„Szerkesztő:Hollófernyiges/próbalap2” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
36. sor:
==A politikai rendőrség élén==
1945 januárjának elején, Budapest ostroma alatt Péter Gábor Donáth Ferenccel és Kádár Jánossal lakott egy lakásban. Január 12-én vették fel a kapcsolatot a szovjet tisztekkel, valamivel később pedig a Moszkvából érkezett [[Vas Zoltán (politikus)|Vas Zoltánnal]]. 19-én sor került az első közös, a budapesti és moszkvai kommunistákat egyesítő vezetőségi ülésre. A következőt 22-én tartotték és itt kinevezték Péter Gábort a politikai rendészet (a pártházban működő rendőrségi osztály) vezetőjévé.<ref>Müller 103. o.</ref> Január végén azonban kiderült, hogy a debreceni [[Ideiglenes Nemzeti Kormány|ideiglenes kormány]] is megszervezte a politikai rendőrséget, melyet [[Tömpe András]] vezetett. Péter és Tömpe között ezután kicsinyes rivalizálás kezdődött, melyet a pártvezetés úgy oldott fel, hogy amikor május 10-én hivatalosan is megalakult a Magyar Államrendőrség, Pétert a budapesti, Tömpét pedig a vidéki főkapitányság politikai rendészeti osztályának élére nevezték ki.<ref>[https://hvg.hu/kultura/20131217_avh_kadar Hiába verték végig a falut, nem ismerték fel a tetteseket] HVG 2013. december 17.</ref>
Péter nagy energiával vetette magát a munkába, gyakorlatilag teljesen új szervezetet kellett felállítania, meglehetősen sanyarú körülmények között. Arra nagy gondot fordított, hogy eredményeit rendszeresen közölje a sajtó, a ''[[Szabad Nép]]''-ben szinte minden héten szerepelt a neve, elsősorban a háborús bűnösök, nyilasfőnökök felkutatásával kapcsolatban. 1945 augusztusában [[Farkas Mihály (politikus)|Farkas Mihály]] belügyi államtitkárral közösen ment ki [[Salzburg]]ba tárgyalni a Nyugatra szökött háborús bűnösök kiadatásáról. Október 3-án nagy médianyilvánosság közepette személyesen fogadta a repülőtéren és kísérte el az [[Terror Háza Múzeum|Andrássy út 60]]-ba (korábban a nyilasok központja, ekkor már a politikai rendőrség főhadiszállása) a kiadott [[Szálasi Ferenc]]et.<ref>Müller 118. o.</ref> 1945. október 31-én [[Erdei Ferenc (szociológus)|Erdei Ferenc]] belügyminiszter rendőr vezérőrnaggyá nevezte ki.
42. sor:
Feladatai közé tartozott a párt belső tisztogatásának munkája is. Első ügye Demény Pálhoz, a veterán kommunista politikushoz fűződött, aki vonakodott elismerni Rákosi Mátyást a párt vezetőjének. 1945 februárjában Péter Gábor elcsalta az Andrássy út 60-ba és ott letartóztatta; Deményt ezután mondvacsinált vádakkal négy és fél évnyi kényszermunkára ítélték. Hasonlóan a tisztogatások áldozatául esett Péter korábbi harcostársa, az illegális időkben KV-tag Skolnyik József is.
1946 júliusában Rajk László belügyminiszer, akivel Péter igen jó kapcsolatokat ápolt, megbízta őt a politikai rendőrség reformjának kidolgozásával; nem csoda hogy riválisának, Tömpe Andrásnak hamarosan új, diplomáciai jellegű feladatot adtak. A reformot októberben hajtották végre, ekkor alakult meg a Magyar Államrendőrség [[Államvédelmi Hatóság|Államvédelmi Osztálya]], az ÁVO, amely országos hatáskörrel rendelkezett (vagyis Tömpe korábbi szervezete beolvadt Péter Gábor osztályába) és nem a rendőrfőkapitánynak, hanem közvetlenül a belügyminiszternek volt alárendelve. Rajk 1948 januárjában kezdeményezte a [[Tildy Zoltán (politikus)|köztársasági elnöknél]] Péter Gábor rendőraltábornagyi előléptetését.<ref>Müller 128. o.</ref> Kettejük viszonya azonban hamarosan megromlott, Péter rendszeresen panaszkodott Rajk Lászlóra a párt vezetésénél, főleg amiatt, mert a miniszter több ügyben megkerülte az államvédelmet és megszüntette a pártszervezeteket a rendőrségnél. 1948 szeptemberében újabb változásokra került sor, az új belügyminiszter, Kádár János a korábbi pártvezetőségi döntésnek megfelelően megerősítette a politikai rendőrséget, középfokú hatósággá emelte és számos jogosultságot (határrendészet, internálás, rendőri felügyelet alá helyezés) átadtak neki; így jött létre a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága (BM ÁVH).<ref>Müller 137. o.</ref> Új egyenruhát kaptak (a határőrök zöld, a karhatalmisták kék alapú váll-lapokkal, eszerint nevezte őket a népnyelv zöld, ill. kék ávósnak), létszámuk pedig hamarosan elérte a 27 ezer főt, amellyel még a rendőrséget (22 ezer) is jelentősen meghaladták.
==Koncepciós perek==
| |||