„Biblia” változatai közötti eltérés

3 729 bájt törölve ,  2 hónappal ezelőtt
Menj rá a ceruzára és kész meghackelted
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát Kdhdksgsh (vita) szerkesztéséről Pagony szerkesztésére)
Címke: Visszaállítás
(Menj rá a ceruzára és kész meghackelted)
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
Hahaha hacker vagyok noobok vagytok
{{redir|Szentírás}}
{{Irodalmi mű infobox
| név = Biblia
| alcím = Szentírás
| kép =
| képméret =
| képaláírás = Az első teljes, [[magyar nyelv|magyar fordítású]] Biblia a [[Károlyi-biblia|vizsolyi biblia]] volt ([[Károlyi Gáspár]], 1590)
| szerző = [[A Biblia írói|sok szerző]] az évszázadok során
| eredeti cím = τὰ βιβλία
| megírásának időpontja = [[I. e. 2. évezred|Kr. e. 2. évezred]] – [[1. század|Kr. u. 1. század]]<br />''bővebben: [[a Biblia írói]]''
| első kiadásának időpontja = [[1450]]–[[1455]], [[Johannes Gutenberg]]
| nyelv = [[héber nyelv|héber]], [[arámi nyelv|arámi]], [[ógörög nyelv|ógörög]]
| témakör = A zsidó- és keresztény vallás tanításai, zsidó- és korai keresztény történelem, szépirodalom
| műfaj = könyvgyűjtemény
| részei = [[Ószövetség]], [[Újszövetség]]
| magyar kiadás = sok kiadás <br />''bővebben: [[Biblia-fordítás#A Biblia magyar nyelvű fordításai|magyar fordítások]]''
| külső hivatkozás = http://www.biblia.hu/}}
 
[[Fájl:A Világ teremtése Nekcsei biblia.jpg|bélyegkép|250px|jobb|Az [[1330]] körül kézzel írt és festett [[Nekcsei-biblia]], [[Hertul mester]] miniatúráival, amelyen a Világ teremtésének bibliai szövegét illusztrálta. A Genesis leírásához helyezett, mindkét hasáb felett megismételt címer, melyet angyalok tartanak, a biblia tulajdono­sának jelzésére szolgált. A Nekcsei címer kétszer feke­tével vágott ezüstszínű pajzsot ábrázol a felső azúrkék mezőben]]
[[Fájl:Gutenberg Bible.jpg|bélyegkép|250px|jobb|Az első [[könyvnyomtatás|nyomtatott]] Biblia egy példánya a washingtoni Library of Congress-ből ([[Johann Gutenberg|Gutenberg]], [[15. század]])]]
 
A '''Biblia''' (amely a koiné görög ''βιβλίον'', azaz tekercs szóból származik) azoknak a könyveknek a gyűjteménye, amelyeket a [[Zsidó vallás|zsidóság]] és a [[kereszténység]] [[Isten]]től sugalmazottnak és ennek okán [[szent könyv|szentnek]] fogad el, tehát a [[hit (vallás)|hit]] és az [[erkölcs]] területén általános mércének tekint. A teljes Bibliát szent jellegéből adódóan keresztény '''Szentírás'''nak<ref>[http://lexikon.katolikus.hu/S/Szent%C3%ADr%C3%A1s.html Magyar katolikus lexikon > S > Szentírás], lexikon.katolikus.hu</ref> is nevezik. A zsidó és a keresztény Biblia terjedelme nem azonos, mert [[a Biblia könyvei]]t meghatározó [[Bibliai kánon|kánont]] nem egyformán határozták meg. Így a [[héber Biblia]] – a Tanakh – azokat az [[Zsidók|Izrael népének]] adott isteni [[kinyilatkoztatás]]nak tartott írásokat tartalmazza, amelyek a kereszténység előtti időben, [[Izrael]] [[vallás]]i közösségében keletkeztek. A kereszténység is szentnek és sugalmazottnak vallja a zsidóság Bibliáját, de mellettük ugyanilyen isteni tekintélyt és kötelező mércét tulajdonít azoknak az [[1. század]]ban keletkezett írásoknak, amelyek [[Jézus]] életéről és tanításáról „tanúskodnak”, és amelyeket a hagyomány szerint az [[apostol]]ok és/vagy azok tanítványai írtak, vagy jegyeztek le. Így a kereszténység két részre osztja a Bibliát: a zsidó Bibliát magában foglaló [[Héber Biblia|Ószövetség]]re (Ótestamentum) és az apostoli írásokat tartalmazó [[Újszövetség]]re (Újtestamentum). ''Gramatának'', azaz Írásoknak nevezték az ószövetségi és újszövetségi könyvek együttesét.
 
Ez a szócikk a keresztény Bibliát tárgyalja. A zsidó Bibliáról lásd a hagyományos zsidó [[teológia|teológiához]] kapcsolódó [[Héber Biblia|Tanakh]], illetve a nemzetközi [[tudomány]]os kutatás nézőpontját tükröző [[Héber Biblia]] szócikkeket.
 
== A Biblia elnevezései ==