„Saturn V” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Felépítés: korr, form
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
A '''Saturn V''' (népszerű nevén '''''holdrakéta''''') az amerikai [[Apollo-program]]ban használt három fokozatú, folyékony hajtóanyagú [[hordozórakéta|óriásrakéta]], amellyel az [[Apollo űrhajó]]kat juttatták a [[Hold]] térségébe. A [[Skylab-program|Skylab]] [[űrállomás]]t is Saturn V rakétával állították Föld körüli pályára. A rakétával összesen 13 felbocsátást végeztek [[1967]] és [[1973]] között, ezek mindegyikét sikeresnek ítélte a [[NASA]] (annak ellenére, hogy a második tesztindításkor és a Skylab űrállomás feljuttatásakor messze nem teljesített tökéletesen, utóbbi alkalommal kis híján elveszett az űrállomás). A mai napig ez a hordozóeszköz számít a legnagyobb és legerősebb sorozatban gyártott és szolgálatba állított [[rakéta|rakétának]], mert bár a [[Szovjetunió|szovjet]] [[Enyergija]] [[tolóerő]] tekintetében nagyobb volt nála, [[tömeg]], hasznos tömeg és méret szempontjából a Saturn maradt a legnagyobb, valamint a szovjet rakéta sosem vált sorozatgyártott, tényleges szolgálatba állított típussá.
 
A rakéta többféle technológia ötvözeteként jött létre, a számos technológiai áttörést jelentő konstrukció vezető tervezője [[Wernher von Braun]] volt. A Saturn V a [[Saturn rakétacsalád]] legnagyobb és legfejlettebb tagja lett. Az [[S-IC|első fokozatábanfokozat]]ában a '''kerozin-oxigén''' meghajtást[[Rakéta-hajtóanyag|meghajtás]]t alkalmazták, amely technológia egészen a [[második világháború]]svilágháborús pusztítóeszközig, a [[V–2]]-ig nyúlik vissza. A másodikfelső két fokozathoz az éppen születőben levőlévő, vadonatúj technológiát, a '''hidrogén-oxigén''' meghajtást[[Rakéta-hajtóanyag|meghajtás]]t választották, amelyet [[Abe Silverstein]] és az általa vezetett mérnökcsoport vitt sikerre. A hidrogén-oxigén meghajtás mellett a harmadik fő technológiai újdonság az újraindítható hajtómű volt a holdrakétán. A kétféle meghajtás egy eszközön való alkalmazását, a hajtóművek „clusterekbe” (hajtóműcsokrokba) egyesítését, a rakéta megfelelő pályán tartását végző navigációs rendszer fejlesztését és az egész koncepció rendszerbe foglalását végezte von Braun és az 1945-ben vele az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokba]] emigrált mérnökcsoport.
 
A rakéta tervezését az [[Alabama|alabamai]] Huntsville-ben, a [[Marshall Space Flight Center]]ben végezték, a gyártása pedig különböző repülőgépgyárak űripari részlegében történt (a fő beszállítók a [[Boeing]], a [[North American Aviation|North American Repülőgépgyár]], a [[Douglas Repülőgépgyár]], valamint az [[IBM]] számítástechnikai óriás voltak). A részegységek készre szerelése a felbocsátás helyszínén, [[Florida|Floridában]], a [[Cape Canaveral]] [[űrközpont|űrrepülőtéren]] történt. A készre szerelés során is új technológiát vezetett be a NASA, a '''függőleges szerelés''' módszerét.
9. sor:
== Felépítés ==
A Saturn V magassága 110 méter, átmérője 10 méter, tömege 2800 t. Alacsony pályára 118 tonna terhet tud szállítani, a Holdhoz 47 tonnát. Az Apollo-programban felhasznált rakétáknak 3 fokozatuk volt:
* [[S-IC]]: első fokozat 5 db [[F-1]] rakétahajtóművel
* [[S-II]]: második fokozat 5 db [[J-2]] rakétahajtóművel
* [[S-IVB]]: harmadik fokozat 1 db [[J-2]] rakétahajtóművel
 
Mindhárom fokozat oxidálóanyaga folyékony oxigén, az első fokozat hajtóanyaga [[RP–1 (üzemanyag)|RP–1]] típusú [[kerozin]], a másik két fokozaté pedig folyékony [[hidrogén]].
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Saturn_V