|
==== Keleti Magyar Királyság ====
'''<u><big>[[1527]]. május 6-án [[V. Károly német-római császár|V. Károly]] hadserege elfoglalta és kifosztotta Rómát ''([[Sacco di Roma]]),'' ami a [[VII. Kelemen pápa|VII. Kelemen]] által létrehozott [[cognaci liga]] vereségét és a Habsburgok viszonylagos presztízsnövekedését jelentette. A ligának nem sikerült a Német-Római Birodalmat elszigetelni és többfrontos háborúra késztetni. Még két évig fennállt ugyan a szövetség, de érdemi beavatkozásra többé nem volt képes. Szapolyai 1527. július 2-án csatlakozott a már nyilvánvalóan megvert cognaci ligához, és ezzel természetesen kénytelen egyfajta török orientációt is felvenni, közben letenni Habsburgokkal kapcsolatos bármely tervéről.</big></u>'''
'''1527 júliusában – nyilvánvalóan János király külpolitikai akciója nyomán – német birodalmi sereg hadjárata indult Magyarországon. Budát augusztusban elfoglalta V. Károly. Eközben „Szapolyai János magatehetetlen bénultságában trónolt a budai várban […] Buda várában és városában hallgatag elmével csodálkoztak János királyon, hogy tőle semmi megmozdulást nem lát a néptömeg […] A székvárosát és országát nem védelmező király”<uref>{{Opcit|n=Sugár|o=49}}<big/ref> augusztus 15-én tényleges ostrom nélkül menekült el Budáról, egészen [[Tokaj]]ig hátrált. Itt vereséget szenvedett {{szám|4300}} gyalogos ({{szám|3000}} [[landsknecht]] és {{szám|1300}} könnyűgyalogos) és {{szám|1000}} lovas némettől szeptember 27-én. [[Debrecen]]be, majd [[Erdély]]be menekült, később [[Lengyelország]]ba, miután a [[brassó]]i népgyűlés és a [[marosvásárhely]]i gyűlés is Ferdinánd mellett voksolt.</big></u>'''
[[Kép:Kolozsvár braun hogenberg VI 41 b.jpg|bélyegkép|300px|balra|Kolozsvár látképe (1617)]]
'''<u><big>Az [[olmützi szerződés]] és a magyarországi német hadjárat alatt tanúsított viselkedése miatt Szapolyai János tekintélye összeomlott, még [[Perényi Péter (koronaőr)|Perényi Péter]] [[koronaőr]], a Szapolyai által kinevezett [[erdélyi vajda]] (1526–29) is elhagyta, aki magával vitte Ferdinándhoz a [[Szent Korona|Koronát]]. 1527 októberében már Ferdinánd tartott Budán országgyűlést, ahol kimondták Szapolyai alkalmatlanságát, rendeleteit eltörölték, m</big></u>'''ajdmajd november 3-án, mivel a Habsburg már teljes mértékben eleget tett minden feltételnek, amely számára a királysághoz kellett, megkoronázták. Ettől fogva az országnak egy legitim (Ferdinánd) és egy illegitim (János) királya volt.
[[Bethlen Elek (alvajda)|Bethlen Elek]] és [[Apafi Miklós]] szintén távoztak Szapolyai táborából. A hívek nem az általában emlegetett ok miatt hagyták el Szapolyait – miszerint Ferdinánd nagyobb lehetőségekkel bírt a törökellenes küzdelmekhez –, hanem azért, mert belátták János király politikusi alkalmatlanságát, illetve elismerték a Habsburgot jogos uralkodónak. Már csak azért is, mert a törökök kivonultak az országból, a [[Szerémség]]en kívül más magyar területet nem birtokoltak, és nem is tűntek komoly ellenfélnek. Ez időben nem a török veszedelem volt a főúri pártok legfőbb gondja, hanem a trón körüli viszályok és a polgárháború. Szapolyai kezén gyakorlatilag csak [[Fogaras]] vára maradt, melyet a következő tavaszig [[Tomori Miklós]] védett.
|
