„Szürke farkas” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Visszavontam 195.199.145.62 (vita) szerkesztését (oldid: 21741280)
Címke: Visszavonás
36. sor:
[[Fájl:Canis lupus-Wolf-Polar Park Norway-Female.jpg|thumb|right|Farkas szuka]]
 
A '''szürke farkas''' vagy csak egyszerűegyszerűen '''farkas''' ''(Canis lupus)'' az [[emlősök]] ''(Mammalia)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] [[ragadozók]] ''(Carnivora)'' [[rend (rendszertan)|rendjébe]], ezen belül a [[kutyafélék]] ''(Canidae)'' [[család (rendszertan)|családjába]] tartozó [[faj]]. A [[kutya]] ''(Canis lupus familiaris)'' és a [[dingó]] ''(Canis lupus dingo)'' is ennek alfaja, bár önálló fajként is említik ezeket.
 
Tágabb értelemben farkasnak neveznek a [[kutyafélék]] ''(Canidae)'' családján belül több más [[faj]]t is: ezek a [[prérifarkas]] ''(Canis latrans)'', a [[vörös farkas]] vagy rőt farkas ''(Canis rufus)'' és a [[sörényes farkas]] ''(Chrysocyon brachyurus).'' Emellett az [[aranysakál]] népies elnevezése, a ''nádi farkas'' a szürke farkassal való közeli rokonságára és összetéveszthetőségére utal. Szócikkünkben „farkas” alatt a szürke farkas értendő.
100. sor:
*[[kutya]] ''(Canis lupus familiaris)'' Linnaeus, 1758
*[[dingó]] ''(Canis lupus dingo)'' Meyer, 1793
*
 
{{forrás|A [[kutya]] ''(Canis lupus familiaris)'' az [[etológia]]i vizsgálatok szerint döntően eltérő pszichés tulajdonságokkal rendelkezik a farkashoz képest ezért már önálló fajként ''(Canis familiaris)'' kell tekinteni.}}
149 ⟶ 148 sor:
=== Territoriális viselkedése ===
 
Territoriális viselkedése erős, de a terület határait más szociális fajoktól – például a [[hiénafélék]]től ''(Hyaenidae)'' – eltérően nem ellenőrzi rendszeresen, mivel ezeket a határokat a szomszédos falkák kölcsönösen elismerik. A letelepedett időszakban a falka csak napi 5–6 km-t jár be; a teljes terület bejárásához ilyenkor mintegy három hét kell – ez a felségterület a falka létszámától és az élőhely adottságaitól függően többnyire 100–300 négyzetkilométer. A területen van az elléshez használt vacok, vannak rajta gyakran használt útvonalak és találkozópontok. A dominánskeldomináns egyedek a napi séta közben vizelettel, ürülékkel, kaparással jelölik az útvonalakat, amiken a talp illatmirigyeinek váladéka is nyomot hagy. Általában 250 méterenként van egy-egy szagjel; a területhatár közelében, a rendszeresen használt csapásokon, az elágóktólelágazások közelében ennél jóval sűrűbben.

A szagjelekből és a térkép jellegzetes pontjaiból a fejükben kognitív térképet állítanak össze, aminek segítségével képesek átvágni az útvonal kanyarjait, ha sietnek valamiért.

Területüket hevesen védik a betolakodóktól; azokat akár meg is ölhetik. A területet körülbelül 1 km széles határzóna veszi körül; ezt a sávot a szomszéd falkával közösen használják, és általában itt portyáznak a falkából kivert példányok is.
 
=== Táplálkozása ===