„Csökmő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
44. sor:
Az 1700-as évek elejétől Nagyváradhoz tartozott Csökmő a Tiszántúli Kerület, majd a Nagyváradi Kerület részeként. 1867 és 1918 között Bihar vármegyében volt, ugyancsak Nagyvárad székhellyel, amikor Bihar volt Magyarország legnagyobb vármegyéje. 1920-ban a vármegye nagyobbik részét Romániához csatolták, s ide került a közigazgatási-vallási központ, Nagyvárad is. Bihar vármegye kisebbik fele Magyarországon maradt, székhelye Berettyóújfalu lett, s ide tartozott Csökmő is. A [[második bécsi döntés]] után ismét a magyaroké lett a régi Bihar Nagyvárad székhellyel, de 1945 után újra visszaállt az 1940 előtti állapot. A megmaradt Bihar megyét 1950-ben átszervezték, és Hajdú-Bihar néven Debrecen központtal élesztették fel.<ref>Tuza Tibor (szerk.): Rege rejtő mocsársziget; Kiadó: Csökmő Nagyközség Önkormányzata, Varga József polgármester; Debrecen, 2002 (Második – javított és bővített – kiadás); 88–91. o.</ref>
==Közélete==
=== Népcsoportok ===▼
===Polgármesterei===
* 1990–1994:
* 1994–1998: Varga József (független)<ref name=”94önkvál”>{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=11&MAZ=09&TAZ=016&W=4 |title=Csökmő települési választás eredményei |date=1994-12-11 |accessdate=2019-12-04 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 1998–2002:
* 2002–2006:
* 2006–2010:
* 2010–2014:
* 2014–2019:
* 2019-től:
{{csonk-szakasz}}
A [[2011]]-es népszámlálás során a település 1928 fős lakosságából 1638 fő [[Magyarok|magyar]], 77 fő [[cigány]], 3 fő pedig [[német]] nemzetiségűnek vallotta magát.<ref>[http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_03_09_2011.pdf 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS-3. Területi adatok-3.9. Hajdú-Bihar megye]</ref>
| |||