Wikipédia

Perth (Ausztrália)

város Ausztráliában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. december 19.
Ez a szócikk az ausztrál városról szól. Hasonló címmel lásd még: Perth (egyértelműsítő lap).

Perth (IPA: [pɜːθ] kiejtéseⓘ) Nyugat-Ausztrália fővárosa és legnagyobb települése. Egyúttal Ausztrália negyedik legnépesebb városa: a legutóbbi becslések szerint mintegy 1,9 millióan élnek a perthi metropolisz területén.[2] A város a nyugat-ausztráliai Délnyugati Kataszteri Divízióhoz tartozik, míg Perth metropolisz területének a nagyobb része a Swan folyó parti síkján fekszik, ami egy keskeny földsáv az Indiai-óceán és a Darling Scarpnak nevezett, a parti síkságból kisebb magasságba kiemelkedő dombvonulat között. A telepesek először Swan mentén fekvő területeket foglalták el, ennek megfelelően a város központi üzleti negyede és a kikötő (Fremantle) egyaránt a folyóparton helyezkedik el. Hivatalosan Perth városát számos önkormányzat alkotja, melyek külön-külön is több városrészre terjednek ki az északi Two Rockstól délen Rockinghamig, illetve a keleten, a szárazföld felé a The Lakes nevű településig.

Perth
Perth látképe a Mill Point felől
Perth látképe a Mill Point felől
Perth címere]]
Perth címere		 Perth zászlaja
Perth zászlaja
Közigazgatás
Ország Ausztrália
ÁllamNyugat-Ausztrália
Jogállásváros
Alapítás éve1829
PolgármesterLisa Scaffidi
Testvérvárosok
Lista
Csengtu (2010–)
Népesség
Teljes népesség2 141 834 fő (2021. jún. 30.)[1]
Népsűrűség285,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság2,0 m
Terület5386 km²
IdőzónaAWST (UTC+8)
Elhelyezkedése
Térkép
d. sz. 31° 57′ 21″, k. h. 115° 51′ 35″31.955833°S 115.859722°EKoordináták: d. sz. 31° 57′ 21″, k. h. 115° 51′ 35″31.955833°S 115.859722°E
Perth weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Perth témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Perthet James Stirling alapította 1829-ben, a település a Swan menti kolónia közigazgatási központjaként működött, majd 1856-ban városi rangot nyert (mára ez az eredeti cím a szűkebb értelemben vett City of Perth önkormányzati területre szállt át). A város a nevét az akkori brit gyarmati ügyekért felelős miniszter, Sir George Murray kívánságára szülővárosa, a skóciai Perth után kapta. A város népessége számottevően nőtt a 19. század második felében a nyugat-ausztráliai aranylázak következtében, ekkor nagy számban érkeztek telepesek elsősorban Ausztrália keleti tartományaiból. A második világháború alatt Fremantle-ben volt a csendes-óceáni hadszíntéren szolgáló tengeralattjárók egyik bázisa, az Egyesült Államok haditengerészetének Catalina hidroplánokból álló flottája a Matilda-öbölben állomásozott.[3] A háborút követően a városba túlnyomórészt Nagy-Britanniából, Görögországból, Olaszországból és Jugoszláviából érkező bevándorlóknak köszönhetően gyorsan nőtt a népesség. Majd a 20. század végén és a 21. század elején ezt követte a gazdaság meglódulása a bányaipar több, időszakos fellendülése nyomán, ami Perthöt az államban és annak környezetében működő, több nagy bányavállalat regionális központjává tette.

Nyugat-Ausztrália fővárosaként Perthben található az állam Parlamentje és Legfelsőbb Bírósága, valamint a kormányzói palota, Nyugat-Ausztrália kormányzójának a rezidenciája. Perth a világ számára a „fény városaként” vált ismertté, 1962-ben ugyanis, amikor az amerikai űrhajós, John Glenn a földkörüli pályán lévő Friendship 7 fedélzetén elhaladt a város felett, a város lakói egyszerre világították ki házukat és az utcákat.[4][5] Majd ugyanez megismétlődött 1998-ban: ekkor Glenn a Space Shuttle program részeként a Discoveryn repült el a város felett.[6][7] Perth az Economist Intelligence Unit 2013-as rangsora szerint a világ kilencedik legélhetőbb városa,[8] illetve 2010-ben a globalizációs és a világvárosokat érintő jelenségeket kutató tudományos hálózat, a Globalization and World Cities Research Network a világvárosok közé sorolta.[9]

Történelem

szerkesztés

Őslakos történelem

szerkesztés

Az európai gyarmatosítás előtt a területet a Noongar népcsoporthoz tartozó Whadjuk törzs tagjai lakták több mint 40 000 éven keresztül, amit a Swan felső szakaszáról előkerült, régészeti leletek igazolnak.[10] Az ausztrál őslakosok e csoportja Nyugat-Ausztrália délnyugati szegletében élt, elsősorban vadászó–gyűjtögető életmódot folytatott. A Swan parti síkján lévő vizes–mocsaras terület különösen fontos volt számukra, kiemelt szerepet kapott a helyi mitológiában, egyúttal élelemszerző helyként szolgált. A Noongar népcsoport életében lényeges helyet foglaltak még el a környező szigetek: a Rottnest-sziget, Carnac-sziget és Garden-sziget, mintegy 5000 évvel ezelőtt ugyanis a tengerszint olyan alacsonyan állt, hogy gyalogszerrel is el lehetett érni a ma az Indiai-óceánból előbukkanó mészkősziklákat.

A mai Perth területét az 1827-ben, az európaiakkal való első kapcsolatfelvétel idején ott élő őslakosok Boorloonak nevezték. Boorloo a Yellagonga csoport Mooro elnevezésű földjeihez tartozott. Ez utóbbi közösség a Swan partján élő, együttesen Whadjuként ismert őslakos törzs egyike volt. A Whadjuk törzs egy legalább 13 törzsből álló népcsoport délkeleti, Noongar nevű – esetenként Bibbulmun elnevezésű – szociolingvisztikai tömbjét alkotta (saját nyelvükön a Noongar jelentése „az emberek”). 2006. szeptember 19-én az ausztrál szövetségi bíróság a Bennell v State of Western Australia [2006] FCA 1243 ügyben olyan döntést hozott, melyben elismerte a Noongar népcsoport ősi tulajdonjogát Perth metropolisz területére.[11] Az ítéletet utóbb a fellebviteli bíróság megváltoztatta.[12]

Az első európaiak

szerkesztés

Európaiként a területet elsőként – legalábbis az írásos források tanúsága szerint – a holland hajóskapitány Willem de Vlamingh és legénysége pillantotta meg 1697. január 10-én.[13] Aztán 1829-ig más európaiak is eljutottak Nyugat-Ausztrália partjáig, de Vlamingh megfigyeléseihez hasonlóan a területet barátságtalannak, és – ami még ennél is fontosabb – a letelepüléshez szükséges mezőgazdasági termelésre alkalmatlannak tekintették.[14]

Swan menti kolónia

szerkesztés
 
George Pitt Morison festménye, a Perth alapítása, 1829 történeti hitelességgel jeleníti meg Perth város alapításának hivatalos ceremóniáját
 Bővebben: Swan menti kolónia

Habár a brit hadsereg már 1826-ban állomást létesített Nyugat-Ausztrália délnyugati partján, a mai Albany közelében lévő King George-tengerágnál – az a hír járta ugyanis, hogy a franciák a terület bekebelézésére készülnek –, végül Perth lett az első, európaiak által alapított, polgári település a kontinens nyugati harmadán. A brit gyarmat hivatalos megnevezése már 1832-ben Nyugat-Ausztrália volt, bár még sok éven keresztül inkább Swan menti kolóniaként emlegették a terület fő vízfolyása után.

A szárazföldet az újonnan érkező brit gyarmatosítók 1829. június 4-én pillantották meg – azóta minden év június első hétfőjén tartják Nyugat-Ausztrália megalapításának ünnepét. James Stirling kapitány még a Parmelia háromárbócos fedélzetén kijelentette, hogy Perth „szépségéhez foghatót fajtájában korábban ritkán látott”. Később, augusztus 12-én a város alapításának újabb szimbolikus aktusaként a második hajó, a Sulphur kapitányának a felesége, Helen Dance kivágott egy fát a leendő település helyén.

Egyértelmű, hogy Stirling a jövőbeli főváros számára a Perth nevet már jóval a település alapításának bejelentése előtt kiválasztotta, ugyanis az új gyarmat létrejöttét kihirdető, 1829. június 18-án, Fremantle-ben felolvasott nyilatkozat úgy végződik, hogy "saját aláírásommal és pecsétemmel ellátva Perthben, a mai 1829. június 18. napon. James Stirling, alkormányzó".[15] A név eredetéről az egyetlen korabeli forrás John Fremantle augusztus 12-i naplóbejegyzése, mely szerint a "a város a Perth nevet Sir George Murray kívánságára kapta".[16] Murray a skóciai Perthben született, és 1829-ben brit gyarmati ügyekért felelős miniszterként és a Brit Parlamentben Perthshire választókörzetet képviselő alsóházi tagként ténykedett. Murray tiszteletére[17][18][19] a várost a skóciai Perth után keresztelték el.[20][21]

1831-től kezdve a brit telepesek és a Noongar őslakosok közötti ellenségeskedések – elsősorban a szemben álló felek egyaránt nagy területekre kiterjedő, földhasználati gyakorlata ütközött egymással – számottevően fokozódott a kolónia növekedésével. A régió történelmének e véres szakasza zárásaként a britek felülkerekedtek az őslakos csoportokon, kivégezték a Midgegooroo Whadjuk vezetőt, akinek fia, Yagan 1833-ban vesztette életét, majd 1834-ben sor került az öldöklésbe torkolló pinjarrai csatára.

1843-tól, az őslakos vezető, Yellagonga halálát követően a törzs egysége bomlásnak indult, amit felgyorsított az, hogy az őslakosokat megfosztották a Perth elsődleges települési részeinek környezetében lévő földjeiktől. Olyan, a településtől északra fekvő mocsaras, tavakkal szabdalt területekre húzódtak vissza, mint a mai Hyde Park, akkori nevén Third Swamp vagy Boodjamooling. A Boodjamooling továbbra is a fő táborhelyet jelentette a perthi régióban maradt Noongar népcsoportbeliek számára, amin immár utazókkal, vándor árusokkal és más otthontalanokkal kellett osztozniuk. Az 1890-es évekbeli aranyláz idején hozzájuk nagy számban csatlakoztak az aranymezőkre tartó bányászok.[22]

1850-től az olcsó munkaerő szűkében lévő gazdálkodók és üzletemberek kérésére fegyenceket kezdtek szállítani Nyugat-Ausztráliába is.[23] Viktória brit királynő 1856-ban adományozott Perthnek városi rangot.[24]

Az államszövetségben

szerkesztés

Az 1900-as népszavazást követően[25] Nyugat-Ausztrália 1901-ben csatlakozott az Ausztrál Államszövetséghez.[24] Az Ausztrália nyugati részén fekvő gyarmat utolsóként, és csak azt követően lépett be a föderációba, hogy számára a többi kolónia több engedményt és ígéretet tett, például hogy a kontinenst átszelő vasútvonalat építenek a dél-ausztráliai Port Augustából Kalgoorlie-ba, hogy Perthöt összekapcsolják a keleti államokkal.[26]

1933-ban népszavazást tartottak Nyugat-Ausztráliának az Ausztrál Államszövetségtől való elszakadásáról, amin a szavazók kétharmada az elszakadás mellett voksolt.[25] Mindazonáltal egy, alig valamivel a népszavazás előtt tartott választás megbuktatta a hivatalban lévő, „függetlenségpárti” kormányt, így azt a függetlenségi mozgalmat nem támogató kabinet váltotta fel. Ettől függetlenül az új kormány tiszteletben tartotta a népszavazás eredményét, és az állam függetlenségét feliratban kérte is az Egyesült Királyság állandó gyarmatügyi megbízottjától, aki azonban a kérést egyszerűen figyelmen kívül hagyta.[27]

 
Nagyítás
A város látképe a Kings Parkból

Perth fejlődését és viszonylagos jólétét, különösen az 1960-as évek közepétől kezdve,[28] elsősorban annak köszönhette, hogy a város otthont adott az államnak a természeti erőforrások kiaknázására – az arany, vasérc, nikkel, bauxit, gyémánt, ritka ásványok és földfémek, valamint szén, kőolaj és földgáz bányászatára – alapozó iparához kapcsolódó szolgáltatásoknak.[29] Miközben az ásványi anyagok és szénhidrogének kitermelése az állam más területein zajlik, Perthben a háttérszolgáltatások biztosítják a lakosság jelentős részének a munkáját és jövedelmét.[30]

Földrajz

szerkesztés

Földtani és tájképi jellemzők

szerkesztés

Perth a Swan partján terül el; magát a folyót, Willem de Vlamingh, a Nyugat-Ausztrália partjaiig expedíciót vezető holland hajóskapitány és egyébként a Rottnest-sziget névadója keresztelte el 1697-ben az itt őshonos fekete hattyúról.[31] A vízfolyást a terület őslakos népessége hagyományosan Derbarl Yerrigannak hívta.[32] A városközpont és a kerületek többsége a Swan homokos és viszonylag sík karakterű parti síkján fekszik, a Darling Scarp dombvonulata és az Indiai-óceán között. Ezen a területen a talaj meglehetősen terméketlen. A szélesebb értelemben vett metropolisz az óceánparton, az északi Two Rocks és a déli Singleton között húzódik,[33] e két településrész távolsága egymástól körülbelül 125 km.[34] Az óceánparttól keletre tartva Mundaring mintegy 50 kilométer után érhető el. A perthi metropolisz teljes területe 5386,4 km².[35]

 
Műholdkép Perthről

Perth nagy része eredetileg a nyugati Herdsman-tótól a keleti Claisebrook-öbölig húzódó édesvízi tavakkal, mocsaras területekkel szabdalt földsávon épült.[36]

A parti városrészek kedvező elhelyezkedését alapvetően meghatározza Perthnek az óceánparthoz való közelsége és a tiszta strandok elérhetősége. Keletre a várost kis magasságú dombvonulat, a Darling Scarp határolja. Perth a nagy tömegű homokos talajnak és mélyen található alapkőzetnek köszönhetően jórészt sík és lankás területen fekszik. A metropoliszt két nagyobb folyórendszer érinti: az egyikhez a Swan és a Canning tartozik, míg a másik a Mandurah közelében a Peel-torkolatba ömlő Serpentine és Murray folyók párosa.

Éghajlat

szerkesztés

Perthben mérsékelt mennyiségű csapadék esik, az is erősen szezonális eloszlást mutat, jóllehet ezzel Perth a negyedik legcsapadékosabb főváros Darwin, Sydney és Brisbane után. A decembertől március végéig tartó nyár általában forró és száraz, rendszerint a február az év legforróbb hónapja, míg a tél viszonylag hűvös és csapadékos, amivel Perth klímája jellegzetesen mediterrán éghajlati jegyeket mutat.[37][38] A nyár sem teljesen mentes a csapadéktól: rövid, heves zivatarok formájában kap a város esőt, illetve gyengébb hidegfrontok és – bár meglehetősen ritkán – Nyugat-Ausztrália északnyugati részéről érkező, már erejüket veszítő trópusi ciklonok jelentős mennyiségű csapadékkal érkezhetnek Perthbe. A Perthben valaha mért legmagasabb hőmérséklet 46,2 °C volt 1991. február 23-án, illetve ugyanazon a napon a perthi repülőtéren 46,7 °C-t mértek.[39][40] A nyári délutánok többségén a "Fremantle doctor" néven ismert parti szél délnyugati irányból fúj, így ellensúlyozza a forró északkeleti légáramlatokat, és enyhíti a városban a hőséget. Néhány órával a széljárás változását követően a hőmérséklet gyakran 30 °C alá esik.[41] Perth mediterrán éghajlatához képest is különösen napfényes városnak számít, a napsütéses órák számának napi átlaga 8,8 óra, ami éves szinten mintegy 3200 óra napfényes órát jelent.[40]

A tél viszonylag hűvös és csapadékos, Perth éves csapadékának többsége május és szeptember között hullik. A Perthben feljegyzett legalacsonyabb hőmérséklet 2006. június 17-én –0,7 °C volt.[39] A metropolisz területén a legalacsonyabb hőmérsékletet, –3,4 °C-t a jandakoti repülőtéren lehetett mérni ugyanazon a napon.[42]

Az 1970-es évek közepe óta a Perthben és Nyugat-Ausztrália délnyugati részében a csapadékeloszlás számottevő változáson ment keresztül. A megfigyelések szerint a téli csapadékmennyiség lényeges mértékben csökkent, miközben a nyári hónapokban nagyobb számban fordulnak elő szélsőséges csapadékmennyiséggel jellemezhető időjárási események,[43] mint az 1992. február 8-i lassan mozgó vihar, mely során 120,6 mm eső esett – ez a valaha mért legnagyobb csapadékmennyiség Perthben,[39][41] –, valamint a 2010. március 22-i súlyos eső és jégverés, amely jelentős károkat okozott a teljes metropolisz területén.[44]

Perth, Nyugat-Ausztrália éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)45,846,242,437,634,328,126,327,832,737,340,344,246,2
Átlagos max. hőmérséklet (°C)31,031,429,725,822,419,318,418,920,223,226,329,024,6
Átlaghőmérséklet (°C)24,524,923,119,716,514,013,013,514,817,320,322,718,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)18,018,316,613,710,68,77,78,19,511,414,216,412,7
Rekord min. hőmérséklet (°C)8,98,76,34,11,30,01,31,02,25,07,90,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)1013194411717516913381522213848
Napi napsütéses órák száma1211108766781011129
Forrás: Bureau of Meteorology[45][46]
Temperatures: 1993–2012; Extremes: 1897–2012; Rain data: 1876–2012


Elszigeteltség

szerkesztés

Perthhöz a legközelebbi nagyváros, melynek népessége meghaladja a 100 000 főt, a dél-ausztráliai Adelaide – a két város egymáshoz viszonyított távolsága 2104 km. A híres útikönyvszerző, Bill Bryson szerint Perth a Földön a legfélreesőbb város,[47] amit azzal támaszt alá, hogy a perthi metropolisz önmagában népesebb, mint Perthön kívül teljes Nyugat-Ausztrália, az Északi terület és Dél-Ausztrália Adelaide-től nyugatra eső része együtt. Jóllehet más számítások azt mutatják, hogy a San Franciscótól 3841 km-re fekvő Honolulu (népesség: 900 ezer fő), vagy az új-dél-walesi Sydney-től 2153 km-re lévő Auckland (népesség: 1,5 millió fő) Perthnél is elszigeteltebb települések.

Perth földrajzi értelemben egyaránt közelebb található a kelet-timori Dilihez (2785 km) és az indonéziai Jakartához, (3002 km), mint Sydney-hez (3291 km), a queenslandi Brisbane-hez (3604 km) vagy az Ausztráliai fővárosi terület Canberrájához (3106 km).

Népesség

szerkesztés
A népesség alakulása
Perth statisztikai divízió
Év Népesség Vált. (%)  
1854 4 001 —    
1859 6 293 +57,3%
1870 8 220 +30,6%
1881 9 955 +21,1%
1891 16 694 +67,7%
1901 67 431 +303,9%
1911 116 181 +72,3%
1921 170 213 +46,5%
1933 230 340 +35,3%
1947 302 968 +31,5%
1954 395 049 +30,4%
1961 475 398 +20,3%
1966 559 298 +17,6%
1971 703 199 +25,7%
Source: ABS
Perthi metropolisz statisztikai terület
Év Népesség Vált. (%)  
1971 744 600 —    
1976 845 700 +13,6%
1981 941 479 +11,3%
1986 1 075 959 +14,3%
1991 1 226 115 +14,0%
1996 1 344 378 +9,6%
2001 1 452 058 +8,0%
2006 1 590 007 +9,5%
2008 1 687 815 +6,2%
2010 1 785 076 +5,8%
Forrás: ABS[48]
Megjegyzés: A perthi metropolisz része a Perthtől délre fekvő Mandurah városrész és Murray-megye.[33][49]

Perth Ausztrália negyedik legnépesebb városa, Adelaide-et a lélekszám tekintetében az 1980-as évek elején előzte meg. A 2006-os népszámlálás alapján Perth statisztikai területén belül 1 445 079 lakos élt. 2011-ben a metropolisznak körülbelül 1,83 millió lakosa volt.[50] 2013-ban a népesség a becslések szerint meghaladta a 2 milliót.[51]

Etnikai csoportok

szerkesztés
A kontinensen kívül született népesség[52]
Születés szerinti ország Népesség
(2006)
  Egyesült Királyság 168,483
  Új-Zéland 33,751
  Malajzia 28,939
  Olaszország 18,701
  Dél-Afrika 18,683
  India 14,007
  Szingapúr 11,199
  Vietnám 10,081
  Írország 7,706
  Kína 7,681
  Németország 7,617
  Hollandia 7,570
  Indonézia 7,392
  Egyesült Államok 5,524
 
Minden egyes pont – a 2006-os népszámlálás alapján – 100 olyan személyt jelez, aki az Egyesült Királyságban (sötétkék), Kínában (piros), Olaszországban (világoszöld), Malajziában (sötétzöld), Dél-Afrikában (barna), Szingapúrban (lila) és Vietnámban (sárga) született.

2006-ban a perthi metropolisz területén a legnagyobb leszármazási csoportok a következők voltak: angol (534 555 illetve 28,6%), ausztrál (479 174 illetve 25,6%), ír (115 384 illetve 6,2%), skót (113 846 illetve 6,1%), olasz (84 331 illetve 4,5%) és kínai (53 390 illetve 2,9%). A városban 26 700 ausztrál őslakos élt.[53]

Perth népességének egyik figyelemre méltó vonása a Nagy-Britanniában és Írországban született lakosok magas aránya. A 2006-os népszámlálás 142 424 perthi lakóról állapította meg, hogy Angliában született,[54] amivel a város alig marad el Sydney mögött (145 261 fő),[55] jóllehet Perth össznépessége a Sydneyben élő lakosság mindössze 35%-a.

Perth népességének az etnikai összetétele a 20. század második felében megváltozott, ekkor ugyanis nagy számban érkeztek bevándorlók Európa kontinentális részéről. Ezt megelőzően a helyi lakosság szinte kizárólag anglo-kelta etnikai háttérrel bírt. Mivel az 1950-es és 1960-as években Európából érkező hajók számára gyakran Fremantle volt az első ausztrál kikötő, Perthbe a legkülönfélébb – olasz, görög, holland, német, horvát és sok más – származású migráns szállt partra. Perth és Fremantle területén számottevő olasz befolyás érvényesül, ami nyilvánvaló az olyan helyeken, mint a fremantle-i üzletsor, a Cappuccino strip, ahol számos olasz vendéglátóhely és bolt található. Ugyancsak Fremantle-ben tartják az olasz hagyományokat követve a flotta megáldásának ünnepét minden évben a halászati idény kezdetekor. Decemberben Northbridge-ben San Nicola (Szent Miklós) fesztiválra kerül sor, mely során a látványos felvonulást elsősorban olasz nyelven megszólaló koncert követi. A Fremantle körüli kerületekben, például Spearwoodban és Hamilton Hillben szintén magas az olaszok, horvátok és portugálok részaránya. Perthben kisebb zsidó közösség is él – lélekszámuk 2006-ban 5082 volt –, ők elsősorban Kelet-Európából és utóbb Dél-Afrikából vándoroltak ki.

A legutóbbi időben érkezők egyik jellemző hullámát a dél-afrikai fehér kisebbség jelentette. A dél-afrikai származású lakosok 2001-ben váltak a negyedik legnagyobb külföldi csoporttá éppen az Olaszországban születetteket megelőzve. 2006-ra 18 825 dél-afrikai születésű lakos élt Perthben, ami a város népességének az 1,3%-át jelenti.[54] A afrikánereknek és angol felmenőkkel rendelkező afrikaiaknak az 1980-as és 1990-es évektől emigráns tömegeinek köszönhetően a várost a "dél-afrikai száműzöttek ausztráliai fővárosaként" is emlegetik.[56] Perth egyebek mellett azért is válhatott a dél-afrikai fehérek körében ilyen népszerűvé, mert más nagyvárosoknál közelebb fekszik Afrikához, a letelepedéshez bőségesen állnak rendelkezésre szabad területek, továbbá az éghajlat is valamivel melegebb, mint más ausztrál városokban, és ezzel Perth mediterrán klímája a leginkább emlékeztet Fokvároséra.

Az 1970-es évek második fele óta Délkelet-Ázsia a bevándorlók egyre jelentősebb forrását jelenti olyan mára gyökeret vert helyi közösségekkel, mint a vietnámi, maláj, indonéz, thai, szingapúri, hongkongi, szárazföldi kínai és indiai. 2006-ban 53 390 kínai származású személyt számláltak össze Perthben, ami a város népességének a 2,9%-a.[57] Őket a Nyugat-Ausztrália Ausztrál-Eurázsiai Társasága támogatja,[58] ami egyúttal a portugál felmenőkkel rendelkező malajziai bevándorlókat is segíti.[59]

Az indiai közösséghez számottevő, elsősorban Bombay-ből kivándorolt párszi népesség tartozik – Indiához Perth a legközelebb fekvő ausztrál város –, ezzel együtt 2006-ban 14 094 főt, vagyis 0,8%-ot tett ki a város még Indiában született lakosainak a száma.[57] Egyúttal Perth ad otthont a világ legnagyobb angol–burmai népességének; sokan Burma 1948-as függetlenné válását követően telepedtek le itt, így ma a város világszinten is az angol–burmai kultúra központjának számít. Hasonlóképen jelentős Perth angol–indiai népessége, akik a városban India függetlenségének kikiáltását követően telepedtek le.

Vallás

szerkesztés

A legnagyobb vallásként a protestánsok, és ezen belül is az anglikánok adják a népesség 28%-át. Perth a Perthi Római Katolikus Érseki Egyházmegye, valamint a Perthi Anglikán Egyházkerület központja. A népesség 23%-a római katolikus, és ezzel a katolicizmus tekinthető a legnagyobb egységes felekezetnek. Öt perthi lakosból egy nem vallja magát vallásosnak, míg a népesség 11%-a nem nevezi meg vallását. A buddhizmus és iszlám külön-külön 20 ezret meghaladó követővel számol, továbbá Perthben 12 ezer mormon is él,[60] illetve a várost otthont ad az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza által alapított központi templomnak, a Perth Australia Temple-nek. Ausztráliában Perth rendelkezik az egyik legnagyobb, körülbelül 20 ezret számláló zsidó közösségével, az ortodox és haladó zsidóknak egyaránt van zsinagógájuk, sőt a modern ortodoxiára épülő iskolájuk – Carmel School – is. Perth bahái közösségéhez mintegy 1500-an tartoznak. A hinduizmus követőinek száma a városban meghaladja a 20 ezret. A Diváli felvonulás (’fények ünnepe’) 2009-ben szintén 20 ezer feletti látogatót vonzott. Hindu templomok Canning Vale-ben, Anketellben és a Swantól északra találhatók. Ezen kívül Perth a központja a 2012-ben alapított Personal Ordinariate of Our Lady of the Southern Cross személyi ordinariátusnak, aminek fő templomai a városban lévő, Szent Ninianról és Szent Chadról elnevezett templomok.[61]

Városrészek

szerkesztés
Riverside Drive (videó)

A város 30 helyi önkormányzattal rendelkező területre (Local Government Area, LGA), illetve 355 környékre (suburb) oszlik.

City-k:

  • Armadale
  • Bayswater
  • Belmont
  • Canning
  • Cockburn
  • Fremantle
  • Gosnells
  • Joondalup
  • Kalamunda
  • Kwinana
  • Melville
  • Nedlands
  • Perth (belváros)
  • Rockingham
  • South Perth
  • Stirling
  • Subiaco
  • Swan
  • Vincent
  • Wanneroo

Shire-ek:

  • Mundaring
  • Peppermint Grove
  • Serpentine-Jarrahdale

Town-ok:

  • Bassendean
  • Cambridge
  • Claremont
  • Cottesloe
  • East Fremantle
  • Mosman Park
  • Victoria Park

Központi üzleti negyed

szerkesztés
 Bővebben: Perth (városrész)

Perth központi üzleti negyedét délről és keletről a Swan folyó határolja, a nyugati szélén a Kings Park található, míg északi szegélyén vasútvonalak húzódnak. A helyi és szövetségi állami támogatással egyaránt bíró Perth City Link elnevezésű projekt keretében a vasútvonal egy részét a felszín alá vezetik, így az elmúlt évszázad elkülönültsége után a Perth fő szórakozónegyedének számító Northbridge városrész a központi üzleti negyedből először közelíthető meg közvetlenül. A város sportcsarnoka és egyben rendezvényközpontja, az éppen a két városrészt összekötő területen található Perth Arena egy sor építészeti díjat nyert el. Emellett a Swannak is kisebb öblöt építenek, hogy így hozzák közelebb egymáshoz a várost és a folyót. A mintegy 1,3 millió négyzetméternyi irodaterülettel rendelkező üzleti negyed legnevezetesebb utcája a St Georges Terrace.[62] A kereskedelmi és vendéglátó létesítmények többsége a Hay Streeten és a Murray Streeten találhatók, míg a városban a legmagasabb épület a Central Park, ami egyébként a hetedik legmagasabb épület Ausztráliában.[63] Az utóbbi időben a központi üzleti negyedben összpontosult számos, a bányászat fellendülésével összefüggő fejlesztés, több üzleti beruházás és lakóépület áll befejezés előtt, ideértve az ausztrál–brit bányászati óriás, a BHP Billiton 244 méter magas irodaépületét.

 
Nagyítás
Perth látképe a Mill Point felől

Igazgatási szervek

szerkesztés
 
Kormányzói palota, Nyugat-Ausztrália
 
A Parlament épülete, Perth

Perth ad otthont a Nyugat-Ausztrália Parlamentjének és Nyugat-Ausztrália kormányzójának. A 2008-as állami szintű választást követően a törvényhozás alsóházaként működő Törvényhozó Gyűlésben az 59 helyből 42, míg a felsőházi szerepű Törvényhozó Tanácsban a 36 helyből 18 tartozott Perth metropoliszi területéhez. Perth továbbá 9 önálló, valamint három, jelentős részben a városhoz tartozó – Canning, Pearce és Brand választókerületek ugyanis a metropoliszon kívül eső területekre is kiterjednek – hellyel rendelkezik a szövetségi Képviselőházban. A metropolisz területe több mint 30 helyi önkormányzati testület között oszlik meg, ideértve a Perth központi üzleti negyedét igazgató City of Perth önkormányzatot is.

Az állam legmagasabb szintű bírósága, a Legfelsőbb Bíróság szintén Perthben található,[64] az állami szintű Kerületi[65] és Családügyi Bírósággal együtt.[66] Az alsó szintű rendőrbírói hivatal a metropoliszon belül hat helyen működik.[67] Az Ausztrál Szövetségi Bíróság és a szövetségi szintű rendőrbírói hivatalok a perthi Victoria Avenue-n található Nemzetközösségi Bíróságok épületét foglalják el,[68] ahol ezen kívül évente ülésezik Ausztrália Legfelsőbb Bírósága is.[69]

A perthi metropolisz területére vonatkozóan 1963. óta van érvényben a Metropolitan Region Scheme elnevezésű, jogszabályokban előírt területrendezési terv.[70]

Gazdaság

szerkesztés

Népességének, valamint az üzleti világban és kormányzati területen betöltött, igazgatási központ szerepének köszönhetően Perth annak ellenére a nyugat-ausztrál gazdaság súlypontja, hogy egyébként a fő bányászati, olajipari és mezőgazdasági, elsősorban exportra termelő ágazatok az államon belül helyileg máshol működnek.[71] Perth állami szintű fővárosi rangja, gazdasági bázisa és a népesség mérete egyúttal fejlődési lehetőséget kínál számos más, a helyi és egyéb, diverzifikáltabb piacok felé tekintő vállalkozás számára.

Perth gazdaságának fejlődése az 1950-es évektől kezdve a szolgáltatási szektor erősödése irányában mutat. Habár a nyújtott szolgáltatások jelentős része a nyersanyag- és erőforrás-kitermelő iparággal, valamint – bár csökkenő mértékben – a mezőgazdasággal függ össze, a Perthben élők többségét egyik szektor sem érinti; a népesség munkáját tekintve jellemzően a többi perthi lakosnak nyújt szolgáltatásokat.[72]

Perth viszonylagos földrajzi elszigeteltségének köszönhetően soha nem rendelkezett számottevő ipari termelő tevékenységek kialakulásához szükséges feltételekkel; a város termelőipara a helyi népesség, valamint a bányászat, mezőgazdaság és egyes szakosodott területek – mint az utóbbi időkben a vízi járművek gyártása és karbantartása – közvetlen szükségleteit elégíti ki. Mindig is olcsóbb volt a szükséges iparcikkeket a keleti államokból vagy a tengerentúlról importálni.

Perth gazdaságföldrajzát az ipari foglalkoztatás alakította. A második világháborút követően Perth külvárosi területei a gépkocsik tömeges elterjedésével párhuzamosan erőteljesen növekedni kezdtek. A munkaerő decentralizációja és a közlekedés fejlődése utat nyitott a kisebb méretű gyártó létesítmények működésének a külső városrészekben. Több vállalat a külvárosokban – ahol ráadásul parkolási, megközelítési nehézségekkel, dugókkal sem igen kellett számolni – viszonylag olcsón elérhető földterületeket kihasználva tágas, egyszintes üzemeket épített. „A gyártó vállalkozások erős kötődése a lehetőleg központi és/vagy vasút melletti működési helyekhez sokat lazult.”[71]

A háború után jelentek meg az olyan ipartelepek, mint Kwinana, Welshpool és Kewdale, melyek aztán hozzájárultak a folyótól délre letelepedett gyártási tevékenységekhez. Kwinana iparterület kialakulását nagyban segítette a Perthöt Ausztrália keleti részeivel összekötő vasút nyomtávjának szabványosítása. Az 1950-es évek óta ez utóbbi ipari térségre a nehézipar túlsúlya a jellemző, olajfinomító létesítménnyel, nagyolvasztós acélhengerművel, timföldfinomítóval, erőművel és nikkelfinomítóval. A szintén a vasút egységesítésével összefüggő fejlesztésre 1968-ban került sor, amikor a Welshpool iparterület szomszédságában megépült a perthi rendező-pályaudvarokat felváltó Kewdale teherszállítási terminál.[71]

A második világháborút követő, nagyléptékű népességnövekedés nyomán[73] nem csak a termelőtevékenységekben emelkedett a foglalkoztatás, hanem a kis- és nagykereskedelemben, továbbá üzleti szolgáltatások területén, az egészségügyben, oktatásban, közösségi és személyi szolgáltatásokban, a közigazgatásban is. Egyre nagyobb mértékben ezek azok a perthi metropolisz környezetében koncentrálódott szolgáltatási ágazatok, melyek a munkahelyek jó részét teremtik.[71]

Nevezetességei

szerkesztés
 
A Kwinana Freeway a Kings Parknál
  • A város régi vonzereje a napsütött tengerparti strandok láncolata. Perthben sokszor hónapok telnek el eső nélkül és a strandok végighúzódnak a város és környékének hosszú tengerpartján.
  • A Kings Park Perth botanikus kertje, több mint négy hektáron terül el. Területe nagyobb, mint a New York-i Central Park. Tavasszal a Kings Park virágba borul és a szebbnél szebb virágok pompája nagy turistalátványosság.
  • Perth állatkertje a Swan túloldalán található, benne a kontinens különleges állatfajai láthatók.
  • A Swan Bells, egy harangtorony a Swan folyó partján. Az épületegyüttes egy hajót formáz. A torony harangjai a St. Martin in the Fields templomból valók és az Egyesült Királyság ajándékai Ausztrália gyarmatosításának 200. évfordulója alkalmából.
  • A perthi Konferencia és Kiállítási Központ épületét 2004 szeptemberében nyitották meg, tanácskozóterme 2500 küldött befogadására alkalmas.
  • A perthi pénzverde egyike az ország két, még működő pénzverdéjének, üzletében különleges arany-, és ezüstérmék, aranyrudak, ékszerek vásárolhatók.
  • A Perth körüli szigetek közül különösen a Rottnest-sziget kedvelt turistacélpont. A szigetek általában védett természetvédelmi területek, ahova csak külön engedéllyel lehet belépni. A város és a szigetek közötti mély vizű hajózási csatorna hajóversenyek színhelye.
  • A Swan folyó torkolatánál fekvő Fremantle történelmi belvárosa is számos látnivalót kínál. Itt van a Nyugat-Ausztráliai Tengerészeti Múzeum, ahol számos hajó és hajóroncs látható. Egyebek között a több száz éve elsüllyedt holland Batávia hajó maradványai.
  • Perthben található Ausztrália legnagyobb víz alatti akváriuma is, mely szintén nagy turistalátványosság.
  • A várostól 25 percre északnyugatra található a festői Whiteman Park, mely a Swan völgyének nyugati határán fekszik. A park teljes területe 42 km2 és Lew Whitemannek a természeti értékek neves helyi gyűjtőjének nevét viseli. Több mint 2000 egyedet számláló állatvilága, több mint száz madárfaja és vízi világa védett, a területén levő források adják a nagyváros ívó-vízkészletének 40%-át.
  • A Swan-völgyi borvidék a várostól mintegy 16 km-re északra fekszik, ez a legrégibb borvidék Nyugat-Ausztráliában. Több mint 35 pincészete, számos étterme, vendéglője van.
  • Itt született Rob Swire is, aki a Pendulum együttes frontembere.

Közlekedés

szerkesztés
 
Egy Transperth vonat

Perthnek nemzetközi repülőtere van, mely a hazai helyközi közlekedést is bonyolítja.

A városi forgalmat autóbuszok, vonatok és kompok szolgálják. Az agglomerációba a Transperth vasútvonalai futnak, a távolabbi városokba pedig a Transwa járatai. Az Indian Pacific vasút köti össze Perth városát Adelaide és Sydney városaival. A város teherpályaudvara 15 km-re délkeletre fekszik. A város kikötője a 19 km-re délnyugatra fekvő Fremantle a Swan folyó torkolatánál.

Sport

szerkesztés

A városban, ahogy egész Ausztráliában is, igen népszerű sport a krikett. Perth a székhelye a világ legerősebb krikettbajnokságai közé tartozó Big Bash League egyik csapatának, a Perth Scorchersnek.

Testvérvárosok

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Regional population, 2020-21 financial year | Australian Bureau of Statistics (angol nyelven), 2022. március 29. (Hozzáférés: 2022. május 24.)
  2. ↑ 3218.0 – Regional Population Growth, Australia, 2011–12. Australian Bureau of Statistics, 2013. május 14.
  3. ↑ The Catalina Base. The University of Western Australia, Archives and Records Management Services. [2013. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 25.)
  4. ↑ (1970) Perth – a city of light Perth, W.A. Brian Williams Productions for the Government of WA, 1970 (Video recording) The social and recreational life of Perth. Begins with a 'mock-up' of the lights of Perth as seen by astronaut John Glenn in February 1962
  5. ↑ Gregory, Jenny: Biography – Sir Henry Rudolph (Harry) Howard – Australian Dictionary of Biography. Adbonline.anu.edu.au. (Hozzáférés: 2012. február 10.)
  6. ↑ Australian Broadcasting Corporation: Moment in Time – Episode 1, 2008. február 15. [2008. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 14.)
  7. ↑ Moore, Charles. „Grandfather Glenn's blast from the past”, The Daily Telegraph (UK), 1998. november 5.. [2008. december 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. július 14.) 
  8. ↑ Melbourne makes it three years in a row as world's most liveable city (angol nyelven). CNN, 2013. augusztus 28. (Hozzáférés: 2013. augusztus 28.)
  9. ↑ Perth ranked as a "Beta–" class world city: The World According to GaWC 2010. Globalization and World Cities (GaWC) Study Group and Network. Loughborough University. (Hozzáférés: 2013. január 27.)
  10. ↑ Sandra Bowdler: The Pleistocene Pacific. Published in ‘Human settlement’, in D. Denoon (ed) The Cambridge History of the Pacific Islanders. pp. 41–50. Cambridge University Press, Cambridge. University of Western Australia. [2008. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 26.)
  11. ↑ 'Bennell v State of Western Australia [2006 FCA 1243]. Federal Court of Australia Decisions. Australasia Legal Information Institute. (Hozzáférés: 2007. április 14.)
  12. ↑ Newsletter: Single Noongar appeal—Perth: Bodney v Bennell 2008 (PDF). National Native Title Tribunal. [2009. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva].
  13. ↑ Major, Richard Henry: Early Voyages to Terra Australis, now called Australia. Project Gutenberg of Australia, 1859. (Hozzáférés: 2008. február 26.)
  14. ↑ Appleyard, R. T. and Manford, Toby (1979). The Beginning: European Discovery and Early Settlement of Swan River Western Australia, University of Western Australia Press. ISBN 0-85564-146-0
  15. ↑ Stirling, James (1829. június 18.). „Proclamation”, Kiadó: wikisource.  
  16. ↑ Fremantle, John. Diary & Letters of Admiral Sir C. H. Fremantle, G.C.B. Relating the Founding of the Colony of Western Australia 1829. London: Hazell, Watson & Viey (1928) 
  17. ↑ Uren, Malcolm J. L.. Land Looking West. London: Oxford University Press (1948) 
  18. ↑ Crowley, Francis K.. Australia's Western Third. London: Macmillan & Co (1960) 
  19. ↑ Statham, Pamela.szerk.: Stannage, Tom: Swan River Colony, A New History of Western Australia. Nedlands: University of Western Australia Press (1981). ISBN 0-85564-181-9 
  20. ↑ Kimberly, W. B.. History of West Australia. Melbourne: F. W. Niven & Co., 44. o. (1897) 
  21. ↑ Perth, Encyclopaedia Britannica 9. Encyclopaedia Britannica, Inc., 314. o. (1986) 
  22. ↑ Town of Vincent – History. Adapted from 'History of the Town of Vincent', from Town of Vincent 2001 Annual Report, p.52 (possibly based on J. Gentili and others). Town of Vincent. [2008. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 26.)
  23. ↑ :: REGIONAL WA:: Western Australia: History. Regional Web Australia, 2003. december 23. [2013. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 26.)
  24. ↑ a b History of the City of Perth (PDF). City of Perth, 2005. március 23. [2008. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 26.)
  25. ↑ a b Collections in Perth: 4. Colonial Administration. Collections in Perth. National Archives of Australia, 2007. augusztus 23. [2008. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 26.)
  26. ↑ South Australia and Federation. Adelaide: Wakefield Press, 288. o. (2002). ISBN 1 86254 549 9 
  27. ↑ Deputy Premier 2nd Collier Government 1933–1935. John Curtin Prime Ministerial Library, 2005. május 11. (Hozzáférés: 2008. február 26.)
  28. ↑ WA Statistical Indicators June 2002. Australian Bureau of Statistics, 2002. július 11. (Hozzáférés: 2008. október 5.)
  29. ↑ Australia's identified mineral resources, 2002 (PDF). Geoscience Australia, 2002. október 31. [2008. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 26.)
  30. ↑ Discussion Paper: Greater Perth Economy And Employment (PDF). Department for Planning and Infrastructure, 2003. augusztus 25. [2008. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 5.)
  31. ↑ 175th Anniversary of Western Australia – Heritage Icons: January – The Swan River. Department of the Premier and Cabinet (Western Australia), 2004. december 31. [2008. december 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 13.)
  32. ↑ History of the North Metro Region. Department of Education. Government of Western Australia. (Hozzáférés: 2013. augusztus 27.)
  33. ↑ a b Sablon:Cite map
  34. ↑ About Us. 720 ABC Perth. Australian Broadcasting Corporation. [2013. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 18.)
  35. ↑ 3218.0 Population Estimates by Statistical District, 2001 to 2009 (xls). 3218.0 – Regional Population Growth, Australia, 2008–09. Australian Bureau of Statistics, 2010. március 29.
  36. ↑ Godfrey, Norm (1989 July). „The Value of Wetlands” (pdf). Planning and Management for Wetland Conservation Conference, 15 June 1988 372: 4–11, Perth, Western Australia: Environmental Protection Authority. [Hiba: Érvénytelen idő.-i dátummal az eredetiből archiválva]. Hozzáférés: 2013. október 11. 
  37. ↑ Tapper, Andrew.szerk.: Gray, Kathleen: The weather and climate of Australia and New Zealand, First, Melbourne, Australia: Oxford University Press, 300. o. (1996). ISBN 0-19-553393-3 
  38. ↑ Linacre, Edward, Geerts, Bart. Climates and Weather Explained. London: Routledge, 379. o. (1997). ISBN 0-415-12519-7 
  39. ↑ a b c Annual Climate Summary for Perth: Near average rainfall with warmer days for Perth in 2008. Bureau of Meteorology, 2009. január 2. (Hozzáférés: 2009. augusztus 5.)
  40. ↑ a b Perth Airport climate statistics. Bureau of Meteorology. (Hozzáférés: 2012. december 25.)
  41. ↑ a b Meteorological hazards (PDF). Natural hazard risk in Perth, Western Australia – Cities Project Perth Report. Geoscience Australia, 2005. (Hozzáférés: 2012. december 25.)
  42. ↑ Jandakot Airport climate statistics. Bureau of Meteorology. (Hozzáférés: 2009. július 30.)
  43. ↑ How extreme south-west rainfalls have changed (PDF). Indian Ocean Climate Initiative, 2000. [2009. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 5.)
  44. ↑ Storm brings huge damage bill. The West Australian, 2010. március 23. [2011. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 23.)
  45. ↑ Western Australian Climate Services Centre (Bureau of Meteorology): Perth Metro Climate Averages (PDF), 2013. január 1. (Hozzáférés: 2013. október 20.)[halott link]
  46. ↑ Western Australian Climate Services Centre (Bureau of Meteorology): Perth Metro Climatic Extremes (PDF), 2013. január 1. (Hozzáférés: 2013. október 20.)[halott link]
  47. ↑ Bryson, Bill. Down Under (2001). ISBN 978-0-552-99703-4 
  48. ↑ 3218.0 Historical Population Estimates by Australian Statistical Geography Standard, 1971 to 2011 (XLS). Australian Bureau of Statistics, 2012. július 31. (Hozzáférés: 2012. november 30.)
  49. ↑ Greater Perth. 2011 Census QuickStats. Australian Bureau of Statistics, 2013. március 28. [2016. január 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 25.)
  50. ↑ 3218.0 – Regional Population Growth, Australia, 2011 – Western Australia. Bureau of Statistics, 2013. február 6. [2012. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 10.)
  51. ↑ Perth 2013 populations. [2013. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 20.)
  52. ↑ Australian Bureau of Statistics: Community Profile Series : Perth (Statistical Division). 2006 Census of Population and Housing, 2007. október 25. (Hozzáférés: 2008. szeptember 19.)
  53. ↑ Contents (PDF). [2012. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 23.)
  54. ↑ a b Australian Bureau of Statistics: Perth (Statistical Division). 2006 Census QuickStats, 2007. október 25. (Hozzáférés: 2008. február 28.)
  55. ↑ Australian Bureau of Statistics: Sydney (Statistical Division). 2006 Census QuickStats, 2007. október 25. (Hozzáférés: 2008. február 28.)
  56. ↑ Yeld, John: Packing for Perth because of the poo!. IOL. Cape Argus, 2006. március 6. (Hozzáférés: 2007. augusztus 14.)
  57. ↑ a b Australian Bureau of Statistics: Community Profile Series : Perth (Statistical Division). 2006 Census of Population and Housing, 2007. október 25. (Hozzáférés: 2008. május 28.)
  58. ↑ Australian Eurasian Association of WA Inc. Archiválva 2012. január 6-i dátummal a Wayback Machine-ben Official site
  59. ↑ 500th Anniversary of Portuguese Landing in Malacca 1511, October 2011, at Australian Eurasian Association of WA Inc. Archived from the original on 10 October 2011.
  60. ↑ LDS Church Statistics. [2014. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 13.)
  61. ↑ New Contact Details. ordinariate.org.au. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 30.)
  62. ↑ Perth, commercial area information. Emporis.com. [2007. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 26.)
  63. ↑ World's tallest skyscrapers by country. Emporis.com. (Hozzáférés: 2008. február 26.)
  64. ↑ Jurisdiction. Supreme Court of WA, 2008. október 16. [2008. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 16.)
  65. ↑ About the District Court. District Court of WA, 2008. október 16. (Hozzáférés: 2008. október 16.)
  66. ↑ About the Family Court. Family Court of WA, 2008. október 16. [2008. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 16.)
  67. ↑ Magistrate Court Locations. Department of Justice, 2008. október 16. [2008. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 16.)
  68. ↑ WA Registry. Federal Court of Australia, 2008. augusztus 2. [2008. december 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 16.)
  69. ↑ 2007 Annual Report (PDF). High Court of Australia, 2008. március 18. [2008. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 16.)
  70. ↑ Regional Planning Schemes. WA Planning Commission. [2008. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 16.)
  71. ↑ a b c d Greater Perth Economy and Employment. WA Department of Planning and Infrastructure, 2003. augusztus 25. [2009. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 1.)
  72. ↑ Structure of the WA Economy. WA Department of Treasury and Finance, 2006. január 24. [2008. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 10.)
  73. ↑ Australian Historical Population Statistics 2008. Australian Bureau of Statistics, 2008. augusztus 5. (Hozzáférés: 2009. január 1.)

További információk

szerkesztés
 
A Wikimédia Commons tartalmaz Perth (Ausztrália) témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Perth_(Ausztrália)&oldid=26704891”