„Sárközi György (költő)” változatai közötti eltérés

Szülei házassági bejegyzésére mutató link, illetve erre vonatkozó kiegészítés.Házassági bejegyzésére mutató hivatkozás és a házassági időpontjának pontosítása.
(áttért)
(Szülei házassági bejegyzésére mutató link, illetve erre vonatkozó kiegészítés.Házassági bejegyzésére mutató hivatkozás és a házassági időpontjának pontosítása.)
|halál helye=[[Balf]]
|nemzetiség=magyar
|szülei=Sárközi Vilmos, <br>Kovács Zsófia
|feleség=[[Sárközi Márta|Molnár Márta]]
|férj=
== Élete ==
 
Sárközi (1881-ig Vogel) Vilmos tabi születésű részvénytársasági hivatalnok és a sümegi születésű Kovács Zsófia (1862–1945)<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DT7S-8QV |title=Sárközi Vilmosné Kovács Zsófia halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 1030/1945. folyószáma alatt |accessdate=2019-10-19}}</ref> gyermekeként látta meg a napvilágot Budapesten, a Terézvárosban 1899. január 22-én, zsidó családban.<ref>Születése bejegyezve a Bp. VI. ker. polgári születési akv. 247/1899. folyószáma alatt.</ref><ref>HU BFL - VII.5.c - 1938 - 4406</ref><ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DRZQ-8B7?i=394&cat=292437 |title=Szülei házasságkötési bejegyzése a pesti izr. hitközség házassági akv. 101/1895. folyószáma alatt |accessdate=2019-10-19}}</ref> Iskoláit a [[Piarista Gimnázium (Vác)|váci piarista gimnázium]]ban (I-II. osztály, 1909/1910–1910/1911)<ref>A kegyes-tanítórendiek váczi főgimnáziumának értesítője, 1909/1910, 1910/1911.</ref> és Budapesten, a [[Berzsenyi Dániel Gimnázium (Budapest)|Berzsenyi Dániel Gimnázium]]ban végezte. [[1917]]-ben fedezte fel [[Osvát Ernő]]. [[1918]]-ban fél évig volt hallgatója a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|budapesti tudományegyetem jog- és államtudományi]] karának. [[1919]]-ben lektorként került az [[Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt.|Athenaeum Könyvkiadóhoz]], ahol [[1938]]-ig dolgozott, s igazán az irodalom kellős közepében élhetett. 1921. március 5-én áttért a római katolikus vallásra.<ref>A budapest-lipótvárosi r. kat. plébániahivatal lelkésze által 250/1921 szám alatt kiállított keresztlevél alapján.</ref> Első kötete [[1926]]-ban jelent meg ''Angyalok harca'' címmel. Már ez időben a legjobb barátai voltak [[Szabó Lőrinc]] és [[Németh László (író)|Németh László]], akiknek intellektuális izgalma meg is zavarta harmonikus világképét. Következő kötetének verseiben már nyomon követhetjük lelki válságát, erre vall a könyv címe is: ''Váltott lélekkel''. [[1927]]-ben részt vett a Pandora szerkesztésében. [[1935]]–1938 között a [[Válasz]] című folyóirat szerkesztője volt. [[1936]]-ban megindította a ''[[Magyarország]] felfedezése'' című irodalmi szociográfiai könyvsorozatot. Még abban az évben1933-ban feleségül vette [[Sárközi Márta|Molnár Mártát]], [[Molnár Ferenc (író)|Molnár Ferenc]] és Vészi Margit lányát.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DRFJ-Q4?i=225 |title=Sárközi György és Molnár Mária házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 131/1933. folyószáma alatt |accessdate=2019-10-19}}</ref> [[1937]]-ben a [[Márciusi Front]] egyik vezetője volt, kiáltványaikat Sárközi [[Városmajor utca]]i lakásán fogalmazták meg.<ref>[http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/ILLYES/illyes02180a/illyes02185a/illyes02185a.html Illyés Gyula: A vak remény - A Márciusi Frontról.]</ref> 1937 októberében Erdei Ferenccel közösen megszervezte a 3. Makói Találkozót.<ref>[http://mek.niif.hu/02000/02043/html/420.html A Márciusi Front tíz esztendje]</ref> [[1938]]-ban a Frontnak a [[Válasz]]ban közölt felhívása miatt bíróság elé állították. [[1939]]-ben egy ideig a [[Kelet Népe (folyóirat, 1935–1942)|Kelet Népe]] munkájában vett részt. [[1944]]-ben tüdőszanatóriumban kezelték, majd ugyanebben az évben [[munkaszolgálat]]ra hurcolták. 1945. március 8-án végelgyengülésben halt meg, [[Balf]]on.
 
Fia, [[Sárközi Mátyás]] (1937–) író, szerkesztő, a [[BBC]] Televízió munkatársa.