|
| porszín = fehér
}}
EZ NAGYON BUZIS<references/>GGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYY{{csonk-dátum|csonk-geológia|2006 márciusából}}
Az '''achát''' (régebben használatos nevén '''agát''') a [[kalcedon]] egyik mikrokristályos vagy kriptokristályos változata. Szalagosan vagy sávosan elhelyezkedő, mikroszkopikus vagy nagyon apró [[kristály]]ok alkotta tömeges halmazai [[oldat]]okból válnak ki. A szalagok és a sávok jellegzetes és tetszetős megjelenést kölcsönöznek az achátnak.
== Eredete és története ==
Az ásvány neve a [[szicília]]i Achates (görögül Αχατης) folyó nevéből származik, ahol [[Caius Plinius Secundus|Plinius]] szerint először találták meg.<ref>{{CitLib|aut=Fülöp József|tit=Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár|red=Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft.|loc=Celldömölk|ann=1998|isbn=963 8334 96 7|pag=7}}</ref><ref>{{CitWeb|url=https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-okori-lexikon-CA894/a-CA8D2/achates-CA90F/|tit=Achates|work=Ókori lexikon (Archanum kézikönyvtár)}}</ref>
== Tulajdonságai ==
Az '''achát''' egy [[féldrágakő]], különböző [[kvarc]]oknak réteges összetétele, az ipari megmunkálásra a legkeresettebb [[kalcedon]]fajta. Leggyakrabban üregekben alakul ki. Kristályszerkezete [[trigonális]], néha előfordul [[hexagonális]]ként is. Keménysége a [[Mohs-féle keménységi skála|Mohs-skálán]] 6–7, sűrűsége: 2,6.
Jellemző rá a szalagos színezettség, mely nagyon szép. Könnyen lehet mesterségesen színezni, és színeit felerősíteni. Gyakori az achát[[geoda]]. Változatos rajzának megfelelő különböző elnevezései: szalagos, csillagos, szivárvány-, felhőachát.
=== Felhasználás ===
Szelencéket, dísztárgyakat, ékszereket, csészéket köszörülnek belőle.
=== Lelőhelyei ===
Előfordulási helyei:
[[Csehország]], Kelet-[[India]], [[Uruguay]], [[Ausztria]], [[Afrika|Dél-Afrika]], [[Németország]], [[Olaszország]], [[Mexikó]], [[Kína]], [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]].
== Fizikai-kémiai tulajdonságok ==
Az achát kémiai összetétele megegyezik a kvarcéval: [[szilícium-dioxid]] (SiO<sub>2</sub>), azaz kova. Fizikai szempontból viszont az eltérő kristályosodás eltérő tulajdonságokat eredményez: az achát kevésbé kemény, és kisebb sűrűségű, mint a kvarc, sőt törésmutatója is kisebb.
== Képződése ==
Az achát [[szilícium]]ban gazdag [[Hidrotermális szakasz|hidrotermális]] oldatokból képződik, és [[Magmás kőzetek|magmás]] vagy [[üledékes kőzetek]] belsejében található. Az achátnak számtalan változata van, amelyek színükben vagy szennyezőanyag-tartalmukban különböznek egymástól. A mexikói tűzachát a [[vasoxid]]nak köszönhetően vörös alapon aranyszínűen irizál. A tájképachát természetes zárványai tájképszerű látványt nyújtanak. A mohaachátban a [[vas]] és a [[mangán]] jelenlétének köszönhetően ágszerű (dendrites) zárványok láthatók. Az erődachátban a csíkok szöget zárnak be, és olyan formát alkotnak, mint egy erőd alaprajza.
== Jegyzetek ==
<references/>
{{csonk-dátum|csonk-geológia|2006 márciusából}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
| 