„Május negyedike mozgalom” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎A tiltakozások időrendje: magyar idézőjel, nevek átírása
39. sor:
[[Fájl:Burn_Japanese_goods,_Tsinghua_School,_1919.jpg|jobbra|bélyegkép| A Tsinghua Egyetem hallgatói japán termékeket égetnek el. ]]
[[Fájl:May_Fourth_Movement_students.jpg|jobbra|bélyegkép| A [[ Pekingi Normal University |Pekingi Általános Egyetem]] hallgatói, miután a kormány a május negyedike mozgalom miatt letartóztatta őket. ]]
Május 4-én délután a [[YenchingJencsing Egyetem]], a [[Pekingi Egyetem]] és több más egyetem mintegy 4000 hallgatója a város minden pontjáról a [[Tiananmen tér]]re vonult. Olyan jelszavakat kiabáltak, mint: "küzdjünk„küzdjünk hazánk teljes önállóságért"önállóságért”, "szabaduljunk„szabaduljunk meg a nemzet árulóitól"árulóitól”, "utasítsuk„utasítsuk vissza japánJapán [[huszonegy-pontos igényét]]"igényét” és "ne„ne írjuk alá a [[Versailles-i békeszerződés|versailles-i megállapodást]]".
 
Dühüket fejezték ki a diákok Kína szövetségeseinek árulása miatt; elítélték a kormány gerinctelen viselkedését, felszólítottak a kínai érdekek védelmére, a [[Japán termékek bojkottja|japán termékek bojkottjára]]. A tüntetők három kínai tisztviselő lemondását követelték, akiket azzal vádoltak meg, hogy együttműködtek a japánokkal. Ezen tisztviselők lakhelyét felgyújtották és néhány alkalmazottukat megverték; erre a tüntetőket letartóztatták, börtönbe vetették és súlyosan bántalmazták.<ref name="Wasserstrom">{{Cite web |author=Wasserstrom |first=Jeffrey N. |url=http://www.worldpolicy.org/journal/articles/wpj05-2/wasserstrom.html |title=Chinese Students and Anti-Japanese Protests, Past and Present |publisher=World Policy Journal |accessdate=Nov 18, 2008 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131105101235/http://www.worldpolicy.org/journal/articles/wpj05-2/wasserstrom.html |archivedate=2013-11-05 }}</ref>
 
Másnap az összes pekingi diák sztrájkba lépett, majd Kína nagyobb városaiban a hallgatók, a hazafias érzelmű kereskedők és munkások is csatlakoztak a tiltakozásokhoz. A tüntetők ügyesen tettek közzé felhívásokat az újságokban és küldték szét képviselőiket az ország egész területére, hogy eljuttassák oda gondolataikat és követeléseiket. Június elejétől a sanghaji munkások és üzletemberek szintén sztrájkba léptek, amikor a mozgalom központja Pekingből Sanghajba került. A tizenhárom egyetem vezetője a foglyok szabadon bocsátásáért tett lépéseket, a pekingi egyetem vezetője pedig, [[Caj Jüan.-pej]], pedig tiltakozásul lemondott.
 
Újságok, folyóiratok, állampolgári társaságok és kereskedelmi kamarák támogatták a hallgatókat. Kereskedők például azzal fenyegetőztek, hogy visszatartják az adóbefizetéseiket, ha Kína kormánya továbbra is tétlen marad.<ref name="zhidong">{{Cite web |author=Hao |first=Zhidong |url=http://web.ebscohost.com/ehost/detail?vid=1&hid=13&sid=475134c9-6106-40e3-8d95-789ecaa0f463%40SRCSM2&bdata=JnNpdGU9ZWhvc3QtbGl2ZQ%3d%3d#db=aph&AN=9704243835 |title=May&nbsp;4th and June&nbsp;4th Compared: A Sociological Study of Chinese Social Movements |publisher=Journal of Contemporary China |accessdate=2008-11-21}}</ref> Sanghajban a kereskedők és a munkások általános sztrájkja szinte megbénította az egész kínai gazdaságot.<ref name="Wasserstrom">{{Cite web |author=Wasserstrom |first=Jeffrey N. |url=http://www.worldpolicy.org/journal/articles/wpj05-2/wasserstrom.html |title=Chinese Students and Anti-Japanese Protests, Past and Present |publisher=World Policy Journal |accessdate=Nov 18, 2008 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131105101235/http://www.worldpolicy.org/journal/articles/wpj05-2/wasserstrom.html |archivedate=2013-11-05 }}</ref> A nyilvánosság erőteljes nyomására a pekingi kormányzat elengedte a letartóztatott hallgatókat és elbocsátotta állásából [[Cao Zsu-lin|{{kínai|Cao Rulint|Cao Zsu-lint}}]], [[Csang Cung-hsziang|{{kínai|Zhang Zongxiangot|Csang Cung-hsziangot}}]] és [[Lu Cung-jü|{{kínai|Lu Zongyut|Lu Cung-jüt}}]], akiket azzal vádoltak, hogy együttműködtek a japánokkal. A párizsi kínai képviselők megtagadták a versaillesi-szerződés aláírását: a május negyedike mozgalom kezdeti győzelmet ért el, amely elsősorban jelképesnek tekinthető, mivel Japán egyelőre megőrizte a Santung-félsziget és a Csendes-óceán egyes szigeteinek felügyeletét és irányítását. Még a mozgalom részleges sikerei is megmutatták a kínai társadalmi osztályok azon képességét, hogy az ország egész területén megfelelő vezetés, célok és ösztönzés mellett sikeresen együttműködhetnek.
 
== A kínai kommunizmus születése ==