Alternatív történelem
Az alternatív történelem sokkal inkább a történet- és társadalomtudományokhoz kapcsolódik a természettudományok helyett, ezért sokan nem tartják sci-fi-nek. Az alternatív történelmi regény kifejezés csak néhány évtizede terjedt el mindazon művek gyűjtőneveként, amelyek sosem létezett történelmi múltba kalauzolják el olvasóikat. Viszont a műfaj jóval korábban született. Számos szerepjátéknak is bizonyos alternatív történelem szolgál hátteréül.
Tartalomjegyzék
MeghatározásSzerkesztés
Az alternatív történelem olyan világban játszódik, ahol a történelem eltér a megszokott történelem-szemlélettől. Az alternatív történelmi irodalom arra keresi a választ, „mi lett volna, ha a történelem másként alakult volna”. A műfajhoz sorolt művek többsége valóságos történelmi eseményeken alapszik, de olyan társadalmi, geopolitikai vagy ipari körülményeket teremt, amelyek egészen másként fejlődtek, mint ahogy mi ismerjük. A műfaj olyan fikciót tartalmaz, amelyben a változás vagy az eltérés a múltban megy végbe, és az emberi társadalom fejlődését az általunk ismertnél teljesen más irányba befolyásolja.
- Alapelvei:
- A „mi lett volna, ha…” kérdése akkor termékeny, ha a reális lehetőségeket gondolja végig.
- A szerző kora előtti történelem egy pontján történő változás, amely megváltoztatja a világunkat; változás, amely megváltoztatja a ma ismert világot; e változás elágazásainak vizsgálata.
- Azt viszont szinte mindenki alapszabályként kezeli, hogy az alternatív történeteknek nem kell a múltban játszódniuk, nem kell elmagyarázniuk a divergáló pontot, nem kell világot megváltoztató eseményekkel foglalkozniuk és nem kell híres emberekről szólniuk.
VerziókSzerkesztés
Az alternatív történetírás jellemzően a jelenre fókuszál. A múltat csak eszközként használja. végkifejlet alapján kétfelé osztható:
- Fantasztikus vagy rémálom forgatókönyv Gavriel Rosenfeld felosztása
- A fantasztikus a múlt „javítása” által egy tökéletesebb jelent szeretne
- A rémálomszerűnél a múlt változtatása rosszabbá teszi a jelent
- „Műfaj” szempontjából nem sorolhatóak be, ugyanis a krimitől kezdve a családregényen át a sci-fi-ig bármilyen lehet:[1]
- krimi (Robert Harris: Führer-nap, 1992)
- disztópia (Philip K. Dick: Ember a fellegvárban, 1962)
- utópia (Harry Harrison: A Transatlantic Tunnel, Hurrah, 1972)
- történelmi regény: (Harry Turtledove: Guns of the South, 1992)
- sci-fi (Stephen Baxter: Voyage, 1996)
- fantasy (John M. Ford: The Dragon Waiting, 1984)
Történészi fogadtatásSzerkesztés
Az alternatív történet megjelenése olyan drámai volt, hogy azt a tömegkommunikáció is nyomon követte, s még a legellenségesebb kritikusainak tábora, a történész társadalom is - nehézkesen bár, de - elfogadta létezését, sőt néhány tagja lelkesen igyekszik megalapozni az egykor hivatásuk fattyú sarjadékának tartott alternatív történetírás legitimációját, történeti esszék, ihletett monografikus védőbeszédek és tudományos elemzések segítségével. Összegezve, mint ahogy azt viharos karrierje mutatja, az alternatív történetírás a korabeli nyugati kultúra meghatározó jelenségévé vált Gavriel Rosenfeld
MultiverzumokSzerkesztés
Az elmúlt évtizedekben a párhuzamos univerzumokról szóló írások gyakran idézték a különböző univerzumok igazolására a kvantummechanika sok-univerzum interpretációját (multiverzum), amelyet 1957-ben Hugh Everett fogalmazott meg. Néhány sci-fi-író az univerzum kettéhasadását az emberi döntési képesség és szabad akarat hangsúlyozására használja fel, míg mások a káoszelmélet pillangóhatására támaszkodnak, hogy az atomi és szubatomi szinten meglévő véletlenszerű különbségeket a történelem bizonyos pontján bekövetkező makroszkopikus eltéréssé erősítsék; akárhogy is, a sci-fi-írók általában egy bizonyos történelmi divergáló pontból vezetnek le minden változást.
A „sok-univerzum” elmélet természetesen több univerzumot foglal magába, jobban mondva az univerzumok folyamatosan szétrobbanó rendjét. A kvantumelmélet szerint az új univerzumok minden kvantumszinten szaporodnak, és még ha az író emberi döntéseket használ is, minden döntés, amit különbözőképpen lehet meghozni, más idősíkon valósul meg.
- Larry Niven „All the Myriad Ways” című munkája, ahol az összes lehetséges univerzum valósága öngyilkossági és bűnözési járványhoz vezetett, mivel az emberek ebből azt a következtetést vonták le, hogy választásaiknak nincs erkölcsi jelentősége.
- Poul Anderson Időjárőr-sorozata
- Poul Andersonnál egy kocsma az összekötő kapocs az alternatív történetek között. Így történhet meg, hogy az „Operation Chaos” amerikai alternatív történetének egyik figurája megjelenik az „A Midsummer's Tempest” (Tomboló vihar) angol polgárháborújában
- A Sliders sci-fi sorozat alternatív történeteket mutatott be a tudomány ihlette multiverzumban
David Deutsch fizikus, a kvantummechanika sok-univerzum értelmezésének szószólója is hasonlóan érvel: „Jó választásokkal és helyes cselekedetekkel erősítjük azokat az univerzumokat, amelyekben a különböző változataink élnek. Ha sikeresek vagyunk, akkor minden utánzat, amely ugyanezt a döntést hozta, sikeres lesz. A jó cselekedetek növelik a multiverzum azon részét, ahol jó dolgok történnek.”
MűvekSzerkesztés
Az Alternate History List honlapon több mint 1900 ilyen témájú regény található.
KezdetekSzerkesztés
Az a gondolat, hogy a tényekkel szembemenő hipotéziseket állítsunk föl, egészen a nyugati történetírás kezdetéig visszavezethető.
- Thuküdidész arról ír, hogy mi lett volna, ha a perzsa hadak legyőzik a görögöket
- Titus Livius: Róma története c. művében Nagy Sándor nem kelet felé indul, hanem Rómát támadja meg.
- Geoffroy-Chateau műve, a Napoléon et la conquête du monde 1812-1823, histoire de la monarchie universelle (Napóleon és a világ meghódítása 1812-1823, avagy az egyetemes monarchia története) 1836-ban jelent meg, ez tekinthető az első modern alternatív történelmi regénynek.
- Sir John Squire esszégyűjteménye korabeli jeles történészekkel a „mi lett volna ha…” témájában. Például Winston Churchill: „Mi lett volna, ha Lee nem győz Gettysburgnél?”
- Szvasztika-éj (Murray Constantine, 1937) - Ez inkább jövőregény.
Náci uralomSzerkesztés
Alaptézise: Miközben minden lehetséges eszközzel ellenőrzés alatt tartják polgáraikat – egy olyan fiktív világot emelnek köréjük, amely a múlt bizonyos pontjainak totális meghamisítására épül.
A regények többsége két sarokpontot jelöl ki a világháború menetében, ahol megfordulhatott volna a kocka:
- Sikeres villámháború, amelynek következményeképp a Wehrmacht hazáig követi a Dunkerque-nél visszavonuló angol csapatokat, és Európa sorsa még azelőtt eldől, hogy Pearl Harbor miatt bevonnák a hatalmas amerikai partnert
- A németek előbb fedezik fel az atombombát
- Philip K. Dick: Az ember a Fellegvárban - 1962-ben íródott. Itt Franklin D. Roosevelt 1930-as évek közepén történt meggyilkolása indítja el azt a láncreakciót, amelynek eredményeképpen negyedszázad múlva a három részre szakadt Egyesült Államok keleti partját a náci Németország irányítja, míg nyugaton a császári Japán uralkodik.
- Noel Coward: Béke manapság, 1947 - Színdarab
- Kenneth Macksey: Invázió, 1970
- Anthony Armstrong-Bruce Graeme: Mikor megcsendül a harang, 1943
- Richard Bowes: Háborús gyermek, 1986
- Len Deighton SS-GB
- Robert Harris: Führer-nap (filmverziója: A Harmadik Birodalom 1994)
- Kevin Brownlow és Andrew Mollo : 1956 és 1964 között készült „It Happened Here” (Itt is megtörtént)
- Philip Roth: Összeesküvés Amerika ellen („The Plot Against America” - 2004) című regényében Franklin D. Roosevelt 1940-ben elveszíti az elnökválasztást, és helyette a nácibarát Charles Lindbergh lesz az Amerikai Egyesült Államok elnöke, ami a fasizmus és az antiszemitizmus megerősödéséhez vezet az országban.
- Menno Meyjes: Max
MásSzerkesztés
- Harry Turtledove: Fegyverek Délnek című regényében egy időutazó fordítja meg az amerikai polgárháború menetét AK-47-es gépfegyverekkel meglepve a vesztésre álló konföderalistákat.
Más - filmekSzerkesztés
- Feketén-fehéren, amelyben az árja jövőmesékkel ellentétben a feketék állnak a társadalmi hierarchia csúcsán, lenézve és elnyomva a gettókba kényszerített fehér angolszász protestáns-lakosságot.
- Miyazaki Hayao: Laputa ill. Otomo Katsuhiro: Steamboy, viktoriánus Angliában, anime
- Jin-Roh: Farkas-osztag 1999
- III. Richard 1995-ös filmadaptációja vajon alternatív történelmi valóságba helyezett retro sci-fi a Brit Nemzetiszocialisták győzelméről az 1930-as években, vagy egy valóságos eseményeken alapuló királydráma modern feldolgozása
- Robert Sheckley „Dukakis and the Aliens” Michael Dukakis 1988-ban legyőzi George H. W. Busht az elnökválasztáson, majd egy csészealjon az 51-es körzet alá viszik, hogy találkozzon új mestereivel.
- 1953-ban az NBC rádió „Sorscsapás” (Stroke of Fate) című műsorának minden epizódjában más és más divergáló pontot határoztak meg, és az eredményeket történészek kommentálták. A témák között szerepelt az amerikai polgárháború, a betegségéből felépülő Nagy Sándor, a Julius Caesar elleni merénylet elmaradása, Aaron Burr győzelme Thomas Jefferson felett az elnökválasztáson.
- A végzetes merénylet (2009 Lost Memories 2002), koreai film, amely abból indul ki, hogy Hirobumi Ito, japán helytartó 1909-ben nem lett merénylet áldozata
- Timequest (2002), amelyben egy időutazó megakadályozza a John F. Kennedy elleni merényletet, ami megváltoztatja az azt követő történelmet;
- Quentin Tarantino: Becstelen Brigantyk
Magyar regényekSzerkesztés
- Gáspár László: Mi, I. Adolf 2005
- Trenka Csaba Gábor: Egyenlítői Magyar Afrika 1991
- W. Hamilton Green: (Galántai Zoltán): Mars 1910 1997
- W. Hamilton Green: (Galántai Zoltán): A negyedik birodalom 2002
- Gáspár András: Ezüst félhold Blues 1990
- László Zoltán: Hiperballada
- Andrássy György: Polgárháború (a jobb- és baloldal polgárháborúja hazánkban)
- Pintér Bence – Pintér Máté: A szivarhajó utolsó útja 2012
- Trenka Csaba Gábor: Place Rimbaud 2013
- Erdei Grünwald Mihály (szerk.): Mi lett volna, ha…? - Művelődéstörténeti játéksorozat a Rádióban[2]
Magyar társadalomtudományi munkákSzerkesztés
Egyéb magyar vonatkozásokSzerkesztés
| „ |
|
” |
Részlet a táltos dalából az István, a király rockoperában
EgyébSzerkesztés
Az alternatív történetírást a titkos történetekkel nem szabad összekeverni (pl. A da Vinci-kód), de sok esetben átfedést mutat az időutazás témájával.
