„Kínai halomsírok” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Han Yang Ling 01.JPG|thumb|right|A [[Han-dinasztia]] egyik császárának piramisasírhelye [[Hszian]] közelében.]]

A '''kínai piramisokhalomsírok''' többsége ősi [[mauzóleum]] és [[halomsír]]sírhely, amelyeket a [[Kínai uralkodók listája|korai kínai uralkodók]] és hozzátartozóik földi maradványai számára emeltek. Hasonló temetkezések az [[ókor]] sok kultúrájában előfordultak világszerte. Ezeknek a többségében döngölt földből készült, lapos tetejű temetkezési domboknak nagy részét négyzetes alapra emelték, ezért nevezik kínai piramisoknak is őket.

A ma ismert kínai piramisokhalomsírok közül a legtöbb {{kínai|[[Senhszi|Shaanxi]]|[[Senhszi]]}} tartományban, {{kínai|[[Hszian|Xi'an]]|[[Hszian]]}} tartományi fővárostól 25–35 km-re északnyugatra található. Közülük is a legismertebb az első kínai császár, [[Csin Si Huang-ti|{{kínai|Qin Shi Huangdi|Csin Si Huang-ti}}]] sírhelye, ami mellett a császár maradványait védő [[agyaghadsereg]]re bukkantak. Ilyen piramisokhalmok épültek azonban már korábban, majd később, a [[Han-dinasztia]] idején is.

Kínában mintegy 100 piramistilyen építményt tartanak nyilván, amennyiben piramison [[négyzet]] és [[téglalap]] alapú (csonka) [[gúla]] építményeket értünk. Ezek nagy része {{kínai|[[Senhszi|Shaanxi]]|[[Senhszi]]}} tartományban, {{kínai|[[Hszian|Xi'an]]|[[Hszian]]}} város közelében találhatóak, mintegy 100 kilométeres körzetben.

1667-ben [[Athanasius Kircher]] jezsuita pap más írt a kínai piramisokról ''China monumentis Illustrata'' című művében. Ezeknek az építményeknek a léte azonban a nyugati világban szinte ismeretlen maradt az 1910-es évekig. 1912-ben [[Fred Meyer Schroder]] és Oscar Maman német kereskedők számoltak be róluk, majd 1913-ban egy [[Victor Segalen]] vezette expedíció jutott el a környékre. Ő írt először a nyugati utazók közül az Első Császár, [[Csin Si Huang-ti|{{kínai|Qin Shi Huangdi|Csin Si Huang-ti}}]] sírjáról és a térségben található többi piramisrólhalomról ''Mission Archeologique en Chine (1914): L'art funéraire à l'époque des Han'' című munkájában.<ref>Review in the Harvard Journal of Asiatic Studies, Vol. 1, No. 3/4. (Nov., 1936), pp. 391-393.</ref>

A szaktudomány által már ismert piramisokhalmok létezése 1947-ben keltette fel a szélesebb közvélemény érdeklődését. A [[második világháború]] végén, 1945-ben egy amerikai pilóta fényképet készített az egyik nagyobb piramisrólnagyobbról Hszian közelében. A fényképet és a „titokzatos nagy fehér piramis” sztoriját 1947-ben kapta fel az amerikai sajtó. A téma sok áltudományos fantáziálást generált, sokan földönkívülieknek tulajdonították a messze eltúlzott méretekkel felruházott építményeket.<ref>{{cite web|url=http://www.philipcoppens.com/china_pyr.html |title=China’s Great Pyramids Controversy |accessdate=24 September 2014}}</ref>

Az ÉszÉSz 34.16-34.27 és KH 108.33-108.53 által határolt geoidra boruló téglalapon belül mintegy 27 piramis„piramis” található. További nyolc piramis van még a közelben, de kívül ezen a meghatározott területen. Kína hatalmas területén ezen kívül természetesen még számos, kisebb „piramis” és más temetkezési halom is található.