egész ország színe előtt bemutatta tudását és ékesszólását. Az [[1498]]. [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]]-féle nevezetes törvények megalkotásában, melyek a köznemesség rohamos térfoglalását jelentik, már kétségtelenül közreműködött, s az a határozat, amelyben II. Ulászló örökös nélküli elhalálozása esetére a nemzet királyválasztási joga, s ahhoz való ragaszkodása nyert kifejezést, egyenesen az ő befolyásának tulajdonítható; előjátéka volt ez az [[1505]]. évi [[rákosi végzés]]eknek. Az [[1500]]-as és [[1501]]-es országgyűléseken a köznemesség szóvivője és vezére volt. Ő fogalmazta meg azt a királyhoz intézett felterjesztést, amelyben a nemesség sérelmeinek tolmácsolása mellett a főrendek [[Banderiális hadsereg|bandériumainak]] kiállításáról, a főpapok [[Tized|dézsmaszedésének]] törvényszerű gyakorlásáról kérik a királynak erélyes rendelkezését. Politikai sikereinek azonban egyik legszebbike az 1505. évi rákosi gyűlés híres végzése a nemzeti királyság visszaállítása tárgyában. A köznemesség ragaszkodását Werbőczyhez bizonyítja az a páratlan eset, hogy a hazának és köznek tett jószolgálatai elismeréséül portánként két dénár jutalmat szavazott meg neki az [[országgyűlés]].

[[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] uralkodása első éveiben Werbőczy többnyire külföldön tartózkodott. [[1517]]-ben királyi személynök lett és különböző [[dalmácia]]i megbízásokat kapott az [[Országgyűlés]]től. A [[Oszmán Birodalom|török]] támadások veszedelme mindegyre fenyegetőbbé vált, és ezért Werbőczy [[Velence (Olaszország)|Velencében]], [[Róma|Rómában]], Wormsban, majd [[Nürnberg]]ben járt, mindenütt a török elleni segély kieszközlése érdekében fáradozott, de küldetése nem járt sikerrel. Nem is járhatott, mert Nyugat-Európa – a kibontakozó reformáció által okozott forrongások mellett – épp az itáliai háborúk lázában égett. Az angol és francia királyok, a német-római császár (egyben spanyol király), valamint a [[pápa (egyházfő)|pápa]] és az itáliai államok hadai kis megszakításokkal, gyakran szövetségeseket is váltva, folyamatosan harcoltak Itália uralmáért. Visszatérve, az országot a legnagyobb zűrzavarban találta. A pártküzdelmek utolsó fázisa az [[1525]]. [[Június 24.|június 24-ei]] országgyűlésen következett be, amely Werbőczyt emlékezetes nagy beszéde után Magyarország nádorává megválasztotta, a nagyurak azonban megbuktatták. A [[Mohácsi csata|mohácsi vész]] alatt egyik felső-magyarországi várában, [[Dobronya|Dobronyán]] élt visszavonulva.

 

 

== Emlékezete ==

2014-ben, a Magyar Posta a Tripartitum kiadásának 500. évfordulójára bélyegkisívet bocsátott ki.

 

== Munkája ==

* Tripartitum opus iuris consuetudinarii inclyti regni Hungariae az 1514. országgyűlésnek lett bemutatva, melynek LXIII. cikkében a mű átvizsgálása is elrendeltetett.

* Latinul: Bécs 1517, 1545, 1561, 1572, 1581, Nagyszombat 1740, 1753, Kolozsvár 1762, Eger 1776, Buda 1822

* Horvátul: 1574, fordította Pergossich Iván Nedelisch

 

* {{Szinnyei|14||w/w30505.htm}}

* Kelemen Imre: Magyar Hazai polgári magános törvényről írt tanulmányok. 1822

 

== További információk ==

* [http://www.staff.u-szeged.hu/~capitul/analecta/opus_trip.htm Analecta Werbőcziana. A Tripartitum részletesen]

* [http://www.mult-kor.hu/rubicon/cikk.php?id=956&szerzo=Mezey%20Barna Werbőczy életrajza]