Főmenü megnyitása

Saturn V

űrhajózási hordozórakéta

A Saturn V (népszerű nevén holdrakéta) az amerikai Apollo-programban használt három fokozatú, folyékony hajtóanyagú óriásrakéta, amellyel az Apollo űrhajókat juttatták a Hold térségébe. A Skylab űrállomást is Saturn V rakétával állították Föld körüli pályára. A rakétával összesen 13 felbocsátást végeztek 1967 és 1973 között, ezek mindegyikét sikeresnek ítélte a NASA (annak ellenére, hogy a második tesztindításkor és a Skylab űrállomás feljuttatásakor messze nem teljesített tökéletesen, utóbbi alkalommal kis híján elveszett az űrállomás). A mai napig ez a hordozóeszköz számít a legnagyobb és legerősebb sorozatban gyártott és szolgálatba állított rakétának, mert bár a szovjet Enyergija tolóerő tekintetében nagyobb volt nála, tömeg, hasznos tömeg és méret szempontjából a Saturn maradt a legnagyobb, valamint a szovjet rakéta sosem vált sorozatgyártott, tényleges szolgálatba állított típussá.

Saturn V
Saturn V rakéta az indítóállványnál (Apollo–4)
Saturn V rakéta az indítóállványnál (Apollo–4)

Funkció űrhajózási hordozórakéta
Méret- és tömegadatok
Hossz110,6 m
Fokozatok
Fokozatok száma 3
Első fokozat
Típusa S-IC
Tüzelőanyaga RP–1
Oxidálóanyaga folyékony oxigén
Tolóereje 38 703,16 kN
Égésideje 161 s
Második fokozat
Típusa S-II
Tüzelőanyaga folyékony hidrogén
Oxidálóanyaga folyékony oxigén
Tolóereje 5165,79 kN
Égésideje 390 s
Harmadik fokozat
Típusa S-IVB
Tüzelőanyaga folyékony hidrogén
Oxidálóanyaga folyékony oxigén
Tolóereje 1031,6 kN
Égésideje 475 s
Háromnézeti rajz
RP1357 p174 Saturn V.svg

A rakéta többféle technológia ötvözeteként jött létre, a számos technológiai áttörést jelentő konstrukció vezető tervezője Wernher von Braun volt. A Saturn V a Saturn rakétacsalád legnagyobb és legfejlettebb tagja lett. Az első fokozatában a kerozin-oxigén meghajtást alkalmazták, amely technológia egészen a második világháborús pusztítóeszközig, a V–2-ig nyúlik vissza. A felső két fokozathoz az éppen születőben lévő, vadonatúj technológiát, a hidrogén-oxigén meghajtást választották, amelyet Abe Silverstein és az általa vezetett mérnökcsoport vitt sikerre. A hidrogén-oxigén meghajtás mellett a harmadik fő technológiai újdonság az újraindítható hajtómű volt a holdrakétán. A kétféle meghajtás egy eszközön való alkalmazását, a hajtóművek „clusterekbe” (hajtóműcsokrokba) egyesítését, a rakéta megfelelő pályán tartását végző navigációs rendszer fejlesztését és az egész koncepció rendszerbe foglalását végezte von Braun és az 1945-ben vele az Egyesült Államokba emigrált mérnökcsoport.

A rakéta tervezését az alabamai Huntsville-ben, a Marshall Space Flight Centerben végezték, a gyártása pedig különböző repülőgépgyárak űripari részlegében történt (a fő beszállítók a Boeing, a North American Repülőgépgyár, a Douglas Repülőgépgyár, valamint az IBM számítástechnikai óriás voltak). A részegységek készre szerelése a felbocsátás helyszínén, Floridában, a Cape Canaveral űrrepülőtéren történt. A készre szerelés során is új technológiát vezetett be a NASA, a függőleges szerelés módszerét.

FelépítésSzerkesztés

A Saturn V magassága 110 méter, átmérője 10 méter, tömege 2800 t. Alacsony pályára 118 tonna terhet tud szállítani, a Holdhoz 47 tonnát. Az Apollo-programban felhasznált rakétáknak 3 fokozatuk volt:

  • S-IC: első fokozat 5 db F-1 rakétahajtóművel
  • S-II: második fokozat 5 db J-2 rakétahajtóművel
  • S-IVB: harmadik fokozat 1 db J-2 rakétahajtóművel

Mindhárom fokozat oxidálóanyaga folyékony oxigén, az első fokozat hajtóanyaga RP–1 típusú kerozin, a másik két fokozaté pedig folyékony hidrogén.

RepülésekSzerkesztés

A NASA összesen 13 Saturn V hordozórakétát indított 1967 és 1973 között, mindegyiket sikerrel. Az első két indítás során nem szállított embereket, a következő indításoknál azonban már voltak űrhajósok a fedélzeten. Az utolsó Saturn V-tel állították pályára a Skylab űrállomást.

Sorszám Küldetés Indítás dátuma Megjegyzés
SA-501 Apollo–4 1967. november 9. Első próbarepülés
SA-502 Apollo–6 1968. április 4. Második próbarepülés
SA-503 Apollo–8 1968. december 12. A Saturn V első repülése emberekkel
SA-504 Apollo–9 1969. március 3. A holdkomp Föld körüli tesztelése
SA-505 Apollo–10 1969. május 18. Az holdkomp Hold körüli tesztelése
SA-506 Apollo–11 1969. július 16. Az első holdra szállás
SA-507 Apollo–12 1969. november 14. Holdra szállás
SA-508 Apollo–13 1970. április 11. Sikertelen holdra szállási kísérlet
SA-509 Apollo–14 1971. január 31. Holdra szállás
SA-510 Apollo–15 1971. július 26. Holdra szállás
SA-511 Apollo–16 1972. április 16. Holdra szállás
SA-512 Apollo–17 1972. december 6. Az utolsó holdra szállás
SA-513 Skylab-1 1973. május 14. A Skylab űrállomás pályára állítása
SA-514 Használatlan
SA-515 Használatlan
 
A Saturn V startjai egy képsorozaton.

Lásd mégSzerkesztés

További információkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés