„Marosvásárhely” változatai közötti eltérés

| weboldal = tirgumures.ro/

}}

 

Ezen a vidéken már az [[őskor]]ban is volt emberi [[település]], ami a [[Maros]] közelségének, illetve a dombokon kiterjedő hatalmas [[csertölgy|cserfa]]- és [[bükk (növénynemzetség)|bükkerdőknek]] köszönhető.<ref>Kincses Képeskönyv - Marosvásárhely, Koinónia Kiadó, Kolozsvár 2008 (Őskor, ókor - Élet a Maros partján, 4. oldal)</ref> Az első település, amelyet ténylegesen a mai Marosvásárhely elődjének tekinthetünk, a 11. században alakult ki. Az 1323-ból származó első írásos említése ''Novum Forum Siculorum''nak nevezi a várost. A 15. század első felében Marosvásárhely még [[mezőváros]] volt és [[Marosszék (történelmi)|Marosszéknek]] volt alárendelve. Viszont idővel mind önállóbb lett, és egyre több kiváltságot kapott az uralkodóktól. Az első bírói kiváltságot [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] ajándékozta a városnak, 1470-ben, majd ezt 1482-ben egy vásáros kiváltság is követte. [[Báthory István erdélyi fejedelem|Báthory István]] fejedelemtől [[Jagelló Izabella magyar királyné|Izabella királynéig]] még számos kiváltságot kapott, míg végül elnyerte a ''szabad mezővárosi rang''ot. 1601-ben a [[tizenöt éves háború]] nyomán a császári zsoldosok [[Giorgio Basta|Basta György]] vezetésével felégették. Ezek után megnőtt az igény egy falakkal körülvett [[vár]]ra, megépítésének neki is kezdtek, ekkor kapta meg Marosvásárhely a ''[[szabad királyi város]]'' rangot. A városi élet csak a 18. század során kezdett kibontakozni, de igazi lendületet a 19. század végén, illetve a 20. század elején [[Bernády György]] polgármesteri mandátuma alatt vett.

{{bővebben|Marosvásárhely látnivalóinak listája}}

Marosvásárhely [[Maros megye]] legnagyobb turisztikai állomásai közé tartozik. Fő látványosságnak számít a [[Belváros (Marosvásárhely)|belváros]], de ezen kívül, a Somos-tetőn található állatkert, Weekend telep és az évekig megrendezett [[Félsziget Fesztivál]] is igen népszerű volt a turisták körében.<ref>{{cite web|url=https://szekelyhon.ro/aktualis/marosszek/elhagyja-marosvasarhelyt-a-felsziget|title=Elhagyja Marosvásárhelyt a Félsziget|publisher=szekelyhon.ro|date=2013-01-30|accessdate=2018-02-03}}</ref>

 

=== Belváros ===

=== Külváros ===

[[Fájl:Félsziget2007 koncert elött .jpg|bélyegkép|jobbra|150px|A [[Félsziget Fesztivál]] 2007-ben]]

 

Az 1989. december 22. negyedben található a [[Weekend telep (Marosvásárhely)|Weekend telep]], tervei [[Fodor Imre (politikus)|Fodor Imre]] polgármester idejében készültek. A telep nemcsak a fürdőzni vágyóknak nyújt kikapcsolódást több medencéjével, hanem a sportolni vágyóknak is, mivel több tenisz-, röplabda- és futballpálya is található itt.

=== A 2011-es népszámlálás adatai ===

A 2011-es cenzus adatai alapján az anyanyelvi megoszlás a következő:

 

== Politika ==

{{Lásd még|Marosvásárhely polgármestereinek listája}}

[[Fájl:Kampányzáró Marosvásárhelyen.jpg|bélyegkép|jobbra|220px|Hatalmas tömeg az RMDSZ rendezvényén [[2004]]-ben]]

[[Fájl:Erdélyi Fórum - Marosvásárhely 2007.jpg|bélyegkép|jobbra|220px|Egy [[RMDSZ]]-es kampányrendezvény [[2007]]-ben]]

[[Fájl:Bolyai Farkas College.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|A [[Bolyai Farkas Líceum|Bolyai Farkas Elméleti Líceum]] és a Református Kollégium épülete]]

[[Fájl:MOGYE10.JPG|bélyegkép|jobbra|200px|A [[Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem]] épülete]]

{{Lásd még|Marosvásárhelyi sorok}}

 

 

=== Könyvtárak ===

A város első nyilvános, mindenki számára elérhető könyvtára az [[1802]]-ben [[Teleki Sámuel (kancellár)|Teleki Sámuel]] báró által létesített világhírű [[Teleki Téka]]. [[1948]]-ban a {{szám|40000}} kötet tartalmazó Téka sem kerülhette el az államosítási folyamatot. [[1961]]-ben egyesítésre került [[Bolyai Farkas Elméleti Líceum]], vagyis az egykori Református Kollégium könyvállománya és a Teleki Tékáé. A nagyszabású egyesülési folyamat során az intézmény nevét Teleki - Bolyai Könyvtárrá változtatta, amely jelenleg a Maros Megyei Könyvtár részlegeként van számontartva csaknem {{szám|200000}} régi, rendkívül értékes könyvvel. A városi könyvtár [[1913]]-ban indult [[Bernády György]] polgármestersége alatt {{szám|13663}} kötettel, amelynek állománya [[1944]]-ig 68 301 kötetre, majd [[2000]]-ig {{szám|600000}}-re gyarapodott. Intézményi könyvtárak vannak az [[Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem|Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen]], a Petru Maior és Dimitre Cantemir Egyetemeken, a [[Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem]]en, a Levéltárban és a Gheorghe Șincai Társadalomkutató Intézetben.<ref>Marosvásárhely történetéből 2 – Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2007: 21 old.</ref>

 

== Kultúra ==

[[Fájl:Palatul Culturii (Targu Mures).jpg|bélyegkép|jobbra|220px|A [[Kultúrpalota (Marosvásárhely)|Kultúrpalota]] szecessziós épülete (itt működik a [[Marosvásárhelyi Állami Filharmónia]], de ez az épület adott otthont az egykori [[Székely Színház]]nak is)]]

[[Fájl:Marosvásárhelyi vár 5.JPG|bélyegkép|jobbra|220px|A [[Yorick Stúdió]]nak és a [[Teatrul74]] színháznak otthont adó bástya a [[Marosvásárhelyi vár|várban]]]]

 

{{idézet 2|Több oldalról tettünk panaszt, hogy különösen a mellék utcáinkban a gyalogosok közlekedése jelenlegi időjárás mellett csaknem lehetetlen, a hólé egész pocsolyákat s patakokat képez úgy, hogy az átkelés csak csónakon lehetne eszközölhető. Ajánljuk az illetékes hatóság figyelmébe azt a körülményt, hogy még olyan olyan utcában, mint az Iskola-utca megvan a mizéria. Talán addig is mig a csatornázás és az utca burkolás kérdése megoldást nyer, lehetne a bajon segíteni a hó eltakarításával. (''Székely Ellenzék'', [[1908]]. [[február 2.]])<ref name="autogenerated3">Vásárhelyi Hírlap, 2. évfolyam, 30. szám, 10. oldal, "Lapozgató"</ref>}}

 

 

== Testvérvárosok ==