„Johannes Gutenberg” változatai közötti eltérés

A mozgatható betűket valamikor a [[11. század]] közepén ugyan Kínában találta fel egy [[Pi Seng]] nevű ember, de az ő betűmintája agyagból készült, ami nem túl tartós. A koreaiak jóval Gutenberg előtt már fémből készült betűmintákat használtak, a [[15. század]] elején a koreai kormány egy öntödét is fenntartott nyomóelemek gyártására. A mozgatható betűmintával történő nyomtatás Kínában mégsem vált általánossá egészen addig, amíg a Nyugattól át nem vették a korszerűGutenberg-féle könyvnyomtatás műveleteit. Gutenberg jelentősége tehát nem abban rejlik, hogy feltalálta volna a fémbőlkönyvnyomtatást, készülthiszen mozgathatóegyáltalán betűmintákatnem erről van használtaszó, hanem abban, hogy a modern könyvnyomtatáshoz szükséges négy alapvető összetevőt: a mozgatható betűmintát, a nyomógépet, a megfelelő nyomdafestéket és a papírt egy gyártási folyamatban tudta összehangolni. Ezek közül a papír volt az egyetlen, amit készen kapottpapírt (lásd [[Caj Lun]]) és a mozgatható betűket kapta a Távol-Keletről magán a nyomtatás ötletén túl. Gutenberg a nyomtatás alkotóelemeinek összekapcsolásával így a gyártásnak egy hatékony rendszerét alakította ki, ezáltal a könyvnyomtatás tömegtermelési folyamattá vált. Egy nyomtatott könyv hatása ugyanis nem különbözik egy kézzel írott társától. A könyvnyomtatás fölénye a tömegtermelésben van, és Gutenberg találmányának fontossága ebben mutatkozik meg.