„A történetíró feljegyzései” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a elavult paraméterek törlése, replaced: képszél → képméret AWB |
|||
9. sor:
| főszerkesztő =
| kép = Shiji.jpg
|
| képaláírás = A mű első oldala
| szerző = [[Sze-ma Csien|{{kínai|Sima Qian|Sze-ma Csien}}]]
46. sor:
* 1–12. fejezet: „alapvető évkönyvek” ''({{kínai|benji|pencsi}})''. Ebben a részben {{kínai|Sima Qian|Sze-ma Csien}} azoknak az uralkodóházaknak, illetve uralkodóknak a történetét tárgyalja, akik hatalmukat – legalábbis a hagyomány szerint – egész Kína felett gyakorolták. Alapvető évkönyv részletezi például a [[Hszia-dinasztia|{{kínai|Xia|Hszia}}-]], a [[Sang-dinasztia|{{kínai|Shang|Sang}}-]], a [[Csou-dinasztia|{{kínai|Zhou|Csou}}-dinasztia]] történetét, {{kínai|Qin|Csin}} állam históriáját a birodalomegyesítésig, és külön évkönyvet kapott [[Csin Si Huang-ti|{{kínai|Qin Shi Huangdi|Csin Si Huang-ti}}]], majd a [[Han-dinasztia]] legtöbb császára.
* 13–22. fejezet: „táblázatok” ''({{kínai|biao|piao}})''. Címüknek megfelelően ezek a fejezetek időrendi táblázatokat tartalmaznak, amelyekben {{kínai|Sima Qian|Sze-ma Csien}} az ország különböző részeiben történt események relatív és abszolút kronológiáját igyekszik tisztázni.
* 23–30. fejezet: „értekezések” ''({{kínai|shu|su}})''. Ebben a nyolc fejezetben a történetíró olyan általános témákat tárgyal esszé formában, amelyek nem illettek bele a többi fejezettípus időrendi keretei közé. Ilyen például az áldozatok, a folyók és csatornák, valamint a gazdasági intézkedések dinasztiákon átnyúló története. Sajnos az értekezések egy része töredékes, befejezetlennek tűnik.
* 31–60. fejezet: „örökletes házak” ''({{kínai|shijia|sicsia}})''. Ez a harminc fejezet főleg a {{kínai|Qin|Csin}}-kor előtti fejedelmi családok történetét tárgyalja, vagyis az olyan családokét, amelyek – az alapvető évkönyvekben tárgyaltaktól eltérően – Kínának csupán egy meghatározott részében uralkodtak örökletes módon. Ez a rész tehát gyakorlatilag a {{kínai|Zhou|Csou}}-kori fejedelemségeknek a története. Érdekes módon két olyan személyiség is külön fejezetet kapott ebben a részben, akik kevésbé illenek ide: az egyik [[Konfuciusz]], aki, mint ismeretes, soha nem volt uralkodó, sőt valószínűleg még főhivatalnok sem; a másik {{kínai|[[Chen She]]|[[Csen Sö]]}}, aki egyszerű parasztfelkelő volt, az első azok közül, akik fellázadtak a kínai császár ellen.
* 61–130. fejezet: „életrajzok” ''({{kínai|liezhuan|liecsuan}})'' . Ez a ''{{kínai|Shiji|Si-csi}}'' legterjedelmesebb része, 70 fejezet tartozik ide. A ''{{kínai|liezhuan|liecsuan}}ok'' nagy része egy-egy történelmi személyiség vagy személyek meghatározott csoportjának élettörténetét tartalmazza. Ugyanakkor a ''{{kínai|liezhuan|liecsuan}}'' tárgya nem csak személy lehet, ide tartoznak például az idegen, „barbár” népek is. Az életrajzok a ''{{kínai|Shiji|Si-csi}}'' legolvasmányosabb fejezetei, az itt található történetek, anekdoták a későbbi irodalmi művek kimeríthetetlen forrásául szolgáltak. Meg kell azonban jegyezni, hogy a {{kínai|Sima Qian|Sze-ma Csien}}-féle – és általában a kínai – „életrajz” nemigen hasonlít a nyugati [[életrajz|biográfiára]]. Célja nem az adott illető személyiségének és teljes élettörténetének bemutatása, hanem annak a személyiségtípusnak a jellemzése, amelybe az illető tartozott. Éppen ezért a kínai életrajzok nagy része nem ad átfogó képet a tárgyalt személyről: csupán a személy legfontosabb adatait (születési hely, felmenők), életének legfontosabb eseményeit, valamint az élettörténetben fordulópontnak tekintett eseményekhez kötődően egy-egy történetet, anekdotát tartalmaz. Ez utóbbit az életrajzírók nagyon gyakran egy-egy párbeszéd, szónoklat, esetleg levél egyenes idézésével beszélik el. A kínai történetírói hagyományban egy idő után uralkodóvá vált az írott források idézeteinek halmozása, de {{kínai|Sima Qian|Sze-ma Csien}}re ez még nem jellemző: művét az teszi élvezetessé, hogy levelek, beadványok idézgetése helyett szereplőit drámai szituációkban, szinte színpadias hatást keltve ábrázolja.
376 ⟶ 372 sor:
=== Idegen nyelven ===
* {{hely|Durrant 1986}} Stephen Durrant. "Shih-chi 史記". In William Nienhauser (szerk.). ''The Indiana Companion to Traditional Chinese Literature'', Vol. 1, Bloomington: Indiana University Press.
* {{hely|Hulsewé 1993}} [[A. F. P. Hulsewé]]. "Shih chi 史記". In [[Michael Loewe]] (szerk.). ''Early Chinese Texts: A Bibliographical Guide''. The Society for the Study of Early China and the Institute of East Asian Studies, University of California. pp.
* {{hely|Nienhauser 1994a}} Nienhauser, William J.(szerk.). ''The Grand Scribe’s Records'' I: The basic annals of pre-Han China. Bloomington: Indiana University Press.
* {{hely|Nienhauser 1994b}} Nienhauser, William J.(szerk.). ''The Grand Scribe’s Records'' VII: The memoirs of pre-Han China. Bloomington: Indiana University Press.
390 ⟶ 386 sor:
* {{hely|Lázár 2008}} Lázár Ervin. ''A Déli-Yue királyság története: a Shiji idevágó részeinek fordítása''. Szakdolgozat. ELTE BTK Kínai-szak. Budapest 2008.
* {{hely|Nánai 2005}} Nánai Erika. ''A Han Birodalom születése: Xiang Yu évkönyve a Történetíró feljegyzéseiben''. Szakdolgozat. ELTE BTK Kínai-szak. Budapest 2005.
* {{hely|Salát 2003}} [[Salát Gergely]]. "Az Első Császár évkönyvei a ''Shiji''ben". In: ''Kínai nyelv és irodalom: Tanulmányok Csongor Barnabás 80. születésnapjára''. Szerk. [[Hamar Imre]] – [[Salát Gergely]]. Budapest: Balassi Kiadó, 2003. pp.
* {{hely|Tokaji 1999}} [[Tokaji Zsolt]]. ''Szemelvények A Történetíró feljegyzéseiből. A két Szun-ce és Wu K'i életrajza''. In: Kínai-Magyar Irodalmi Gyűjtemény. II/5. Balassi Kiadó, Budapest 1999. pp.
* {{hely|Tőkei Ferenc 1986a}} ''Kínai filozófia. Ókor. 2. kötet''. Válogatta, fordította, a bevezetést és a jegyzeteket írta: [[Tőkei Ferenc]]. Akadémia Kiadó. Budapest, 1986. (Harmadik, változatlan kiadás) {{ISBN|963 05 4295 1}}
* {{hely|Tőkei Ferenc 1986b}} ''Kínai filozófia. Ókor. 3. kötet''. Válogatta, fordította, a bevezetést és a jegyzeteket írta: [[Tőkei Ferenc]]. Akadémia Kiadó. Budapest, 1986. (Harmadik, változatlan kiadás) {{ISBN|963 05 4296 X}}
| |||