Főmenü megnyitása

Az Apollo-program továbbfejlesztésével épült meg az első amerikai űrállomás, a Skylab, amely az addig pályára állított legnagyobb űreszköz volt.

Skylab
Skylab Program Patch.png
Skylab (SL-4).jpg
Repülésadatok
Ország Amerikai Egyesült Államok
Űrügynökség NASA
Személyzet 3
Hordozórakéta Saturn V
A repülés paraméterei
Start 1973.május 14.
17:30:00 UTC
Starthely Cape Canaveral
Complex 39A
Keringések száma 34 981
Földet érés
ideje 1979.július 11.
16:37:00 UTC
helye Perth-hez közel, Ausztrália
Időtartam 171 nap; pályán: 2249 nap
Űrhajó tömege 77 088 kg
Megtett távolság ~1 400 000 000 km
Pálya
Perigeum 434 km
Apogeum 442 km
Pályahajlás
Föld körül 50°
Periódus
Föld körül 93,4 min
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Skylab-program témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FeladataiSzerkesztés

A Skylab tudományos programjának fő feladatai a következők voltak:

  • A földi erőforrás-kutatás kozmikus módszereinek kidolgozása. Információgyűjtés a geológia, a földrajz, az oceanográfia, a környezetvédelem, a meteorológia, a mezőgazdasági termelés és a halászat számára.
  • A Napon végbemenő folyamatok vizsgálata a földi légkörön túlról.
  • Technológiai folyamatok kísérleti vizsgálata az űrrepülés körülményei között.
  • Különféle felszerelések, eszközök kipróbálása hosszú időtartamú repülésekhez.

Az űrállomást a kutatási program végrehajtásához mintegy 270 különböző műszerrel, berendezéssel látták el. A diákok számára kiírt pályázatra, melynek témái az űrállomáson végrehajtandó tudományos kísérletek voltak, összesen 3400 javaslat érkezett, melyből 25-öt fogadtak el és végeztek el az űrállomáson.

A földi erőforrás-kutatás szempontjából a Skylab legfontosabb műszerei voltak:

 
A Skylab űrállomás a Föld körül

Az orvosi, biológiai kísérleti program keretében azt vizsgálták, hogy a tartós súlytalanság állapota milyen hatást gyakorol az emberi és állati szervezetekre, a sejtekre és az anyagcsere-folyamatokra. Az űrhajósok fizikai állapotának és reakcióinak megóvása céljából különböző tornaszereket és edzőberendezéseket vittek fel az állomás fedélzetére, egészségük folyamatos figyelésére pedig orvosi mérőműszereket telepítettek.

A fölvitt műszerek segítségével az űrállomás fedélzetéről csillagászati megfigyeléseket is végeztek. Ezeket két csoportba oszthatjuk: a teleszkóp egységben elhelyezett Napmegfigyelő berendezésekre és az asztrofizikai célú műszerekre. A kutatási tervek összeállításánál figyelembe vették, hogy milyen mérések nem végezhetők el a Földről. Így kerültek fel a Nap megfigyelését végző műszerek is, melyek lehetővé tették a Nap nyolc hónapos intervallumban történő vizsgálatával csaknem valamennyi napjelenség tanulmányozását. A különböző technológiai vizsgálatok során egyes anyagfajták viselkedését tanulmányozták a súlytalanság állapotában. A kísérleti berendezések lehetővé tették az égés keletkezésének, terjedésének megfigyelését, a fémolvadékoknál a különböző komponensek viselkedésének, keveredésének, diffúziójának, kristályosodásának vizsgálatát. A világűrben lehetőség nyílt nagyon finom eloszlású és szabályos kristályszerkezetű anyagok előállítására.

LeírásSzerkesztés

Az űrállomás testét a Saturn V hordozórakéta S-IVB harmadik fokozatából alakították ki. Ezt egészítették ki a felső részen egy dokkoló egységgel és egy naptávcsővel, melynek szerkezetét egy Apollo holdkomp alapján építették meg. Az űrállomás teljes tömege 90 t, hossza 36 m, szélessége (napelemek nélkül) 6 m, hermetikus térfogata pedig 330 m³.

RepülésSzerkesztés

A Skylab 1973. május 14-én indult Cape Canaveralból az utolsó Saturn V rakétával. 450 km magas, 56° hajlású pályára állt. Indításkor leszakadt az egyik napelemtábla, és megsérült a hővédő burkolat. Későbbi űrséták során ez utóbbit kijavították.

Az 19731974-es időszakban az űrállomáson három fős személyzet dolgozott.

Minden személyzet új repülési időtartamrekordot állított fel. Az űrhajósok 10 űrsétát hajtottak végre, melyeknek összidőtartama 41 óra 56 perc.

A tudományos program keretében 180 ezer felvétel készült a Napról, 46 000 a Földről. Még további repüléseket terveztek az űrállomásra az akkor még fejlesztés alatt lévő Space Shuttle űrrepülőgépekkel, de a fokozódó naptevékenység hatására a felső légkör egyre sűrűbb lett, az űrállomás pedig a nagy fékeződés miatt 1979. július 11-én visszatért a légkörbe és elégett. Maradványai az Indiai-óceánba, illetve Nyugat-Ausztrália lakatlan területeire hullottak. A Skylab 34 981 Föld körüli keringést hajtott végre.

A Skylab személyzeteiSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés