„Junkers G 23” változatai közötti eltérés

→‎Története: Helyesírás.
a (linkjav.)
(→‎Története: Helyesírás.)
Az utaskabin kialakítása a kor szelleméhez mérten szokatlan, zárt, 9 utasnak egyedi üléseket helyeztek el. A kabinban világítás és fűtés egyaránt volt. A törzs végében kapott helyet a poggyászszoba, valamint egy fürdőszoba mosdóval és WC-vel. A gépen kétfős legénység tartózkodott (pilóta és utaskiszolgáló).
 
A legtöbb ''G 23''-at a Junkers repülőgépgyár svéd leányvállalata, a [[Limhamnlimhamn]]-i [[Aktie Bolaget Flygindustri]] átépítette a ''G 24'' szintjére és többségében külföldi nyilvántartásban üzemeltették azokat Németországban. Az 1926 májusi versailles-i korlátozások lejárta után ezt, a szerződést kijátszó gyakorlatot mellőzték. Eztán már ''G 24'' néven gyártották erősebb motorokkal Dessauban.
 
Az első három gépet a svájci [[Ad Astra Aero]] légitársaság vásárolta meg (CH 132, CH 133, ...) 1925-ben. Az első gyártási sorozatot (sorozatszámuk 831–851) a svéd Limhamn-ilimhamni gyár többségében átszerelte három darab ''L 2'' motorú ''G 24''-re.
 
== Források ==