„Nicolae Ceaușescu” változatai közötti eltérés

== A bukás és a vég ==

{{Bővebben|1989-es romániai forradalom}}

 

[[Ion Iliescu]], a Bukarestben hatalomra került Nemzeti Megmentési Front elnöke december 24-én rendeletet adott ki egy rögtönítélő katonai bíróság felállításáról, melynek feladata a Ceaușescu-pár perének lefolytatása volt. A sebtében felállított [[rögtönítélő bíróság]] előtt december 25-én a katonai ügyészség népirtás bűntette (Btk. 357. § (1) bekezdés c. pont), államhatalom aláásásának bűntette (Btk. 162. §), felforgatás bűntette (Btk. 163. §), állambiztonság veszélyeztetése céljából elkövetett ipari létesítmények megsemmisítése bűntette (Btk. 164. §) és a nemzetgazdaság lerombolása bűntette (Btk. 165. §) elkövetésével vádolta meg. Az ügyész mindkét vádlottra halálbüntetés kiszabását indítványozta. A vád lényege szerint Ceaușescu személyes döntése miatt a kórházak nem kaptak megfelelő gyógyszerellátást, a parasztságtól minden terményt elvettek, ezáltal éhezésnek tették ki a lakosságot, amely ezen felül megfelelő orvosi ellátást sem kaphatott. A perben terhére rótták, hogy a temesvári tüntetések során tűzparancsot adott a katonáknak, valamint a falurombolást is. Mindkét vádlott végig tagadta bűnösségét, emellett vitatták a bíróság legitimitását. A per egy nap alatt lezajlott, kizárólag a vádlottak meghallgatása került sor, valamint okirati bizonyítékok álltak rendelkezésre. Mindezek alapján az öttagú bírói tanács halálra ítélte, és az ítéletet azonnal végre is hajtották az épület udvarán. A pert a pár nappal korábban öngyilkosságot elkövetett [[Vasile Milea]] helyére maga Ceaușescu által kinevezett, de a forradalom pártjára állt honvédelmi miniszter, [[Victor Atanasie Stănculescu]] tábornok részvételével folytatták le. A bíróság tagja volt még [[Gelu Voican-Voiculescu]] (aki a Nemzeti Megmentési Front alelnöke lett), [[Virgil Măgureanu]] (aki az [[Fekete március|1990. márciusi marosvásárhelyi események]] után újjáalakuló titkosszolgálat főnöke lett), és mások.