„Julius Buckler” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Porribot (vitalap | szerkesztései)
a link egyértelműsítés AWB
22. sor:
 
==Korai pályafutása==
Julius Buckler 1893. március 28-án született Mainz Mombach kerületében. Apja vendéglős volt, ő pedig tetőfedőnek tanult. 15 évesen beállt dolgozni a híres repülőgéptervezőhöz, [[Anthony Fokker]]hez. 1913-ban csatlakozott a 117. gyalogezredhez ("Großherzogin" 3. hesseni nagyhercegi ezredhez). A világháború kitörését követően 1914. szeptemberében a nyugati fronton megsebesült, felépülése után pedig kérelmezte áthelyezését a légierőhöz.<ref>[http://www.theaerodrome.com/aces/germany/buckler.php Julius Buckler] ''The Aerodrome''</ref>
 
Kiképzését a 6. tartalékos repülőezrednél (''Flieger-Ersatz-Abteilung 6'', FEA 6) kapta. 1915 nyarán [[Verdun (Meuse)|Verdun]]nél végzett tüzérségi tűzirányzói feladatokat mint megfigyelő, majd elvégezte a pilótatanfolyamot is. 1916 novemberében áthelyezték az akkor létrehozott 17. vadászszázadhoz (''Jagdstaffel 17'', [[Jasta 17]]), amely [[Albatros D.II]] repülőgépekkel volt felszerelve.
 
==Légi győzelmei, sebesülései==
Első légi győzelmét 1916. december 17-én érte el egy francia [[Caudron]] ellen [[Bras (Var)|Bras]] közelében.
 
1917. július 17-én már 11 lelőtt ellenséges légi járműnél tartott, amikor megsebesült. Felépülése után augusztus 9-én már ismét kilőtt egy [[Sopwith Camel]] vadászgépet, két nappal később egy [[Royal Aircraft Factory R.E.8| RE 8]] felderítőt; ám másnap ismét eltalálták légiharc közben. Miután megint harcképes lett, szeptember 29-én egy [[Airco DH.5|DH.5]] lelövésével megszerezte 14. győzelmét.
 
Buckler 1917. november 12-én megkapta az Arany Hadi Érdemkeresztet, 18-án pedig előléptették hadnaggyá. November 30-án negyedik alkalommal is megsebesült; ezúttal karjait és mellkasát érte golyó, majd lezuhanáskor mindkét karja eltörött. Órákig feküdt repülőgépe roncsai alatt, míg a gyalogság elérte lezuhanásának színhelyét és kimentette.<ref>{{cite book |title= Fokker DVII Aces of World War I Part 2|page= }}</ref> Hónapokig lábadozott, eközben 1917. december 4-én kitüntették a [[Pour le Mérite]]-tel.
 
Felépülése után visszatért a Jasta 17-hez, ahol ekkor két repülőgép állt csakis az ő rendelkezésére; ezeket Mopsnak és Lillynek becézte.<ref>'Above The Lines', Franks, Guest & Bailey, 1993 (Grub street) 87. o.</ref><ref>{{cite book |title= Albatros Aces of "World War I |page= 46 }}</ref> 1918. április 16-án egy [[Breguet 14|Bréguet 14]] képében elérte 31. légi győzelmét, majd még egy repülőgép és egy ballon kilövése után május 6-án újból sebesülés érte, ezúttal a bal bokáján. Következő sikerét csak öt hónappal később, október 5-én érte el, majd a háború végéig még két igazolt és egy igazolatlan győzelmet aratott.
 
==A háború után==
Buckler 1939-ben megírta emlékiratait ''Malaula! Der Kampfruf meiner Staffel'' (Malaula! Az egységem csatakiáltása) címmel. A [[második világháború]]ban 1942 és 1945 áprilisa között a [[strausberg]]i repülőtér parancsnoka volt. A világháború után 1956-ban részt vett a Német Repülőklub által szervezett, Németország körberepülését megcélzó versenyen.
 
Julius Buckler 1960. május 23-án halt meg [[Bonn]]ban.