Wikipédia

„Balogh Béla (filmrendező)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
jegyzetsablon, portál
a →‎Életpályája: link, form, korr
32. sor:
Szepes Mária írónő visszaemlékezése Balogh Béla karrierjének kezdetére: ''"Azokban a kezdeti időkben apám, [[Kertész Mihály]] és [[Korda Sándor]] fej fej mellett futottak, de apámat tartották sikeresebb rendezőnek. Az is volt. Éppolyan külföldi ajánlatot kapott a bécsi Sascha filmgyártól, amelynek tulajdonosa Kolowrath gróf volt, mint ők... Ezek az európai szerződések voltak Kertész és Korda ugródeszkái. Kertésznek Hollywood, Kordának London felé. De apám nem fogadta el az ajánlatot. Ő magyar. Meghalna másutt. Nem tud nyelveket. Anyám kérlelte, könyörgött, sírt, a veszélybe került magyar filmgyártásra hivatkozott. Nem és nem! Semmi észszerű oka nem volt, csak apám nehézkes természete, depressziós, minden változástól rettegő idegzete. Nagyon mély gyökerei voltak Magyarországon. Harmadnap anyám megadta magát... Ha visszagondolok a családunkban éveken át sokat emlegetett "mi lett volna, ha..." kérdésre, meggyőződésem, hogy apám odakint valóban nem tudott volna beilleszkedni a nagyobb lehetőségek küzdelmesebb, gyilkosan könyörtelen, kígyóravaszságot követelő életformájába."'' (Szepes Mária: Emberek és jelmezek)
 
Az [[1919]]-es [[kommün]] után betiltották filmjeit, a ''Toprini násztnász''t, a zsidó témájú ''Lion Leát'', ''A császár katonáitkatonái''t, a Babát''Babá''t és a ''Tilos a csókotcsók''ot. [[Horthy]] fehérterrorja[[fehérterror]]ja kezdetén Balogh Béla és felesége ellen vizsgálat indult, azzal vádolták őket, hogy együttműködtek a kommunistákkal, s gyanúsnak tartották, hogy 1919. május 1-jén filmet forgattak a felvonulásról és a margitszigeti majálisról. Végül békén hagyták őket.
 
A húszas években egyre inkább háttérbe szorult pályáján, s mély depresszióba zuhant. A Népligetben lévő Pedagógiai Filmgyárnak készített ismeretterjesztő filmeket, kevés fizetésért. 1926-ban felesége unszolására Berlinbe utazott szerencsét próbálni, s bár sikerült tőkét szereznie egy filmhez, súlyosan megbetegedett, s hazatért. Ezután - meggyőződése ellenére, a megélhetési kényszer miatt - filmes karrierre vágyó magántanítványok oktatását vállaltvállalta Budapesten. 1931-ben a megélhetési nehézségek elől menekülve újra Berlinbe költözött a család, s itt éltek 1933-ig. 1935-ben újra rendezni kezdett, az ''Édes mostohamostohá''-t, majd elkészítette a ''Tommy, a megfagyott gyermek''-et, amely az 1921-es ''A megfagyott gyermek'' új, hangos változata volt.
 
Feleségével 1941-ben megalapították a Balogh Film Kft-t, saját filmgyártó és filmkölcsönző vállalatukat, ám a [[II. világháború]] miatt nem sokkal később fel is számolták azt. Budapest ostromát családjával leányfalui[[leányfalu]]i nyaralójukban vészelte át, ekkor már súlyos beteg volt. Két év szenvedés után 1945-ben halt meg a szentendrei kórházban, haláláról pontos diagnózist a II. világháború utolsó évének káoszában nem tudtak megállapítani.
 
== Munkássága ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Balogh_Béla_(filmrendező)”