„Zemplén Géza” változatai közötti eltérés

Zemplén János és Vittlin Janka fiaként született, vallása római katolikus. Középiskolai tanulmányait [[Fiume|Fiuméban]] elvégezvén, 1900-ban felvétetett a [[Eötvös József Collegium|br. Eötvös József kollégiumba]]. Egyetemi tanulmányai alatt két ízben nyert pályadíjat tudományos dolgozataival. 1904-ben doktorátust tett és tanári gyakorlati éve után tanári oklevelet nyert. 1905-ben a [[selmecbánya]]i bányászati és erdészeti főiskola erdészeti kémiai tanszékénél tanársegéd, majd 1906-ban adjunktus lett. 1907. május 7-én Budapesten házasságot kötött Heinrich Johanna Margit Friderikával, dr. Heinrich Károly és Turnovszky Emilia lányával,<ref>A házasságkötés bejegyezve a Budapest V. ker. polgári házassági akv. 187/1907. folyószáma alatt.</ref> akitől 1920-ban elvált.<ref>Budapesti törvényszék 36.P. 30405/1920/2. sz.</ref> Hogy az organikus kémiában tovább képezze magát, állami segéllyel két és fél évre [[Berlin]]be ment, ahol a nagyhírű [[Emil Fischer]] tanítványa lett; aki másfél év múlva munkatársul hívta magánlaboratóriumába. Abderhalden, a biokémia kiváló képviselője, dolgozótársnak kérte fel ''Biochemisches Hand-lexikon''ához és ''Handbuch der b. Arbeitsmethoden'' c. munkája megírásához. 1910-ben visszatért Selmecbányára folytatni működését és időközben elnyerte az [[Országos Erdészeti Egyesület]] és a [[Vegyészeti Lapok]] pályadíjait. 1912-ben a budapesti tudományegyetemen magántanárrá habilitálták, 1913-ban kinevezték a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|József Műegyetem]] újonnan szervezett organikus kémiai tanszékére. 1915-től a Chinoin gyár tanácsadójaként dolgozott. 1920. február 12-én Budapesten újraházasodott: ezúttal a nála 10 évvel fiatalabb, református vallású Endrédy Natália (Endrédy Károly Zsigmond és Helfy Irma lánya) lett a felesége, aki később elhunyt.<ref>A házasságkötés bejegyezve a Bp. I. ker. polgári házassági akv. 90/1920. folyószáma alatt.</ref> 1923-ban a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező, 1927-ben rendes tagjai közé választotta, 1928-ban nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia Nagydíját. Ez akkoriban a legmagasabb kitüntetés volt, amiben magyar tudós részesülhetett. 1932-ben kapta meg a Hunyadi Mátyás emlékére alapított [[Corvin-koszorú]]t, hazai és külföldi tevékenysége elismeréseképpen. 1933. október 14-én Budapesten, az [[Budapest VII. kerülete|Erzsébetváros]]ban megint megnősült: ezúttal az 1902-es születésű, református vallású Rau Karolina Saroltát, Rau András Ernő és Kovács Irén Róza lányát vette feleségül.<ref>A házasságkötés bejegyezve a Budapest VII. ker. polgári házassági akv. 1605/1933. folyószáma alatt.</ref> Az 1930-as és 1940-es években a természetben előforduló flavon-glikozidokkal kezdett foglalkozni, megoldotta számos vegyület szerkezetfelderítését, illetve azok teljes szintézisét. E vizsgálatok tudományos hátteret biztosítottak a növényekben előforduló hatóanyagok izolálására és ipari hasznosítására. 1940-ben a Német Kémikusok Egyesülete meghívta Berlinbe, hogy előadást tartson. A [[második világháború]] során is folytatta kutatásait, intézete azonban a harcok során csaknem teljesen elpusztult. 1946-ban a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja lett. 1947-ben a [[Washington (főváros)|washingtoni]] Georgetown University vendégprofesszora lett, egy esztendeig végzett itt kutatásokat. Miután hazatért, súlyos betegség lett rajta úrrá. 1948-ban kapta meg, a legelsők között, a [[Kossuth-díj]] aranyfokozatát, egyúttal a [[Tudományos Tanács]] öttagú elnökségének is tagjává választották. Szerzője több mint 200 közleménynek és egy nagyobb terjedelmű kézikönyvnek. 1956. július 24-én, Budapesten hunyt el.

 

 

==Munkái==