Wikipédia

„Ásványi anyagok” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát TamasMarta (vita) szerkesztéséről Regasterios szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 798 szerkesztés
typo
2. sor:
<!-- Összedolgozva a nyomelemek szócikkel, az oda mutató hivatkozások ide jutnak el
-->
Az '''ásványi anyagok''' közül azokat az elemeket, amelyek a szervezetünkben, a test tömegének 0,005%5‰-nálnél nagyobb mennyiségben fordulnak elő, '''makroelemeknek''', amelyek ennél kisebb mennyiségben vannak jelen, '''mikroelemeknek''' nevezzük. Az ásványi anyagok összességükben, a szervezetünk 4–54-5%-át teszik ki.<ref>http://www.viszki.sulinet.hu/tananyagtar/gazdasagi/friedrichne/9vit.pdf</ref> Az ásványi anyagok, különösen a mikroelemek és nyomelemek biológiai sajátosságaival a [[bioszervetlen kémia]] foglalkozik.
 
== Makroelemek ==
=== [[Foszfor]] ===
 
*A felnőtt ember szervezetében, szerves és szervetlen [[foszfát]]ok formájában 600–700600-700&nbsp;g foszfor található. Szerves kötésben az egyes fehérjéknek, enzimeknek, vagy [[nukleinsavak]]nak az építőköve. Fontos szerepet tölt be a [[fehérje]]-, [[szénhidrát]]- és [[zsír]]anyagcserében. A foszfor 80–8580-85%-a hidroxiapatit mikrokristályok alakjában, a [[csont]]ok, [[fogak]] szilárdságáért felelős. Kis mennyiségben van jelen ugyan, de a szervezet folyadéktereiben is megtalálható, igen fontos szerepet töltve be a [[pH|kémhatás]] szabályozásában. Szervezetünk a tartalékenergia egy részét is foszforvegyületek (ATP – adenozin-trifoszfát) formájában raktározza. Szükséges az [[idegrendszer]] működéséhez, a [[fehérje]]szintézishez és [[enzim]]ek működéséhez is.
*A foszfor gyakorlatilag minden élelmiszerben megtalálható, ezért a táplálkozási eredetű hiánya nem jellemző, mivel az élelmiszeripar – elsősorban savanyító adalékanyagként – egyre több foszfort használ fel, rendszerint [[foszforsav]]ként. Hiányállapot legfeljebb tartós savmegkötő-[[Terápia (fogalom)|terápia]] kapcsán, amikor nő a [[kalcium]]kiválasztás, esetleg [[vázrendszer#csontritkulás]] lép fel.
*Napi szükséglet: kb. 620&nbsp;mg (serdülő korban és 70&nbsp;év felett 780&nbsp;mg).
18. sor:
=== [[Kalcium]] ===
 
* Átlagos testtömegű (60–7060-70&nbsp;kg) felnőtt emberben 750–850750-850, illetve 1000–12001-1,2&nbsp;gkg kalcium van, ennek 98%-a a csontokban, 1% a fogakban található kalcium-foszfát formájában, további 1% a vérben kering. Élettani szerepe a csontok keménységének, nyomásszilárdságának fenntartásában van. A sejteken kívüli folyadékban és a lágy szövetekben, fehérjéhez kötve, vagy vízoldható formában, nem ionizált komplex alakban, illetve [[ion]]os formában, csupán 10&nbsp;g mennyiség van jelen. Ez a kis mennyiség azonban felelős az [[ingerlékenység]] szabályozásában, az [[izom-összehúzódás]] megindításában, a [[véralvadásban]], a különböző membránok épségének fenntartásában és egyes [[enzim]]ek működésében.
* A kalciumbevitel 20–4020-40%-a hasznosul, amely több tényezőtől is függ:
** a táplálék kalcium-foszfor aránya,
** a fehérjeellátottság,
34. sor:
=== [[Magnézium]] ===
 
* A felnőtt ember szervezetében kb. 20-28&nbsp;g magnézium van, amelynek fele a csontrendszerben, a többi zömében a sejtekben található. Szerepe az ideg-, és izomműködésben, valamint számos enzim működésén keresztül a fehérje-, szénhidrát-, és zsíranyagcserében van.
* Magnéziumban gazdagok: csonthéjas magvak ''(dió, mogyoró, mandula)'', tökmag, napraforgómag, {{refhely|Gégény Józsefné: Természetgyógyász elődeink nyomában}}<ref>[https://www.vitaminsziget.com/ecikk.php?id=203 vitaminsziget.com]</ref> mák, szójaliszt, {{refhely|Gégény Józsefné: Természetgyógyász elődeink nyomában}} méhpollen, savanyú káposzta, kakaópor,<ref>http://taplalkozas.bioenergetikus.hu/asvanyi-anyagok.php</ref> zöldségek-zöldek ([[klorofill]]), gabonatermékek, bárányhús <ref>[http://www.viszki.sulinet.hu/tananyagtar/gazdasagi/friedrichne/9vit.pdf A Vitaminok és Ásványi anyagok hatása]</ref>
*Napi ajánlott adagja 300&nbsp;mg.
61. sor:
=== [[Nátrium]] ===
 
* A felnőtt szervezetben mintegy 83–9783-97&nbsp;g közötti mennyiségű nátrium található, ennek 60–6560-65%-a kicserélhető formában, a test víztereiben, 35–4035-40%-a kötött formában, a csontokban és a kötőszövetekben található.
* Nehéz fizikai [[Munka (közgazdaság)|munka]] végzésekor, magasabb hőmérsékletű és nedvességtartalmú környezetben, erős verítékezéskor, akár 8&nbsp;g, de kellemes külső hőmérséklet esetén és pihenő embernél 46–9246-92&nbsp;mg nátriumot is veszíthetünk. Egyes szakvélemények szerint 100&nbsp;mmol/nap nátriumbevitel elegendő a szükséglet fedezésére (ez kb. 5&nbsp;g [[konyhasó]]nak felel meg), mert a túlzott nátriumbevitel egyes vélemények szerint, a már népbetegségnek számító magas vérnyomás kialakulásában is szerepet játszthat.
* Az [[élelmiszeripar]]i technológiai eljárások során jelentős mennyiségű só kerülhet az egyes [[élelmiszer]]ekbe, ráadásul a kialakult [[b:Szakácskönyv/Alapok/Technika|konyhatechnikai eljárások]], [[táplálkozás]]i szokások is veszélyt jelenthetnek. Ezért egyes emberek rendkívül magas [[só]]bevitelét mérsékelni ajánlott.
* A helyes táplálkozási szokások kialakítását, már [[gyermekkor]]ban el kell kezdeni, nem szabad a gyermekeket az erősen sós ízű ételekre rászoktatni.
85. sor:
=== [[Jód]] ===
 
* A szervezetben kb. 15–2015-20&nbsp;mg jód található, ennek 70–8070-80%-a a [[pajzsmirigy]]ben van, mert a jód a pajzsmirigyhormonok ([[tiroxin]], [[trijód-tironin]]) szerves része, így részt vesz az anyagcsere szabályozásában, befolyásolja a növekedést, az idegrendszer működését, de közvetve hat a [[vérkeringés]]re is.
* Azokon a területeken, ahol a talaj, s ennek következtében az ivóvíz, és a növények jódban szegények, halmozottan fordulnak elő golyvás megbetegedések.
* Egyes növényi eredetű élelmiszerek gátolják a jód hasznosulását a szervezetben, ilyen a kel, kelbimbó, retek. Az állati eredetű élelmiszerek jódtartalmát, a takarmány és az [[ivóvíz]] jódszintje is befolyásolja.
96. sor:
 
* A kobalt többféle [[oxidáció]]s állapotban is stabil, ezért a szervezetben végbemenő redoxifolyamatokban van szerepe.
* A B<sub>12</sub>-[[vitamin]] szintéziséhez elengedhetetlen.
* Főbb forrásai: tojás, bab, burgonya, körte, tej, vaj, spenót, hüvelyesek, húsok (marha, borjú, tyúk), a tenger gyümölcsei <ref>[http://www.multivitaminok.com/asvanyi-anyagok-nyomelemek/kobalt/ multivitaminok.com]</ref>
 
103. sor:
* A króm a szövetekben igen kis koncentrációban van jelen, és az életkor előrehaladtával mennyisége csökken. Az emberi szervezet krómtartalma pontosan nem ismert, de aktívan részt vesz a [[szénhidrát-anyagcsere|szénhidrát-anyagcserében]], elősegíti az inzulin hatását. Feltételezik, hogy hiánya a [[koszorúér-betegség]] és a [[cukorbetegség]] egyik okozója.
* A króm a teljes kiőrlésű gabonamagvakban, hüvelyesek magjában, húsban, májban, tojásban és sajtban található.
*Napi ajánlott bevitele nincs megállapítva, de az optimális adagját általában 50–20050-200&nbsp;mikrogrammban adják meg.
 
=== [[Mangán]] ===
 
* A mangán számos enzim aktivátora, részt vesz a szénhidrát- és lipidanyagcserében, a fehérje-, a dezoxiribonukleinsav, és a ribonukleinsav szintézisében. Szervezetünkben 12–2012-20&nbsp;mg mangán van, vegyes táplálkozás mellett nem fordul elő mangánhiány. Felszívódása mindössze 3–43-4%, de egyes fémek (vas, kobalt, kalcium) feleslege még gátolja is a felszívódását.
* Gazdag mangánban: a [[gabonafélék]], ezek teljes őrleményei, a [[dió]], [[mogyoró]], tojás,{{refhely|Gégény Józsefné: Természetgyógyász elődeink nyomában}} paraj,{{refhely|Gégény Józsefné: Természetgyógyász elődeink nyomában}} petrezselyem,{{refhely|Gégény Józsefné: Természetgyógyász elődeink nyomában}} de a tejtermékek és a húsok csak kis mennyiségben tartalmazzák.
* Mangánhiány: a feledékenység egyik oka lehet.{{refhely|Vianna Stibal: ThetaHealing}}
{{refhely|Gégény Józsefné: Természetgyógyász elődeink nyomában}}
 
=== [[Molibdén]] ===
 
* A molibdén nagyon kis mennyiségben található meg a szervezetünkben. A nagy molibdénbevitel rézhiányt okoz, molibdénforrás a hús, és a hüvelyesek.
A molibdénhiány ritka, és csak mesterséges táplálás kapcsán észlelték eddig. Enyhe esetben pszichés labilitást (ingerlékenységet), súlyosabb formában idegrendszeri tüneteket, például látászavart okoz. Gyermekkorban kortól függően 30–25030-250&nbsp;mikrogramm, felnőttkorban 250&nbsp;mikrogramm a napi szükséglet. A napi ajánlott mennyiség 40-szerese fölötti dózis csökkenti a réz felszívódását
 
=== [[Réz]] ===
144 ⟶ 145 sor:
* Nőknek a terhesség alatt és a szülést követően (a nagy vérveszteség miatt is) nagyobb a vasszükségletük.
* A vas felszívódását csökkentik a csersav tartalmú tápanyagok, így a kávé, tea, de a gabonamagvak korpájában lévő fitátok is, mivel a vassal oldhatatlan komplexet képeznek.
* Vasban gazdag: a baromfi-, hal-, sertés-, marhahús, de ki kell emelni a májat és egyéb belsőségeket, mert a szervezet jó [[aszkorbinsav]]-ellátottsága mellett, a vas felszívódását, és hasznosulását, ezekből fokozott mértékben lehet tapasztalni. Növényi alapú forrásai: [[szilva]], mogyoró, [[mák]], [[vargánya]] {{refhely|Gégény Józsefné: Természetgyógyász elődeink nyomában}} spenót, savanyú káposzta, napraforgómag, dió, kakaó, csipkebogyó, cékla, barna rizs, vörös- és feketeribiszke, száraz bab, lencse, szójaliszt, tojássárgája, datolyaszilva, sütőtök, csípős paprika.<ref>[http://www.viszki.sulinet.hu/tananyagtar/gazdasagi/friedrichne/9vit.pdf viszki.sulinet.hu]</ref>
* Többféle oxidációs állapota miatt redoxifolyamatokban játszik szerepet.
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Ásványi_anyagok”