„7-es trolibusz (Budapest)” változatai közötti eltérés

A BSzKRt-ot azonban továbbra is szerződés kötötte az Óbudai temető villamossal történő kiszolgálásának megteremtéséről, így 1930-ban a villamosnál jóval olcsóbb közlekedési ágazat létesítését álmodta meg a cég: ekkor született meg az első budapesti trolibuszvonal terve.<ref name=iho1 /><ref name=iho2 /> 1933 márciusában elfogadták a tervet, majd augusztusban megkezdődtek az építési munkálatok is.<ref name=iho1 /> A {{szám|2.7|km}} hosszú vonal felavatására december 16-án került sor. Az óbudai troli – a buszjárat nyomán – a 7-es jelzést kapta.<ref name=iho1 /> A két végállomásánál – a Vörösvári útnál és a temetőnél – egy-egy hurokforduló lett kialakítva. A vonal mentén nem alakítottak ki váltót, szakaszszigetelést, sőt külön járműtelepet sem építettek a kocsiknak: a vonalra vásárolt három trolibuszt (kettő Ganz-, és egy MÁVAG-típusú) az Óbuda villamoskocsiszínben tárolták.<ref>{{cite web |url=http://villamosok.hu/troli/obudai/index.html |title=Óbudai trolibuszok |publisher=villamosok.hu/troli |accessdate=2018-03-08}}</ref> 1936-ban a viszonylat jelzése T-re módosult.<ref name=iho1 /> 1941. szeptember 9. és október 9. között a járműveket jobb oldali közlekedésre alkalmassá alakították át, ekkor pótlóbuszok[[pótlóbusz]]ok közlekedtek a vonalon.<ref name=iho1 /> Az óbudai troli végét egy 1944. szeptember 21-én bekövetkezett légitámadás jelentette, amelyben jelentős károkat szenvedett a vonal nagy része.<ref name=iho1 /> Ekkor ismét autóbuszüzemet vezettek be, ami egészen karácsonyig működött, végül ez is megszűnt.<ref name=iho1 />