A lap 2020. január 10., 22:16-kori változata szerkesztés Darinko (vitalap \| szerkesztései) megerősített szerkesztők 69 288 szerkesztés új lap		A lap 2020. január 10., 22:18-kori változata szerkesztés visszavonás Gg. Any (vitalap \| szerkesztései) járőrök, adminisztrátorok, megerősített szerkesztők 58 173 szerkesztés a Fölösleges szóközök ki Újabb szerkesztés →
47. sor: A régészeti leletek tanúsága szerint a község területe már az [[őskor]] óta lakott. Viskolctól 2,5 km-re délkeletre található a környezetéből kiemelkedő ''„Gradina”'' nevű lelőhely, melyet délről a Jošava-patak, keletről pedig a Rit-csatorna határol. Itt a [[bronzkor]]i és késő [[vaskor]]i leletek mellett római tégla és kerámiatöredékeket, valamint középkori leleteket is találtak. Római leletek kerültek elő a falutól mintegy 700 méterre délkeletre, a Viskolc-Forkuševci út déli oldalán a ''„Mišjak”'' lelőhelyen. A Rit-csatorna felé lejtő magaslat délnyugati oldalán, a szántóföldön nagy mennyiségű téglatöredék, sírkőlapok darabjai és római pénzek bukkantak elő, melyek valószínűleg egy római temető maradványai. Ugyancsak római kori lelőhely a falutól 1,5 km-re délre fekvő ''„Vinogradi”'', mely 0,7 km-re fekszik a Jošava-tó gátjától. Itt római téglákat, cseréptöredékeket, fémtárgyakat és római pénzérméket találtak. A leletek nagy részét megsemmisítette az intenzív földművelés. A mai települést már [[1438]]-ban említik ''„Wyskolcz”'' alakban. <ref> Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.</ref> A [[15. század]]ban a garai uradalom birtokközpontja volt, mely körül számos, azóta megszűnt falu létezett. A török [[1536]]-ban szállta meg a települést. A horvát lakosság átvészelte a török uralmat a [[17. század]] végéig, amikor 9 lakott ház állt a településen. A [[18. század]] első felében a betelepülések következtében lakossága megtöbbszöröződött. [[1758]]-ban már 63 ház állt itt. Ez a szám lényegében a [[19. század]] elejéig megmaradt. [[Magyarország első katonai felmérése\|Az első katonai felmérés térképén]] ''„Viskovcze”'' néven található. Lipszky János [[1808]]-ban Budán kiadott repertóriumában ''„Viskovcze”'' néven szerepel. <ref name="Lipszky"> [https://archive.org/details/agv6489.0001.001.umich.edu Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...738. o.]</ref> Nagy Lajos [[1829]]-ben kiadott művében ''„Viskovcze”'' néven 139 házzal, 884 katolikus és 8 ortodox vallású lakossal találjuk. <ref>[https://archive.org/details/bub_gb_MrgAAAAAcAAJ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 69. o.] </ref> [[1870]]-től a horvát lakosság a közeli nagyobb városokba, Eszékre, Diakovárra, Vinkovciba és Bródba kezdett kitelepülni. A 19. század végén az elvándorolt horvátok helyére főként Bácskából nagyszámú német és magyar lakosság telepedett le. A településnek [[1857]]-ben 767, [[1910]]-ben 1196 lakosa volt. [[Verőce vármegye]] Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 47%-a horvát, 38%-a német, 12%-a magyar anyanyelvű volt. Az [[első világháború]] után [[1918]]-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) [[Jugoszlávia]] része lett. A partizánok 1944-ben elüldözték a német és magyar lakosságot, a helyükre a háború után horvátok települtek. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 1144, a községnek összesen 1906 lakosa volt.

„Viskolc” változatai közötti eltérés