„Ali Hámenei” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a link |
||
22. sor:
[[1939]]-ben, az északkeleti [[Meshed]]ben, a második legnagyobb iráni városban született. Nyolcgyermekes, szerény körülmények között élő családban nőtt fel. Hittudós apját követve vallási tanulmányokat folytatott, s [[1958]]-ban [[Kom (Irán)|Kúmba]], a vallásos tanulmányok központjába költözött, ahol [[Ruholláh Homeini|Ruholláh Khomeini]] ajatollah radikális vallási vezető hűséges követője lett. [[1963]]-ban az ajatollah száműzetésbe kényszerült, ő pedig otthon agitált a [[sah]] ellen. Emiatt többször megjárta a börtönt, ahol megkínozták és magánzárkába csukták.
Az [[Iráni forradalom|1979-es iszlamista forradalom]] után Khomeini belső körébe került, és védelmi miniszterként sikeres kapcsolatokat épített ki a [[Irán hadereje|hadsereggel]] és a [[Forradalmi Gárda|Forradalmi Gárdával]]. [[1981]]-ben – nagy többséggel – elnöknek választották. Népszerűségét csak növelte, hogy a szavazás előtt egy ellenzéki iráni szervezet merényletet kísérelt megellene, melyben a jobb keze maradandó bénulást szenvedett. Első intézkedése volt, hogy megszüntette a kormányfői tisztséget, így a legfőbb vallási vezető után a rendszer formailag második legbefolyásosabb politikusává vált. Khomeini [[1989]]-es halála után megválasztották legfőbb vallási vezetővé.<ref name=hvg>'''Kontúr. Ali Khamenei, Irán nagy hatalmú, szürke vezetője''' In.: '''HVG'''. XXXX. évf., 2018/3. (2010.) szám, 34. oldal, ISSN 1217-9647</ref>
Részt vett az [[irak–iráni háború]]ban is, és fontos szerepe volt abban is, hogy hagyta Irán elszigetelődését. Ez a folyamat [[2005]] után gyorsult fel, mivel ekkor lépett hivatalába [[Mahmud Ahmadinezsád|Ahmadinezsád]] iráni miniszterelnök is, aki kitart Irán urándúsítása mellett, amit a legtöbb állam, köztük az [[Amerikai Egyesült Államok]] rossz szemmel néz, mivel úgy gondolják, hogy az urándúsítás célja egy iráni atombomba. [[George W. Bush]] 2002-es beszédében Iránt a „gonosz tengelyéhez” sorolta. Hámenei egyetért az urándúsítással, viszont mostanában az ellenzék kezd lázadozni Ahmadinezsád ellen, mivel a súlyos szankciókat nehezen bírja az ország amúgy is törékeny gazdasága. Hámenei szava is döntő lehet abban, hogy az iráni elnök hivatalban marad-e. 2009-ben, az izraeli-palesztin háború alatt megtiltotta, hogy öngyilkos merénylők induljanak Iránból [[Izrael]]be. A 2009-es iráni elnökválasztás során, először Ahmadinezsádot pártolta, majd amikor a tüntetések kezdtek eldurvulni a szavazatok újraszámlálását kérte, hogy ne folytatódjanak az utcai zavargások. Hatalma meggyengült a zavargások alatt, de meg tudta őrizni pozícióját.<ref>...</ref>
| |||