„Széchényi Ferenc (politikus)” változatai közötti eltérés

A főnemesi gróf sárvár-felsővidéki [[Széchényi család]] sarja. Apja, gróf sárvár-felsővidéki [[Széchényi Zsigmond (kamarás)|Széchényi Zsigmond]] ([[1720]]-[[1769]]) huszárkapitány, császári és király kamarás, anyja, [[cirák]]i és [[Dénesfalva|dénesfalvi]] gróf Cziráky Mária ([[1724]]-[[1787]]) volt. Ferenc, házasságuk hatodik gyermeke volt; ugyanazt a keresztnevet kapta mint a 3 évesen elhunyt bátyja, Széchényi Ferenc ([[1711]]–[[1714]]). Keresztszülői Groff Ádám orvos és felesége Khellesz Katalin voltak. Tanulmányai befejeztével 1776. december 12-étől a [[kőszeg]]i kerületi tábla ülnöke, 1783. augusztus 17-étől a báni tábla elnöke és egyben a horvát bán helyettese. [[II. József magyar király|II. József]] uralkodása alatt több [[vármegye]] főispáni helytartója és királyi biztosa. 1785. március 9-én valóságos belső titkos tanácsosi címet nyert és [[1785]]. [[április 18.]]-án pécsi kerületi királyi biztos valamint Somogy, Baranya, Verőce és Szerém vármegyék adminisztrátora lett.

Amikor a [[II. József magyar király|„kalapos király”]] egymás után adta ki azon rendeleteket, amelyek célja [[Magyarország]] és [[Erdély]] germanizálása és a nemzet rendi alkotmányának megsemmisítése volt, Széchényi nem akart céljainak eszköze lenni, ezért minden tisztségéről lemondott és a magánéletbe vonult vissza. Széchenyi Ferenc betegségére hivatkozva [[1786]]. elején, véglegesen [[1786]] augusztusában lemondott; utódja a pécsi kerület biztosaként ez év decemberétől báró [[Splényi József]] lett.