„Solothurn kanton” változatai közötti eltérés

 

==Története==

A kanton területe a Solothurn város által az évszázadok során megszerzett birtokokból áll, ez jól látszik szabálytalan alakján és a [[Basel-Landschaft kanton]]ba illeszkedő exklávéin. A város helyén az [[Újkőkorszak|újkőkor]] óta voltak települések. A római korban Salodurum néven volt ismert. [[I. Károly frank császár|Nagy Károly]] birodalmának szétesése után [[Lothár nyugati frank király|Lothar]] királyságához, majd a [[Burgundiai Királyság]]hoz tartozott. A 12. században a [[Zähringen-ház|Zähringen-család]] szerezte meg, majd annak kihalása után 1218-ban szabad birodalmi várossá vált. 1295-ben szövetséget kötött [[Bern]]nel. 1382-ben a város csapatai részt vettek a Habsburgok elleni [[Sempachi csata|sempachi csatában]]. 1481-ben Solothurn teljes jogú kantonként csatlakozott az [[Ósvájci Konföderáció]]hoz. A [[reformáció]] idején több szomszédos kantontól eltérően Solothurn katolikus maradt. 1530 és 1792 között a városban tartotta rezidenciáját a svájci francia követ. 1798-ban franciák szállták meg a kantont, melyet beolvasztottak a [[Helvét Köztársaság]]ba. 1803-ban a többi kantonnal együtt, Solothurn visszanyerte korábbi önállóságát. Az 1831-es liberális forradalom után a városi céhek elvesztették hatalmukat és a kantont a parlament irányította. Az 1840-es években a katolikus többségű Solothurn nem csatlakozott a konzervatív és katolikus Sonderbund-hoz amely 1847-ben [[Sonderbund-háború|fellázadt]]. Ennek megfelelően a kanton megszavazta az 1848-as új szövetségi alkotmányt. Solothurn jelenleg érvényes alkotmánya 1987-ből származik.