„Medvetánc” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a Magyar sajtótermékek→Magyar nyelvű sajtótermékek(WP:BÜ), apróbb javítások
Leonae (vitalap | szerkesztései)
Frissítve a Medvetánc története, pontosítva a megjelenések, szerkesztők, résztvevők adatai, releváns források megadása.
1. sor:
'''Medvetánc''' az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] és a [[Budapesti Corvinus Egyetem|közgazdaságtudományiKözgazdaságtudományi egyetemEgyetem]] művelődéskutató intézetének társadalomelméleti folyóirata. Indulás/megszűnés: 1981/1989. Székhely: [[Budapest]]. Közreadó: ELTE-Medvetánc. Periodicitás: negyedévente. ISSN 0230-3361
 
[[Magyar Bálint (politikus)|Magyar Bálint]] szerkesztette. A folyóirat szerkesztőbizottságánakhasábjain tagjaia voltak:hazai [[Fejtő Ferenc]]szociológiai, [[Bihari Mihály]]filozófiai, [[Polonkai Tibor]]művészeti, [[Hankiss Elemér]]történettudományi, [[Miklós Tamás]]. A folyóirat hasábjain a hazai szociológiaiközgazdasági és politikai kultúra helyzetét kísérték figyelemmel. Addig mellőzött, külföldiháttérbe tudományfilozófusokszorított, illetve ellenzéki magyar filozófusok, szociológusok és külföldi szerzők jeles tanulmányait is megjelentették, például [[Paul Karl Feyerabend]], [[Max Weber|Max Weber,]] Lev Sesztov, [[Wilhelm Reich]] írásait. A folyóirat az 1989/1-es számmal szűnt meg, egyike volt azon sajtóorgánumoknak, amelyek mintegy a [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] előkészítésének szerepét igyekeztek betölteni.
== Szerkesztői, tartalma ==
 
== Története ==
[[Magyar Bálint (politikus)|Magyar Bálint]] szerkesztette. A folyóirat szerkesztőbizottságának tagjai voltak: [[Fejtő Ferenc]], [[Bihari Mihály]], [[Polonkai Tibor]], [[Hankiss Elemér]], [[Miklós Tamás]]. A folyóirat hasábjain a hazai szociológiai és politikai kultúra helyzetét kísérték figyelemmel, külföldi tudományfilozófusok, szociológusok jeles tanulmányait is megjelentették, például [[Paul Karl Feyerabend]], [[Max Weber]]. A folyóirat az 1989/1-es számmal szűnt meg, egyike volt azon sajtóorgánumoknak, amelyek mintegy a [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] előkészítésének szerepét igyekeztek betölteni.
 
Az ELTE frissen végzett bölcsész hallgatói, fiatal tanárai 1980-ban megalapították az 1956 utáni Magyarország első cenzúrázatlan, de legális társadalomelméleti folyóiratát, a Medvetáncot, azzal a céllal, hogy — komolyan véve a formális cenzúratörvény hiányát — dekriminalizálják a szabad gondolkodást és tudományos publikálást. Az alapító szerkesztők úgy vélték, hogy társadalomtudományi, filozófiai kutatásaik magyarországi folytatása elképzelhetetlen a szabad publikálás lehetőségének megteremtése nélkül. A negyedévi folyóirat 1981-től 1989-ig jelent meg. A folyóirat számok mellékleteként könyvek is készültek. Az utolsó Medvetánc-kötet egyben az első [[Atlantisz Könyvkiadó|Atlantisz]]—kötet [[Szabó Miklós (történész, 1935–2000)|Szabó Miklós]] történész könyve: Politikai kultúra Magyarországon 1896—1986. Betiltási kísérletek ellenére a folyóirat folyamatosan megjelent, s a nyolcvanas évtized gazdasági és társadalmi reformvitáinak egyik meghatározó fóruma lett. Itt jelentek meg a történettudományok, a filozófia, az esztétika, az irodalomtudomány, a szociológia, az eszmetörténet és a környezetvédelem számos, új utat kereső szerzőjének tanulmányai is. A szerkesztők célja az volt, hogy a Medvetánc kötetei a szerzők akkori pillanatnyi politikai helyzetére, megítélésére való tekintet nélkül, kizárólag tanulmányaik színvonala és a tárgyalt témák súlya, valamint eredetisége alapján kerüljenek összeállításra. A szerkesztőség minőségi szempontból szigorú válogatásra, nyelvi-stilisztikai lektorálásra törekedett. Folytatója kívánt lenni a XX. század első fele kiváló, de megszakadt magyar tudományos folyóirat hagyományainak — így pl. a [[Huszadik Század (folyóirat)|Huszadik Század]] vagy a [[Szép Szó]] elemző szellemének. A Medvetánc mellékleteként megjelenő könyvek egy-egy, az adott időben provokatív, de súlyát máig megőrző tanulmányt, vagy tanulmánygyűjteményt adtak közre: Tengelyi László: Autonómia és világrend ([[Immanuel Kant|Kant]] az etika fundamentumáról) [1984]; [[Szilágyi Ákos (költő)|Szilágyi Ákos]] — [[Kovács András Bálint]]: [[Tarkovszkij (egyértelműsítő lap)|Tarkovszkij]] az orosz film Sztalkere [1985]; Fordulat és reform[1987]; Jelentések a határokon túli magyar kisebbségek helyzetéről [1988]; [[Demény Pál (politikus)|Demény Pál]]: A párt foglya voltam [1988]; Szabó Miklós: Politikai kultúra Magyarországon 1896—1986[1989]. A legnagyobb visszhangot a gazdasági, szociológiai, kulturális helyzet radikális reformját sürgető és a rendszerváltást konkrétan előkészítő, így annak emblematikus szövegévé váló Fordulat és reform váltotta ki.
 
== Szerkesztői, tartalma ==
 
A Medvetánc alapító szerkesztői:
 
Szerkesztő Bizottság:
 
[[Ancsel Éva]] (elnök)
 
Bajomi Iván
 
[[Bihari Mihály]]
 
Bruszt László
 
Tütő László
 
Felelős szerkesztő: [[Miklós Tamás]]
 
Szerkesztők:
 
[[Hekerle László]]
 
[[Magyar Bálint (politikus)|Magyar Bálint]]
 
Márkus Péter
 
Sasfi Csaba
 
[[Szilágyi Ákos (költő)|Szilágyi Ákos]]
 
Műszaki szerkesztő: Mátray Mihály
 
A Medvetánchoz a későbbiekben ideiglenesen vagy véglegesen csatlakozó további szerkesztőbizottsági tagok, illetve társelnökök:
 
[[Fejtő Ferenc]]
 
[[Hankiss Elemér]]
 
Magyar György
 
Palánkai Tibor
 
Papp Zsolt
 
A Medvetánchoz a későbbiekben csatlakozó szerkesztők:
 
Tallár Ferenc
 
Tengelyi László
 
== Források ==
 
*''Magyar Gazdaság és szociológia a 80-as években'' (szerk. Miklós Tamás), Medvetánc, Budapest, 1988, ISBN 9632234448, Előszó
*{{ÚMIL|12|1350}}
*[[Szegedi Tudományegyetem]] [[József Attila Tanulmányi és Információs Központ|Klebelsberg Könyvtár]] folyóirat-állománya.
*https://adtplus.arcanum.hu/hu/collection/Medvetanc/
*http://atlantiszkiado.hu/kiado_tortenet.php
 
[[Kategória:Magyar nyelvű sajtótermékek]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Medvetánc