„Nagy Ákos (zeneszerző)” változatai közötti eltérés

Művészete [[Szintetikus nyelv|szintetikus]], szintetizáló hajlamú, amely a [[németalföld]]i [[Polifónia|polifón]] hagyományokból építkezik. Elemzi a késő [[Gótika|gótikus]] és a kora [[reneszánsz zene]]i világot, amelynek nyomait művein éppen úgy tetten érhetjük, mint ahogy az [[erdély]]i [[Népzene|népzenét]], az [[india]]i, a [[Khmerek|khmer]], a [[baliBalinézek|balinéz]]néz ([[gamelán]]) vagy a [[japán]] kultúráét. Kutatja az [[Európa|Európán]] kívüli [[zeneelmélet|ritmus]]- és [[Zenei hang|hangrendszer]]eket. Újabb formák és újabb struktúrák érdeklik, s ezeket sajátos dallamrajzolatokkal tölti ki, amelyek igen gyakran a nem [[Kiegyenlített hangolás|temperált]] rendszerből valók. [[Szinesztézia|Szinesztéziás]] hajlama miatt régóta kutatja és előszeretettel alkalmazza műveiben a [[mikrotonalitás]]t ,<ref>{{Cite web |url=https://www.prae.hu/article/9611-a-mikrotonalitas-halojaban/ |title=A mikrotonalitás hálójában |accessdate=2017-03-12 |author=Danczi Csaba László}}</ref> a különféle [[hangolás]]i rendszereket. Évek óta kísérletezik különféle [http://www.art.pte.hu/sites/www.art.pte.hu/files/files/menuk/dokument/tudomany/innovacio/zmi/zenepszichologia_vegleges_20151006.pdf pszichoakusztikai] „trükkökkel”, például: különböző [[tempó]]jú [[Tremolo (zenei fogalom)|tremoló]]k morfolásával, a binaurális ütem jelenségével, [[Frekvencia|alacsony frekvenciás]] jelekkel, [[pulzár]]ok és [[magnetár]]ok, valamint más az [[Világegyetem|űrből]] érkező [[Rádióhullám|rádiójelek]] hangjaival, különféle spektrális torzításokkal, [[tritonusz]] és oktávparadoxonokkal, glissandoszerű hatásokkal, skálaillúziókkal, [[Doppler-effektus]]sal.