„Báthory Zsigmond” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Élete |
|||
59. sor:
* Oborni Teréz: Erdély fejedelmei, Napvilág Kiadó, 2002.</ref>
1594 végén Carrillo atya, majd Bocskai utazott el Prágába, s [[Rudolf magyar király|Rudolf császárral]] [[1595]]. [[Január 28.|január 28-án]] a törökellenes szövetség megköttetett. A szerződés értelmében a császár elismerte Erdély függetlenségét, amit Zsigmond és utódai birtokolnak; az erdélyiek által elfoglalt terület Erdély részévé válását, és vállalta, hogy Erdély török megszállása esetén Zsigmondot a sziléziai Oppeln és Ratibor hercegségekkel kárpótolja. [[1595]]. [[január 2.
Báthory az erdélyi hadsereggel visszavette a töröktől [[Lippa|Lippát]] és [[Borosjenő|Jenőt]], majd [[II. Mihály havasalföldi fejedelem|Mihály havasalföldi vajdával]] együttműködve [[Október 28.|október 28-án]] [[Gyurgyevó]]nál megverte a Szinán nagyvezír seregét; viszont [[1596]]. [[október 26.|október 26-án]] [[Mezőkeresztesi csata|Mezőkeresztesnél]] az egyesült erdélyi és császári hadak csatát vesztettek a török ellen. Miután látta, hogy a Porta bosszújától országát nem tudja megvédeni, [[1597]]-ben átadta [[Erdély]]t a császárnak, kárpótlásul Oppeln és Ratibor [[szilézia]]i hercegségeket kapta, s elhagyta a fejedelemség területét, [[Prága|Prágába]] távozott. Erdélyben Mária Krisztierna, aki már korábban, 1596–1597 folyamán többször is betöltötte férje nevében a helytartói tisztséget, immáron Rudolf császár nevében vette át a kormányzást. Báthory azonban elhatározását megbánta, és [[1598]]. [[Augusztus 20.|augusztus 20-án]] katonai puccsal újra elfoglalta a trónt. [[1599]] márciusában ismét lemondott Lengyelországból hazahívott unokaöccse, [[Báthory András erdélyi fejedelem|Báthory András]] bíboros javára. Annak halála után, [[1601]]. [[Február 4.|február 4-én]] megint fejedelemmé választatta magát. A császári csapatok rémuralmával torkig levő nemesség mellé állt, azonban [[Augusztus 3.|augusztus 3-án]] [[Magyargoroszló|Goroszlónál]] a [[Székely Mózes erdélyi fejedelem|Székely Mózes]] és Csáky István vezette erdélyi sereget [[Giorgio Basta|Basta]] tábornagy és Mihály havasalföldi vajda egyesült serege [[goroszlói csata|legyőzte]]: kisebb csatározások után [[1602]] júliusában újra lemondott és végleg távozott [[Erdély]]ből, miután következetlen, kapkodó politikájával teljesen tönkretette a fejedelemséget. Távozása után az erdélyi rendek Székely Mózest választották fejedelmükké.
| |||