Auckland (település)

	Auckland
; Auckland címere	; Auckland zászlaja
	Becenév: City of Sails (Vitorlák városa); Queen City (Királynő város – ma ritkán használt)'
	Közigazgatás
Ország	Új-Zéland
Régió	Auckland
Alapítás éve	1350 (maorik) ; 18. sz. vége (első európai telepesek)
Polgármester	John Banks
Irányítószám	0600–2699
Körzethívószám	09
Testvérvárosok	Lista Kanton (1989. február 17. – ); Los Angeles (1971–); Brisbane (1988–); Puszan (1996. április 22. – ); Fukuoka (1986–); Hamburg (2007–); Galway (2002–); Tajcshung (1996–); Pohang (2008–); Nadi (2006–); Ucunomija (1982–); Sinagava (1993–); Kakogava (1992–); Tomioka (1983–); Csingtao (2008–); Ningpo (1998–); Concepción; Cook-szigetek (2012–); Szamoa (2012–); Tonga (2012–);
	Népesség
Teljes népesség	1 470 100 fő (2020. jún. 30.)
– elővárosokkal	1 313 200 fő
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	196 m
Terület	637 km²
Időzóna	NZST (UTC+12); NZDT (UTC+13)
	Elhelyezkedése
	d. sz. 36° 50′ 57″, k. h. 174° 45′ 55″36.849167°S 174.765278°EKoordináták: d. sz. 36° 50′ 57″, k. h. 174° 45′ 55″36.849167°S 174.765278°E
	Auckland weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Auckland témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk Auckland városról szól. Hasonló címmel lásd még: Auckland (egyértelműsítő lap).

Auckland (hivatalosan Auckland City, maori neve Tāmaki-makau-rau vagy egyszerűen csak az Auckland átírása: Ākarana) Új-Zéland legnagyobb városa, az Északi-szigeten helyezkedik el. A város népessége a 2008-as adatok szerint 438 100, azonban elővárosaival együtt 1,4 millió ember él itt, az ország lakosságának 31%-a. A város a székhelye Auckland régiónak és Auckland Régió Tanácsának is. Auckland város a környező településekkel együtt alkotja a tágabb értelemben vett Aucklandet.

A Mercer-féle életminőség-vizsgálat szerint 2018-ban a város Münchennel megosztva a világon a 3. helyet kapta a külföldiek számára legélhetőbb városok listáján.^[2] Az Economist Intelligence Unit 2021-es életminőség-rangsorának 1. helyén végzett.^[3]^[4]

Földrajza

A város kialakulását rendkívül kedvező földrajzi fekvésének köszönheti, ami mind a maorik, mind az európai telepesek számára vonzó volt. Egy, a legkeskenyebb részén kevesebb mint két kilométer széles keskeny földszoroson fekszik, ami Új-Zéland Északi-szigetének északi és déli részét köti össze egymással. A földszoros két oldalán kitűnő természetes kikötőöblök vannak, amelyek a Tasman-tenger, illetve a Csendes-óceán felé nyílnak.

Vulkanizmus

A város és környékének területe egyetlen monogenetikus vulkáni mező(wd), az Aucklandi vulkáni mező (Auckland Volcano Field). A városközponttól mért 30 kilométeres körben mintegy ötven olyan kis bazaltvulkánt azonosítottak a geológusok, amelyek az elmúlt 250 000 évben törtek ki, általában csak egy alkalommal. A következő tűzhányó-kitörés legtöbbször egy másik helyen zajlott le a térségen belül. Az eddigi utolsó ilyen eseményre 600 évvel ezelőtt került sor, ennek révén keletkezett a Rangitoto-sziget a Hauraki-öbölben, az aucklandi kikötő bejáratánál. A vulkanológiai kutatások folyamatosan pontosítják a térség múltjáról alkotott képet, ami azért is különösen fontos, hogy a polgári védelem fel tudjon készülni egy esetleges következő kitörés során szükségessé válható kitelepítésre. Ugyanis a város egész területe geológiailag aktív vulkáni területnek számít, ahol bármikor megindulhat egy újabb tűzhányó keletkezése vagy egy régebbi feléledése. Az is lehetséges azonban, hogy erre legközelebb csak évezredek múlva kerül sor.

Éghajlat

Auckland (repülőtér, 1981–2010, extrém: 1962– ) éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	30,0	30,5	29,8	26,0	24,6	23,8	19,0	20,6	22,0	23,6	25,9	28,3	30,5
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	23,1	23,7	22,4	20,1	17,7	15,5	14,7	15,1	16,5	17,8	19,5	21,6	18,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	15,2	15,8	14,4	12,1	10,3	8,1	7,1	7,5	8,9	10,4	12,0	14,0	11,3
Rekord min. hőmérséklet (°C)	5,6	8,7	6,6	3,9	0,9	−1,1	−3,9	−1,7	1,7	−0,6	4,4	7,0	−3,9
Átl. csapadékmennyiség (mm)	73	66	87	99	113	126	145	118	105	100	86	93	1213
Havi napsütéses órák száma	229	195	189	157	140	110	128	143	149	178	188	197	2003
Forrás: NIWA Climate Data,^[5] CliFlo,^[6] MetService^[7]

Demográfia

A népesség változása

A népesség alakulása 1996 és 2020 között

Lakosok száma	954 000	1 346 091	1 470 100
	1996	2018	2020

Adatok: Wikidata

Etnikumok

Számos etnikai csoport van jelen Aucklandben, így az ország legkozmopolitább városa. Történelmileg a lakosság többségében európai származású volt, de az utóbbi évtizedekben az ázsiai és más nem európai származásúak aránya jelentősen nőtt. Az európaiak továbbra is a város lakosságának legnagyobb csoportját alkotják, de már nem alkotnak többséget.

A 2018-as népszámláláskor az Auckland városi területén élő emberek 48,1%-a volt európai, 31,6%-a ázsiai, 17,5%-a csendes-óceáni eredetű, 11,5%-a maori, 2,5 %-a közel-keleti, latin-amerikai és/vagy afrikai, 1,0%-a pedig más eredetű volt. (Az összesítés több mint 100%-ot tesz ki, mivel egyesek több etnikummal tudnak azonosulni).^[8]

A 2018-as adatok alapján a legnagyobb, külföldön született csoportot a kínaiak adták, őket követték az indiaiak, majd harmadik helyen az angliai születésűek.^[9]

Vallás

A 2013. évi népszámláláskor a vallási megoszlás a következő volt: ^[10]

48,5 százaléka kötődött a kereszténységhez
11,7 százaléka a nem keresztény vallásokhoz,
37,8 százaléka vallástalan,
3,8 százalék elutasította a válaszadást.

A római katolicizmus a legnagyobb keresztény felekezet 13,3 százalékkal, ezt követi az anglikánizmus (9,1 százalék) és a presbiteriánus (7,4 százalék).^[10]

Az Ázsiából származó legutóbbi bevándorlás tovább növelte a város vallási sokszínűségét, a buddhizmushoz, a hinduizmushoz, az iszlámhoz és a szikhizmushoz kötődő emberek számát, bár nincsenek pontos adatok.^[11] Van egy kicsi, nagy múltú zsidó közösség is.^[12]