„Budapesti Operettszínház” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
64. sor:
1923-ban Budapest vezetése úgy döntött, hogy az operett kapjon saját otthont. A Fővárosi Operettszínház megnyitásával a magyar fővárosban is megkezdődött az "Ezüst Operett" korszaka, és az operett műfaja a [[Népszínház (Budapest, 1875–1908)|Népszínház]] és a [[Király Színház]] után egy új és végleges otthonra talált. A színház története során legfőbb szempont volt a klasszikus operett hagyományainak ápolása és modern művészi megoldások által való gazdagítása. Budapest - Bécs mellett - az operett fővárosa, s bárki könnyedén meggyőződhet a minőségileg magas operettszínvonalról.
Működését olyan legendás hírű művészek fémjelzik, mint [[Bársony Rózsi]], [[Csikós Rózsi]], [[Domonkos Zsuzsa]], [[Honthy Hanna]], [[Felföldi Anikó]], [[Fónay Márta]], [[Gallay Judit]], [[Galambos Erzsi]], [[Lehoczky Zsuzsa]], [[Kishonti Ildikó]], [[Kovács Iby]], [[Kovács Zsuzsa (színművész)|Kovács Zsuzsa]], [[Mányai Zsuzsa]], [[Medgyesi Mária]], [[Mednyánszky Ági]], [[Németh Marika]], [[Oszvald Marika]], [[Petress Zsuzsa]], [[Somogyi Nusi]], [[Tiboldi Mária]], [[Udvarias Katalin]], [[Zentai Anna]], [[Zsadon Andrea]], [[Benkóczy Zoltán]], [[Csere László]], [[Dénes Oszkár]], [[Jankovits József]], [[Farkas Bálint]], [[Feleki Kamill]], [[Hadics László]], [[Harsányi Frigyes]], [[Hollai Kálmán]], [[Kertész Péter (színművész)|Kertész Péter]], [[Latabár Kálmán (színművész, 1902–1970)|Latabár Kálmán]], [[Marik Péter]], [[Németh Sándor (színművész)|Németh Sándor]], [[Rátonyi Róbert (színművész)|Rátonyi Róbert]], [[Sárdy János]], [[Sipeki Tibor]], [[Szolnoki Tibor]], [[Virágh József]].
A hatvanas évek közepétől kezdve a színház sokoldalú társulata rendszeresen, és nagy sikerrel musical bemutatókat is műsorára tűz,
1998. január 1-jétől a színház '''Budapesti Operettszínház''' néven működik.
|