„Adopcianizmus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Lásd még fejezetcím módosítás az ajánlás szerint AWB |
|||
1. sor:
'''Adopcianizmus''' a gyűjtőneve a [[kereszténység]] mindazon irányzatainak, amelyek elsősorban azért, hogy a tiszta [[monoteizmus]]t megőrizzék, [[Jézus Krisztus]]ban csak olyan embert látnak, aki különleges módon birtokolja [[Szentlélek|Isten Lelkét]] és akit [[Isten]] a fiává fogadott („adoptált”).
Az adopcionizmus kiindulópontja szerint Krisztus nem valóságos Isten, hanem őt, az embert az örökkévaló Isten úgymond fiává fogadta (adoptálta). A gondolatot az egyik legismertebb újszövetségi igehely értelmezésével lehet megvilágítani, ami Jézus megkeresztelésekor hangzik el: "Ez az én szerelmes fiam, akiben én gyönyörködöm." (Mt 3,17). Az adopcionisták úgy vélekednek, hogy ezzel a kijelentéssel az Atya örökbe fogadta az arra kiérdemesült Názáreti Jézust, az embert, aki a megváltás művének során mintegy megistenült. Ők tehát az 'Isten Fia' kifejezést csupán megtisztelő címként tartják számon.
Fő képviselői: [[zsidókeresztény]]ek az [[1. század]]ban, [[Szamoszatai Pál]] a [[3. század]]ban és [[Toledói Elipandus]], valamint [[Urgeli Félix]] a [[8. század]]ban.
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Monarchianizmus]]
* [[Krisztológia]]
| |||