„Az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
171. sor:
Kérdés, hogy a béke és biztonság érdekében hozott kényszerintézkedéseken túl hozhat-e a BT kötelező határozatot. Az Alapokmány 25. cikke szerint az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] tagjai az Alapokmánynak megfelelően a BT határozatait elfogadják és végrehajtják. Az „Alapokmánynak megfelelően” kitétel értelmében csak az Alapokmány rendelkezései szerint meghozott határozatok kötelezőek. Az Alapokmánynak megfelelő határozatok azonban – a VI. fejezet szerinti ajánlások kivételével – nem kötelezőek a béke és biztonság körében hozott kényszerítő intézkedések körén kívül is a [[Nemzetközi Bíróság]] 1971. június 21-i tanácsadó véleménye értelmében. Ebben az ügyben miután a Közgyűlés megvonta a [[Dél-afrikai Köztársaság]]tól a [[Namíbia]] igazgatására vonatkozó mandátumot, a BT felszólította a [[Dél-afrikai Köztársaság]]ot, hogy hagyja el [[Namíbia]] területét, mert az ott tartózkodása jogellenes. A [[Dél-afrikai Köztársaság]] azonban a határozatot nem hajtotta végre, ezért a BT 1970-ben tanácsadó véleményt kért a [[Nemzetközi Bíróság]]tól: milyen következménye van a tagállamokra nézve annak, hogy a BT 276/1970. sz. határozata ellenére a [[Dél-afrikai Köztársaság]] nem hagyta el a területet. A [[Nemzetközi Bíróság]] tanácsadó véleménye szerint a 25. cikk szerint a BT határozata akkor is kötelező, ha nem a béke és biztonság fenntartása érdekében hozott kényszerintézkedés, és azt az államot is kötelezi, amelyik a BT-ben az ellen szavazott, illetve azokat az államokat is, amelyek nem tagjai a BT-nek.
A gyakorlatban előfordul, hogy – bár általában a BT határozatai nem normatív jellegűek – gyakorlatilag jogot alkot a BT. Például a [[Nemzetközi Törvényszék (Jugoszlávia)|volt Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért felelős személyek megbüntetésére létrejött Nemzetközi Törvényszék]] létrehozása normatív aktusnak tekinthető. A BT határozata normatív jellegű lehet akkor is, amikor egy belső, tagállami aktust semmisít meg, mint például az 1984-es 554. sz. határozat, amely semmisnek nyilvánította a [[Dél-afrikai Köztársaság]]nak az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] alapokmányába ütköző új alkotmányát, és az ezzel kapcsolatos 1983-as népszavazást, amely során szavazati joga csak a fehéreknek volt. A [[Dél-afrikai Köztársaság]]nak az [[apartheid]]-rendszer megalkotása során felállított bábállamai, az ún. [[bantusztán]]ok függetlenségének kikiáltását is érvénytelennek nyilvánította a BT, például 1979. szeptember 21-én a [[Venda (bantusztán)|Venda]] bantusztán kikiáltását minősítette semmisnek, és felhívta a kormányokat arra, hogy tagadják meg az elismerést. A felhívás nem jelentett kötelező erőt, de a bantusztánokat csak a [[Dél-afrikai Köztársaság]] ismerte el.
Az Alapokmány 26. cikke szerint a BT köteles a Vezérkari Bizottság segítségével az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] tagjai részére a fegyverkezés szabályozására szolgáló rendszer létesítésére tervezetet dolgoz ki. Ez nem valósult meg, a gyakorlatban a leszerelési tárgyalások az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]]-en kívül történtek, így kérdéses e döntések jogi jellege.
| |||