„Kalmár Magda (újságíró)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
B36Bot (vitalap | szerkesztései)
a Magyar Nemzet egyértelműsítése AWB
a linkjav.
1. sor:
{{Személy infobox}}
{{egyért1|[[Kalmár Magda (egyértelműsítő lap)]]}}
'''Hevesi Endréné, Kalmár Magda''' (írásait - házasságkötésüket követően - leggyakrabban '''Hevesi Magda''' néven írta alá) ([[Budapest]], [[1905]].<ref>Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1914, [https://library.hungaricana.hu/hu/view/Budapest_B5288_evangelikus_elemi_iskola_B5325_1914/?pg=20 IV. elemi leányosztály]</ref> [[január 5.]]<ref>{{CitPer|szerző=[[Szalontai Éva]] |cím=Hevesi Endréné |alcím= |periodika=[[Magyar Sajtó (folyóirat)|Magyar Sajtó]] |év=1995 |hónap=01 |nap=16 |oldal=8 |évfolyam=36 |szám=1 }}</ref> – [[1994]]. [[december 28.]]<ref>{{CitPer|szerző=Gyuris György és Landenberger Istvánné |cím=Pótlások a lexikonokhoz |url=http://epa.oszk.hu/01300/01367/00087/pdf/04dokumentumok.pdf |periodika=Könyv, Könyvtár, Könyvtáros |év=1997 |hónap=03 |nap= |oldal=43 |évfolyam=6 |szám=3 }}</ref>) könyvtáros, újságíró, [[Hevesi Endre]] felesége, a [[Hevesi Endre-díj]] alapítója.
 
==Élete==
Édesanyját korán elvesztette, mostohaanyjával gyerekkorától rossz viszonyban volt. Jó tanulóként iskolája támogatásával állami ösztöndíjat szerezve járhatta a polgárit. 15 évesen hagyta el a szülői házat.<ref name="csemi">{{CitPer|szerző=[[Csémi Klára]] |cím=Hetven éve a pályán |alcím=Hevesi Magdával beszélget Csémi Klára |periodika=[[Magyar Sajtó (folyóirat)|Magyar Sajtó]] |év=1993 |hónap=12 |nap=20 |oldal=28 |évfolyam=34 |szám=24-25 }}</ref> Újságírói pályáját 1922-ben a [[Pesti Hírlap]]nál színházi rovatvezetőként kezdte, majd számos lap munkatársa volt.<ref>{{CitPer|szerző= |cím=HÍREK |alcím= |periodika=[[Népszava]] |év=1994 |hónap=12 |nap=29 |oldal=15 |évfolyam=52 |szám=305 }}</ref> Írásait [[Az Ujság]] és [[Incze Sándor (lapszerkesztő)|Incze Sándor]] lapja, a [[Színházi Élet]] is közölte; az a lap, ahol későbbi férjével [[Hevesi Endre|Hevesi Endrével]] megismerkedett. A [[numerus clausus]] rá is vonatkozó korlátozásai miatt nem tanulhatott tovább, de autodidakta módon, olvasással elmélyült műveltséget szerzett, többek közt két nyelven: [[angol nyelv|angolul]] és [[német nyelv|németül]] is megtanult. 1945-ben [[Zsolt Béla]] lapjánál, a [[Haladás (hetilap)|Haladás]]nál dolgozott.<ref name="csemi" />
 
Az 1950-es években a [[Középülettervező Vállalat]]nál, majd a [[Lakó- és Kommunális Épületeket Tervező Vállalat|Lakótervnél]] volt könyvtáros. A [[1956-os forradalom|forradalom]] után a [[Népszabadság]]nak írt, ahol férje megalapította a tudományos-technikai rovatot. Írásait a [[Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018)|Magyar Nemzetben]], a [[Nők Lapja|Nők Lapjában]], a [[Ludas Matyi (hetilap)|Ludas Matyiban]], és az [[Tükör (hetilap, 1964–1989)|Új Tükör]]ben is közölték, kifejezetten tudományos és technikai írásait az [[Univerzum (folyóirat)|Univerzum]], a [[Mai Magazin]], az [[Interpress Magazin|IPM]] és a [[Szabadidő Magazin]] jelentette meg. A rendszerváltást követően a [[Pesti Hírlap]]ban jelentek meg anyagai.<ref name="csemi" />