„Szerkesztő:Hollófernyiges/próbalap2” változatai közötti eltérés

Eisenberger Benjámin 1906. május 14-án született a Szabolcs vármegyei [[Újfehértó]]n, zsidó családban, Eisenberger Péter szabómester és Metzner Róza gyermekeként. Apai nagyapja, Jakab (aki szintén szabó volt) [[Ungvár]]ról költözött Újfehértóra, akinek Goldstein Róza nevű feleségétől 1866-ban született meg Péter. A család egy ideig [[Hajdúböszörmény]]ben lakott, majd Eisenberger Péter 1895-ben költözött vissza Újfehértóra, amikor megnősült. Összesen négy gyerekük született: Katalin, Mór (aki egy évesen meghalt), Sámuel és a legkisebb, Benjámin (vagy Benő, ahogyan általában hívták és hivatalos iratokon is sokszor ezt használta). Öt éves korában, 1911-ben apja a betegségébe belehalt, így az addig is szerény anyagi körülmények között élő család anyagi helyzete nyomorúságossá vált, anyjuk varrásból tartotta el három gyerekét.<ref> Müller 26. o.</ref>
 
Benjámin az elemi népiskola három osztályát végezte el, a negyediket félbehagyta, hogy szabóinasnak álljon. 1918 novemberében az [[őszirózsás forradalom]] hírére Újfehértón is zavargásokra került sor, a tehetősebb polgárok házait kifosztották. 1919 januárjában [[statárium]]ot vezettek be, a [[MagyarMagyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] megalakulása után pedig helyi munkástanácsokat szerveztek. A szovjethatalom azonban csak egy hónapot ért meg, április 26-án az előrenyomuló román hadsereg megszállta a községet. Benjámin 1919 szeptemberében kezdte el tanulmányait a helyi iparostanonc-iskolában, gyakorlati mestere Goldstein József (feltételezések szerint nagyanyjának a testvére) férfiszabó volt. Mestere sokat verte, az iskolában az első évben több tárgyból megbukott. Bár a második évben javított, 1921 nyarán abbahagyta a tanoncképzőt és felköltözött Kató nővéréhez és Sámuel bátyjához Budapestre.<ref>Müller 30. o.</ref>
 
Nővére bejuttatta egy VII. kerületi konfekcióüzembe, itt találkozott először szervezett munkásokkal, a [[munkásmozgalom]]mal. Hamarosan belépett a szakszervezetbe és későbbi állítása szerint a [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt]]ba is (bár hogy ez tényleges tagság volt, vagy csak egy féllegális bérsegélyező szabadszervezeti tagság, ami sokszor együtt járt a szakszervezeti léttel, nem állapítható meg). 1924-ben, nem sokkal azután hogy felszabadult az inasságból, elkapta a [[Gümőkór|tüdővészt]]. A gyógyuláshoz vidéki levegőt javasoltak, így visszaköltözött anyjához Újfehértóra. Minimális fizikai aktivitás mellett csak suttogva beszélhetett és így is 26 alkalommal volt tüdővérzése. 1927-ben a [[budakeszi]] tüdőszanatóriumban kezelték fél évig a Forlanini-módszerrel, melynek az volt a lényege, hogy a sérült tüdőrészen légmellet idéztek elő és így pihentették. Ezután még hat hónapot otthon lábadozott. Kezelése és eltartása költségeit nővére állta, aki 1922-ben kivándorolt az Egyesült Államokba. A kényszerű tétlenség ideje alatt Eisenberger sokat olvasott, a klasszikus irodalom mellett főleg marxista kiadványokat, bár bevallotta, hogy [[Karl Marx|Marx]] és [[Friedrich Engels|Engels]] műveivel nehezen boldogult.<ref>Müller 36. o.</ref>
 
==A hivatásos forradalmár==