Alternatív történelem

műfaj

Az alternatív történelem sokkal inkább a történet- és társadalomtudományokhoz kapcsolódik a természettudományok helyett, ezért sokan nem tartják sci-fi-nek. Az alternatív történelmi regény kifejezés csak néhány évtizede terjedt el mindazon művek gyűjtőneveként, amelyek sosem létezett történelmi múltba kalauzolják el olvasóikat. Viszont a műfaj jóval korábban született. Számos szerepjátéknak is bizonyos alternatív történelem szolgál hátteréül. Kapcsolódhat viszont a sci-fihez is, amennyiben időutazás vagy temporális tér-idő anomália okoz alternatív idővonalat, alternatív történelemmel. (Például a Star Trek elképzelt jövőbeli világában sok így keletkező emberiséget vagy Föderációt érintő alternatív világ fordul elő.)

MeghatározásSzerkesztés

Az alternatív történelem olyan világban játszódik, ahol a történelem eltér a megszokott történelem-szemlélettől. Az alternatív történelmi irodalom arra keresi a választ, „mi lett volna, ha a történelem másként alakult volna”. A műfajhoz sorolt művek többsége valóságos történelmi eseményeken alapszik, de olyan társadalmi, geopolitikai vagy ipari körülményeket teremt, amelyek egészen másként fejlődtek, mint ahogy mi ismerjük. A műfaj olyan fikciót tartalmaz, amelyben a változás vagy az eltérés a múltban megy végbe, és az emberi társadalom fejlődését az általunk ismertnél teljesen más irányba befolyásolja.

Alapelvei:
  • A „mi lett volna, ha…” kérdése akkor termékeny, ha a reális lehetőségeket gondolja végig.
  • A szerző kora előtti történelem egy pontján történő változás, amely megváltoztatja a világunkat; változás, amely megváltoztatja a ma ismert világot; e változás elágazásainak vizsgálata.
  • Azt viszont szinte mindenki alapszabályként kezeli, hogy az alternatív történeteknek nem kell a múltban játszódniuk, nem kell elmagyarázniuk a divergáló pontot, nem kell világot megváltoztató eseményekkel foglalkozniuk és nem kell híres emberekről szólniuk.

VerziókSzerkesztés

Az alternatív történetírás jellemzően a jelenre fókuszál. A múltat csak eszközként használja. végkifejlet alapján kétfelé osztható:

Fantasztikus vagy rémálom forgatókönyv Gavriel Rosenfeld felosztása
A fantasztikus a múlt „javítása” által egy tökéletesebb jelent szeretne
A rémálomszerűnél a múlt változtatása rosszabbá teszi a jelent
„Műfaj” szempontjából nem sorolhatóak be, ugyanis a krimitől kezdve a családregényen át a sci-fi-ig bármilyen lehet:[1]

Történészi fogadtatásSzerkesztés

Az alternatív történet megjelenése olyan drámai volt, hogy azt a tömegkommunikáció is nyomon követte, s még a legellenségesebb kritikusainak tábora, a történész társadalom is - nehézkesen bár, de - elfogadta létezését, sőt néhány tagja lelkesen igyekszik megalapozni az egykor hivatásuk fattyú sarjadékának tartott alternatív történetírás legitimációját, történeti esszék, ihletett monografikus védőbeszédek és tudományos elemzések segítségével. Összegezve, mint ahogy azt viharos karrierje mutatja, az alternatív történetírás a korabeli nyugati kultúra meghatározó jelenségévé vált Gavriel Rosenfeld

MultiverzumokSzerkesztés

Az elmúlt évtizedekben a párhuzamos univerzumokról szóló írások gyakran idézték a különböző univerzumok igazolására a kvantummechanika sok-univerzum interpretációját (multiverzum), amelyet 1957-ben Hugh Everett fogalmazott meg. Néhány sci-fi író az univerzum kettéhasadását az emberi döntési képesség és szabad akarat hangsúlyozására használja fel, míg mások a káoszelmélet pillangóhatására támaszkodnak, hogy az atomi és szubatomi szinten meglévő véletlenszerű különbségeket a történelem bizonyos pontján bekövetkező makroszkopikus eltéréssé erősítsék; akárhogy is, a sci-fi-írók általában egy bizonyos történelmi divergáló pontból vezetnek le minden változást.

A „sok-univerzum” elmélet természetesen több univerzumot foglal magába, jobban mondva az univerzumok folyamatosan szétrobbanó rendjét. A kvantumelmélet szerint az új univerzumok minden kvantumszinten szaporodnak, és még ha az író emberi döntéseket használ is, minden döntés, amit különbözőképpen lehet meghozni, más idősíkon valósul meg.

  • Larry Niven „All the Myriad Ways” című munkája, ahol az összes lehetséges univerzum valósága öngyilkossági és bűnözési járványhoz vezetett, mivel az emberek ebből azt a következtetést vonták le, hogy választásaiknak nincs erkölcsi jelentősége.
  • Poul Anderson Időjárőr-sorozata
  • Poul Andersonnál egy kocsma az összekötő kapocs az alternatív történetek között. Így történhet meg, hogy az „Operation Chaos” amerikai alternatív történetének egyik figurája megjelenik az „A Midsummer's Tempest” (Tomboló vihar) angol polgárháborújában
  • A Sliders sci-fi sorozat alternatív történeteket mutatott be a tudomány ihlette multiverzumban

David Deutsch fizikus, a kvantummechanika sok-univerzum értelmezésének szószólója is hasonlóan érvel: „Jó választásokkal és helyes cselekedetekkel erősítjük azokat az univerzumokat, amelyekben a különböző változataink élnek. Ha sikeresek vagyunk, akkor minden utánzat, amely ugyanezt a döntést hozta, sikeres lesz. A jó cselekedetek növelik a multiverzum azon részét, ahol jó dolgok történnek.”

MűvekSzerkesztés

Az Alternate History List honlapon több mint 1900 ilyen témájú regény található.

KezdetekSzerkesztés

Az a gondolat, hogy a tényekkel szembemenő hipotéziseket állítsunk föl, egészen a nyugati történetírás kezdetéig visszavezethető.

Náci uralomSzerkesztés

Alaptézise: Miközben minden lehetséges eszközzel ellenőrzés alatt tartják polgáraikat – egy olyan fiktív világot emelnek köréjük, amely a múlt bizonyos pontjainak totális meghamisítására épül.

A regények többsége két sarokpontot jelöl ki a világháború menetében, ahol megfordulhatott volna a kocka:

  1. Sikeres villámháború, amelynek következményeképp a Wehrmacht hazáig követi a Dunkerque-nél visszavonuló angol csapatokat, és Európa sorsa még azelőtt eldől, hogy Pearl Harbor miatt bevonnák a hatalmas amerikai partnert
  2. A németek előbb fedezik fel az atombombát

MásSzerkesztés

Egyebek mellett Harry Turtledove írt számos alternatív történelmi regényt, sok közülük felcserélt körülmények közt játszódik:

Más – filmekSzerkesztés

KépregényekSzerkesztés

Képregények garmadája foglalkozik alternatív világokkal, és nem is csak a kifejezetten sci-fi műfajúak. Jellemző dramaturgia bennük ugyanis a különleges, legtöbbször emberfeletti képességekkel rendelkező emberek vagy más szereplők (szuperhősök és szupergonoszok), akik egy mienkhez hasonló világban élnek, ahol fiktív fejlett technológiák vagy biológiai folyamatok miatt tehetnek szert ilyen képességekre egyének. Ezen világok gyakran rendelkeznek alternatív történelemmel is, mint más körülmények közt lezajlott világháborúk vagy kitalált helyek, országok. Példa rá a Marvel Comics X-Men vagy Amerika Kapitány történetei, és számos azok alapján készült film:

Amerika Kapitány még Hitlert is kiütötte a képregénye hasábjain, ennek persze adott korban közérzetjavító célja volt. Ugyanezért támadta a náci haderőt a szintén képregényhős Superman is, aki Hitlert és Sztálint is elcipelte a bíróságra az elkövetett bűneikért.

Magyar regényekSzerkesztés

Magyar társadalomtudományi munkákSzerkesztés

Egyéb magyar vonatkozásokSzerkesztés

„
Mohácsnál győzni fogunk,
Dózsa lesz György királyunk,
Nagyhatalom századokon át!
Rákóczi világot hódít,
Kossuthtal valóra válik
A Duna-menti Köztársaság
 ”

Részlet a táltos dalából az István, a király rockoperában

EgyébSzerkesztés

Az alternatív történetírást a titkos történetekkel nem szabad összekeverni (pl. A da Vinci-kód), de sok esetben átfedést mutat az időutazás témájával.

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ http://galantai.sfblogs.net/2009/03/07/alternativ-tortenelem-3-a-legnepszerubb-temak/[halott link]
  2. ↑ http://galantai.sfblogs.net/2009/03/14/alternativ-tortenelem-7-alternativ-tortenelem-magyarul/[halott link]

További információkSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alternatív_történelem&oldid=24237919”