„Vadászat” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 5.187.207.132 (vita) szerkesztéséről Gg. Any szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
13. sor:
A vadászat a jogszerű tevékenységeket jelenti és nem foglalja magába az orvvadászatot, ami a jogellenes cselekmények neve. A vadászat fogalmát általában nem használják a háziállatok megölésére, veszélyes védett állatok kilövésére vagy kártevők fegyveres irtására sem.<ref>Zoltán, Ö.: A vadgazdálkodás és a vadászat jogi rendje. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 1997, 411 o.</ref> Bár a vadászat magyarországi szabályozása tiltja a védett állatok elejtését, Semjén Zsolt javaslata szerint, aki egyben az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) elnöke, felül kell vizsgálni az elejthető állatfajok körét. A politikus többek között a szalonka tradicionális tavaszi vadászatának visszaállítására, továbbá több védett madár és emlős elejthetővé tételére, ragadozó madarak gyérítésére tett javaslatot 2011. szeptemberi beadványában.<ref>{{CitWeb |url=http://www.beol.hu/bekes/kozelet/vedett-madarakat-is-vadaszhatova-tenne-semjen-370834 |szerző= |cím=Védett madarakat is vadászhatóvá tenne Semjén |dátum=2011-04-11 |oldal= |elér=2018-10-07 |weblap=[[Beol.hu]] }}</ref>
A magyar jog szerint a vadászat a vadnak a jogszabályokban engedélyezett eszközzel, vagy ragadozó madárral és engedélyezett módon vadász által történő elejtésére, vagy elfogására irányuló tevékenység ([http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600055.TV vadászati törvény]). A vadászat azonban nem csak az állományszabályozás vagy a kárelhárítás eszköze. A vadászat ősi hagyományokkal, sajátos kulturális és etikai normákkal rendelkező sport,<ref>Csőre, P.: A magyar vadászat története. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 1996, 310 o.</ref> amely gyakorlásának nem feltétele a [[vadgazdálkodás]]ban való részvétel vagy közreműködés
A vadászat és a [[csapdázás]],<ref>Korompay, B.: Csapdafélék. A vadászat összehasonlító néprajzához. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983, 224 o.</ref><ref>Korompay, B.: Népi csapdák. Nimród Fórum: 30-32 (1983. június)</ref> a vadon élő állatok hasznosításának két fő módja az emberiséggel egyidős tevékenységek, melyek céljai és módszerei az idők során sokat változtak. Az emberi faj a legutóbbi néhány tízezer évben jutott el arra a fokra, hogy a környezetében található vadállatok létszámát nagy mértékben tudja befolyásolni, sőt jó néhányat közülük ki is pusztított. Ez nem csupán az utóbbi évtizedekben volt így, régészeti adatok sora bizonyítja, hogy a hatékony vadászati eszközök megjelenése és elterjedése, valamint az emberi népesség terjeszkedése és létszámbeli növekedése számtalan nagyemlős és madárfaj kipusztulásával járt.<ref>Diamond, J.: Háborúk, járványok, technikák. Typotex Kiadó, Budapest, 2000, 451 o.</ref> Ezek egyik fő oka az volt, hogy elődeink a környezetükben található vadat mértéktelenül hasznosították, mivel nem rendelkeztek azokkal a [[vadbiológia]]i ismeretekkel, amelyek a vadállományok tudatos kezeléséhez és megőrzéséhez szükségesek.
| |||