„Feldebrő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
46. sor:
A [[Török hódoltság]] alatt; Debrő és környéke valamint Hatvan 1544-es török elfoglalása, majd Eger 1552. évi ostroma után, a környék szinte teljesen elnéptelenedett, a török lerombolta a debrői várat is. Az 1560-as évektől Debrő is az ónodi váruradalom tartozéka lett.
1603-ban [[Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem|Rákóczi Zsigmond]] vette meg Debrő várát tartozékaival együtt, és így több mint egy évszázadra a [[Rákóczi család]] birtoka lett.
A [[tizenötéves háború]] után a vidék elnéptelenedett Debrővel együtt. 1601-ben és 1647-ben is csak négy telket találtak itt, 1621-ben pedig csak tizenhét jobbágyot. A lakosság száma csak az 1670-es években emelkedni kezdett egy időre, majd a visszafoglaló háborúk újra elűzték Debrő lakosságát.
Debrőt 1710-ben, miután a császári udvar [[II. Rákóczi Ferenc]]et, a császári udvar hűtlenné nyilvánította, az uralkodó Althan Mihály grófnak adományozta.
52. sor:
A török kiűzése után a falu lassan települt újjá, az 1712. évi birtokfelméréskor is csak húsz telkes jobbágy és húsz telek volt itt.
A debrői uradalom helyzete, akkor változott meg alapvetően, amikor 1740-ben Grassalkovich Antal királyi
A [[20. század]] harmincas–negyvenes éveinek birtokviszonyaira jellemző az öt hold alatti törpebirtok volt.
| |||