„Klasszicizmus” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
gfx
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 85.66.54.209 (vita) szerkesztéséről Turokaci szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
136. sor:
Bár az ókor zenéjéről keveset tudunk, a klasszicizmus a zenében sem ismeretlen fogalom. Gyakran – tévesen – a [[bécsi klasszika|bécsi klasszikus]] stílust nevezik klasszicizmusnak. Ezzel szemben a zenében akkor beszélünk klasszicizmusról, klasszicizálásról, mint stíluselemről, amikor egy zeneszerző tudatosan valamely régebbi kor zenei ízlésének, stílusának megidézésére törekszik műveiben. A zenei klasszicizálás tipikus példája [[Igor Stravinsky]] neoklasszikus korszakából származó műve, a [[Pulcinella]] című [[balett]].
 
Az eredeti értelemben vett - tehát a klasszikus ókor ideáljainak felélesztésére való törekvésben megnyilvánuló - klasszicizmusra is van példa a zenetörténetben, bár ez nem annyira konkrét zenei fordulatokban, sokkal inkább elvont [[filozófia]]i, [[esztétika]]i elvekben (és az ezekből következő [[Kompozíció a zenében|kompozíciós]] technikákban) nyilvánul meg. A [[madrigál|szólómadrigál]], majd ennek révén a korai [[Opera (színmű)|opera]] megszületése példázza az ilyen filozófiai-esztétikai klasszicista törekvés eredményét. A [[17. század]] hajnalán a [[A firenzei Camerata|firenzei Camerata]], majd később jelentős zeneszerzők és zeneteoretikusok (közöttük pl. [[Claudio Monteverdi]] V. magrigálkötetének előszavában) kimondott célul tűzte ki olyan zenés színjátszás megalkotását, amely a [[Ókori görög művészet|klasszikus görög színház]] mintájára valósítja meg [[költészet]], [[zene]], [[dráma]], [[tánc]], [[képzőművészet]] és [[színházművészet|színészi játék]] egységét (egyfajta korai [[zenedráma|összművészeti]] eszme égisze alatt), és amelyben a zene nem mint öncél, hanem mint a többi művészeti ág kiegészítője, kísérőjeánkísérője jelenik meg. Később, a [[18. század]] derekán [[Christoph Willibald Gluck]] ugyanezen eszmék mentén hirdette meg operareformját, amelyben az opera 17. századi klasszikus eszményeihez kíván visszatévisszatérni a [[balett]] és a [[kórus]] jelentőségének növelésével, a cselekményt, a szöveget előtérbe helyezve a zenei túlkapásokkal, a sztárénekesek feltűnési vágyát kielégítő zátzárt számos operakomponálással szemben, amely szinte puzpusztán [[recitativo|recitativók]] és [[Ária|áriák]] egymásutánjára redukálta a korábban sokszínű műfajt. A német opera, a [[Singspiel|Singspiel (daljáték)]] később [[Wolfgang Amadeus Mozart|Mozart]], majd [[Carl Maria von Weber|Weber]], végül [[Richard Wagner (zeneszerző)|Wagner]] és az ő követőinek (elsősorban [[Richard Strauss]]) művészete ennek a glucki hagyománynak világos folytatásfolytatása.
 
== A klasszicizsgyszágonklasszicizmus Magyarországon ==
=== Az épépítészetben ===
 
[[Fájl:Debrecen-nagytemplom2.jpg|jobbra|bélyegkép|200px|[[Református nagytemplom (Debrecen)|A debreceni Nagytemplom]]]]
* [[Hild József]] (1789–1867) – [[Eger|Egr]]: Székesegyház, [[Esztergom]]: [[Esztergomi bazilika|Főszékesegyház]], [[Szilvásvárad]]: Református templomḈ
 
{{fő|Klasszicista építészet Magyarországon}}
 
Néhány jelentős klasszicista alkotás:
* [[William Tierney Clark]] (1783–1852) – [[Budapest]]: a Lánchíd és az [[Budai Váralagút|Alagút]]
* [[Péchy Mihály]] (1755–1819) – [[Debrecen]]: Nagytemplom és a mellette épült Kollégium
* [[Pollack Mihály]] (1773–1855) – Budapest: Nemzeti Múzeum, [[Szekszárd]]: Megyeháza
* [[Hild József]] (1789–1867) – [[Eger|Egr]]: Székesegyház, [[Esztergom]]: [[Esztergomi bazilika|Főszékesegyház]], [[Szilvásvárad]]: Református templomḈtemplom
* [[Packh János]] (1796–1839) – [[Esztergom]]: [[Szent Anna-plébániatemplom (Esztergom)|Szt. Anna templom]]