„A walesi bárdok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 92.249.249.116 (vita) szerkesztéséről Apród szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
A közlés dátumának, körülményeinek és paratextusainak pontosítása a közlés helyének (Koszorú) eredeti adatai, illetve egy tudományos publikáció alapján, melyre a hivatkozást meg is tettem. |
||
22. sor:
1857-ben [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] osztrák császár és magyar király első ízben jött Magyarországra. Ebből az alkalomból Arany Jánost is felkérték, hogy készítsen egy dicsőítő verset az uralkodóhoz. A költő visszautasította a kéretlen megtiszteltetést, majd később – elképzelhető, hogy a látogatás hatására – megírta ''A walesi bárdok''at. Ez a vers a magyar emberekben a remény ébrentartását szolgálta, mely az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–49-es szabadságharc]] bukása és az azt követő időszakban történt megtorlások miatt elveszettnek látszott. Sokan a szabadságharc leverése után kétségbeestek, kilátástalannak látták a helyzetet. A szerző őket akarta felrázni, nekik akart példát mutatni a bátor helytállásra.
A balladát Arany 1863. november 1-jén jelentette meg saját hetilapjában, a ''Koszorú''ban. Saját névvel közölte, de címe alatt ez állt: "Ó-ángol ballada", mintha a költemény fordítás lenne. A lap félévi, összesített tartalomjegyzékében azonban, ugyancsak saját nevén, eredeti balladaként vállalta fel: "Ó-ángol modorban, Arany J." <ref>{{Cite journal|title=Bárdok Walesben – A walesi bárdok keletkezés- és közléstörténete|author=Hász-Fehér Katalin|year=2014|journal=Irodalomtörténet|volume=95|issue=2|pages=186-223|url=www.epa.oszk.hu/02500/02518/00344/pdf/EPA02518_irodalomtortenet_2014_2.pdf}}</ref>
A ballada valós eseményeket dolgoz fel. [[I. Eduárd angol király]] 1277-ben valóban meghódította a korábban önálló, a kelták által irányított [[Wales]]t. A legenda szerint az uralkodó 500 énekmondót végeztetett ki, mert nem voltak hajlandók az általuk gyűlölt zsarnokot éltetni. Egyértelmű a hasonlóság a XIII. századi események és az 1850-es évek magyarországi viszonyai között: Edward maga Ferenc József, a walesi bárdok pedig a magyar költők.
| |||