„Szombathely” változatai közötti eltérés

A [[második világháború]] után viszonylag rövid időn belül sikerült a gyárakat helyreállítani, termelésüket megindítani. [[1948]]-[[1949]]-ben a gyárakat államosították. Megkezdődött a bővítésük, fejlesztésük is. [[1946]]-ban a város gyáriparában hozzávetőleg 3000 munkás dolgozott, [[1958]]-ban számuk meghaladta a 8000-et, [[1980]]-ban a 22000-et. Ekkoriban vált Szombathely a hazai [[könnyűipar]] egyik legjelentősebb központjává, de a gépgyártás és az élelmiszeripar is fontos tényezője volt a város gazdasági életének. Ebben a korszakban a város legjelentősebb üzemei, gyárai a kövezkezők voltak: '''Lakástextil Vállalat (LATEX),''' melyhez [[kőszeg]]i és [[tata]]i üzemegységek is tartoztak; a '''Szombathelyi Pamutipari Vállalat (Szövőgyár)''', mely évente 19 millió m² pamutszövetet gyártott; a '''Sabaria Cipőgyár,''' ahol évente több mint 5 és fél millió pár cipő készült; a '''Styl Ruházati Vállalat'''; a '''Mezőgazdasági Gépgyár'''; a '''Rába Vagon- és Gépgyár szombathelyi üzeme'''; a '''MÁV Járműjavító Vállalat'''; az '''Élelmiszeripari Gépgyár (ÉLGÉP)'''; a '''Remix[[REMIX Rádiótechnikai Vállalat]]'''; a '''Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát'''; a '''Vas megyei Tejipari Vállalat'''; a '''Vas megyei Húsipari Vállalat'''. A felsoroltakon kívül említésre méltó a ''Sylvester János Nyomda''; a ''Tisza Bútorgyár 6. sz. gyáregysége''; a ''Vas Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat''; a ''XII. Autójavító Vállalat''; a ''Vas megyei Sütő- és Édesipari Vállalat''; a ''Szombathelyi Háziipari Szövetkezet''; a ''Claudia Ipari Kisszövetkezet''; a ''Szombathelyi Kertész Tsz''.