„I. Henrik francia király” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kékít
Kapeter77 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
29. sor:
'''I. Henrik''' ([[1008]]. [[május 4.]] – [[1060]]. [[augusztus 4.]]), a [[Capeting-dinasztia]] tagja, [[1031]]-től haláláig volt [[Franciaország]] királya.
 
Apja [[II. Róbert francia király]], anyja [[Arles-i Konstancia francia királyné|Arles-i Konstancia]] volt.<ref>{{pnl|szócikk=Henrik (20)|url = http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/046/pc004685.html#2|accessdate=2009-10-04}}</ref> A Capeting-ház hagyományai szerint Henriket még apja életében koronázták királlyá [[Reims]]ben, [[1027]]. május 4-én, azonban apja haláláig alig volt befolyása.
 
Henrik uralkodását, elődeihez hasonlóan, a birtokgyarapítás, a vazallusok megtörése és a normannok elleni küzdelem jellemezték[[1025]]-ben.<ref>Sághy Marianne: ''Új európai dinasztiák'', in: {{cite book | author = Klaniczay Gábor (szerk.) | title = Európa ezer éve. A középkor I.| pages = 249 | location = Budapest | publisher = Osiris Kiadó | year = 2005 | isbn = 963389820X}}</ref> Előbb testvéréhez, Róberthez csatlakozott apjuk elleni lázadásában ([[1025]]).Anyjuk Anyjukinkább Róbert utódlását támogatta, így apjuk halála után Henrikre maradt, hogy megbékítse rebellis testvérét. [[1032]]-ben végül is lecsillapította testvérét, nekiajándékozva a burgundiai hercegséget.
 
== Uralma ==
[[1047]]-ben Henrik segítségére sietett fiatal unokaöccsének, Vilmos normandiai hercegnek, aki később [[I. Vilmos angol király|Hódító Vilmos]] néven vált ismertté. Néhány évvel később azonban, amikor Vilmos – [[Hitvalló Eduárd angol király|Hitvalló Eduárd]] unokatestvére – feleségül vette Matildot, a flandriai gróf lányát, Henrik aggódni kezdett Vilmos lehetséges hatalma miatt. Így [[1054]]-ben és [[1058]]-ban Henrik kétszer is hadba szállt Normandia meghódítására, de mindkét alkalommal vereséget szenvedett.
Királyként [[1032]]-ben lecsillapította testvérét, nekiajándékozva a [[Burgundi Hercegség|burgundiai hercegséget]].
 
Uralkodását, elődeihez hasonlóan, a birtokgyarapítás, a [[Vazallus|vazallusok]] megtörése és a [[normannok]] elleni küzdelem jellemezték.<ref>Sághy Marianne: ''Új európai dinasztiák'', in: {{cite book | author = Klaniczay Gábor (szerk.) | title = Európa ezer éve. A középkor I.| pages = 249 | location = Budapest | publisher = Osiris Kiadó | year = 2005 | isbn = 963389820X}}</ref>
 
[[1047]]-ben Henrik segítségére sietett fiatal unokaöccsének, Vilmos normandiai hercegnek, aki később [[I. Vilmos angol király|Hódító Vilmos normandiai hercegnek]], aki később Hódító Vilmos néven vált ismertté. Néhány évvel később azonban, amikor Vilmos – [[Hitvalló Eduárd angol király|Hitvalló Eduárd]] angol uralkodó unokatestvére – feleségül vette Matildot, a [[Flamand grófság|flandriai gróf]] lányátleányát, Henrik aggódni kezdett Vilmos lehetséges hatalma miatt. Így [[1054]]-ben és [[1058]]-ban Henrik kétszer is hadba szállt Normandia meghódítására, de mindkét alkalommal vereséget szenvedett.
 
==Családja==