„Gulag” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Tőzsér6804 (vitalap | szerkesztései)
Visszavontam az utolsó 6 változtatást (Tőzsér6804), visszaállítva Tőzsér6804 szerkesztésére: Nincs forrás
2. sor:
[[Kép:Evolution nombre de prisonniers du Goulag.png|jobbra|bélyegkép|310px|A Gulag táboraiban őrzött foglyok létszáma 1930 és 1953 között]]
 
'''Gulag''' (oroszul: ''ГУЛАГГУЛаг: Главное управление исправительно-трудовых лагерей'' ['''G'''lavnoje '''u'''pravlenyije iszpravityelno-trudovih '''lag'''erej], azaz ’Javítómunka-táborok Főigazgatósága’) kifejezés alatt a [[Joszif Visszarionovics Sztálin|sztálini]] [[Szovjetunió]] egészét behálózó kényszermunkatábor-rendszerét értjük.<ref>[https://november25.kormany.hu/gulag-taborrendszer GULAG táborrendszer ], november25.kormany.hu</ref><ref>[http://gulaghistory.org/ Gulag: Many Days, Many Lives], gulaghistory.org {{en}}</ref> (A Szovjetunió határain kívül egyedül [[Mongólia|Mongóliában]] működött a Gulag szervezetéhez tartozó munkatábor.) A táborokban a [[Sztálinizmus|sztálini politika]] bel- és külföldi ellenzőit, hadifoglyokat, más ürüggyel (pl. „[[kulák]]ság”) vagy véletlenszerűen elhurcolt polgári lakosokat kemény fizikai munkára fogták, napi 10–12 órát dolgoztatták őket, miközben élelem- és egészségügyi ellátásukról alig gondoskodtak. Magyarországról körülbelül 700 000 embert deportáltak a GULAGGulag vagy a GUPVI táboraiba, közülük 300 000 meghalt a rabság során. Jelentős különbség volt e két lágerrendszer esetében, hogy a foglyok odakerülése között komoly eltérés volt. Míg a GULAG büntetőlágereinek rabjait egyenként, személyre szóló, és többnyire koholt vádakra alapozott bírósági ítéletek alapján hurcolták el, addig a GUPVI lágerekbe tömegesen szállították az embereket kényszermunkatáborokba, lényegtelennek tartva azok személyének kilétét.<ref>[http://mek.oszk.hu/11300/11392/11392.pdf Dupka György: "Hová tűnt a sok virág" időutazás az Urálba magyar és német rabok (1941-1955 ) nyomában], mek.oszk.hu</ref> A Gulag táborok egyik legismertebb foglya [[Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin]] matematikatanár volt, aki szabadulása után több könyvben írta meg élményeit az eredeti szovjet terminológia szerint „javító-nevelő munka" céljából létrehozott táborok életéről.<ref>[http://eszmelet.hu/czeh_zoltan-a-gulag-mint-gazdasagi-jelenseg/ Czéh Zoltán: A Gulag mint gazdasági jelenség], eszmelet.hu</ref> [[Anne Applebaum]] 2003-ban megjelent, a Gulag-rendszer kifejlődését összegző könyvében szerepel, hogy az Ob folyó Nazino nevű lakatlan szigetén a deportáltak felfalták halott bajtársaik tetemét.<ref>[https://mult-kor.hu/20061116_kannibalizmus_a_szovjet_gulag_rabszolgataboraiban Kannibalizmus a szovjet Gulag rabszolgatáboraiban]</ref>
 
== Története ==
24. sor:
A [[második világháború]] során a körülmények tovább romlottak. Egyrészt azért, mert több százezer ''megbízhatóbb rabot'' (azaz nem politikai foglyokat) mindenféle kiképzés nélkül a frontra küldtek, másrészt mert a táborokban maradottak ellátására egyre kevesebb jutott, miközben munkájukra még nagyobb szükség lett.
 
=== GUPVI ===
=== A Gupvi-táborhálózat létrejötte ===
[[Fájl:Lavrenty Beria.jpg|bélyegkép|220px|[[Lavrentyij Pavlovics Berija]] belügyi népbiztos, a '''GUPVI''' létrehozója]]
 
31. sor:
Az 1945-ös átszervezés után ez a táborhálózat 350 főtáborból és körülbelül 4000 melléktáborból állt.{{refhely|Stark, 2008.}} A náci Németország és szövetségesei által a [[második világháború]] során okozott károk kompenzációjának formáit, az 1945. február 4. és február 11. között lezajlott [[jaltai konferencia|jaltai konferencián]] határozták meg, így azt is, hogy Németországnak az okozott háborús károk fejében természetbeni jóvátételt kell teljesítenie. Az 1945 augusztusi [[potsdami konferencia|potsdami konferencián]] a következő megállapodás született: a szovjet helyreállítási igényeket Németország keleti övezetéből történő lefoglalással, Bulgáriában, Finnországban, Magyarországon, Romániában és Kelet-Ausztriában pedig az ott található német gazdasági eszközök rovására kell kielégíteni.<ref>[http://www.demoscope.ru/weekly/knigi/polian/polian_5-7.pdf Трудовой баланс победителей и «репарации трудом»], demoscope.ru {{ru}}</ref> A németek által korábban megszállt nyugati területek lakosságának nagy százalékával, a hadifoglyokkal, és a szovjet [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Vörös Hadsereg]] által felszabadított és megszállt területekről ([[Lengyel Népköztársaság|Lengyelország]], [[Német Demokratikus Köztársaság|NDK]], [[Csehszlovákia]], [[Magyarország]], [[Románia]]) elhurcoltakkal, megnövekedett a Szovjetunióban működő kényszermunka táborok lakossága.
 
=== A táborrendszerektáborrendszer felszámolása ===
A Gulag-rendszer felbomlásáról Sztálin [[1953]]. márciusi halála után lehetett csak szó. [[1954]]-ben megindult a politikai foglyok felszabadítása, ez azonban csak a [[Szovjetunió Kommunista Pártja|Szovjetunió Kommunista Pártjának]] [[1956]]-os [[XX. Kongresszus]]a után vált széles körűvé, amikor is a szovjet vezetés elhatárolódott a [[sztálinizmus]]tól. A Gulag intézményt [[1960]]. [[január 25.|január 25-én]] szüntették meg, a politikai megfélemlítés azonban később is tovább élt, immár a [[KGB]] hatásköre alá rendelve.
 
110. sor:
 
=== A Gulag a filmtörténetben ===
[[Kép:Örök tél-Gera Marina.png|bélyegkép|230px|Jelenet a 2017-ben készültaz [[Örök tél]] című magyar filmből]]
Bár a Gulag-téma filmes ábrázolása meglehetősen heterogén, többnyire lágerfilmek és börtönfilmek toposzai találkoznak benne a kaland- és a westernfilmek műfaji jellegzetességeivel.
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Gulag