Wikipédia

„Szabó Ernő (színművész)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Alany és állítmány egy mondatba
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 968 szerkesztés
28. sor:
 
== Életpályája ==
Többgenerációs színészcsaládból származott. Édesanyja, [[Szelényi Ilona]] (Polgár Ilona), [[Szelényi Emília]] erdélyi színésznő és [[Polgár Sándor]] rendező leánya. [[Szelényi Emília]] mindkét szülője ([[Szelényi Károly (színművész)|Szelényi Károly]], [[Rácz Mária (színművész)|Rácz Mária]]) színész. Édesapja, [[Szabó Pál (színművész)|Szabó Pál]], marosvásárhelyi színész feleségül vette édesanyját, de még az ő születése előtt elhagyta. Ernőt kezdetben az apa családja vette magához. 1902-ben megszületett édesanyja második gyermeke is, Szelényi Lili, aki később [[Neményi Lili]] néven ismert színésznővé vált.
 
Apai rokonai csak rövid ideig nevelték. Ezután árvaházba került, és itt maradt 11 éves koráig. Ekkor nagybátyjához került [[Hajdúböszörmény]]be. Ezután anyai nagyanyja, Szelényi Emília vette magához, féltestvérével együtt. Kezdetben [[Debrecen]]ben éltek, majd nagyanyja [[Nagykároly]]ban vásárolt házat. Itt laktak 1921-ig.
36. sor:
1921 és 1935 között vándortársulatokban lépett fel. 1935 és 1937 között a Pécsi Nemzeti Színház tagjaként működött. 1937 és 1939 közt [[Horváth Árpád (színházigazgató)|Horváth Árpád]] [[debrecen]]i társulatának tagja, és a színház rendezője. 1939 és 1940 közt [[Erdélyi Mihály (színművész)|Erdélyi Mihály]] budapesti társulatának tagja, közben fellépett a Royal Revü Varietében is.
 
1940-től Nagyváradon játszott. [[Erdély]] visszacsatolásakor ott maradt, majd megkapta a [[Románia|román]] [[állampolgárállampolgárság]]ságotot. 1946-ban a [[marosvásárhely]]i [[Székely Színház]] egyik alapító tagja lett. 1946-19551946–1955 között a marosvásárhelyi Székely Színház vezető művésze, és későbbiekben rendezője is. Ezen időszakban ő rendezte a bemutatott darabok nagy részét [[Tompa Miklós]]sal, [[Kovács György (színművész)|Kovács Györggyel]], [[Delly Ferenc]]cel. Ez az ún. „nagy rendezői négyes” állami kitüntetésben is részesült, és maga Szabó Ernő Érdemes Művész kitüntetést kapott. Idővel a Színművészeti Intézet tanárává nevezték ki, Marosvásárhelyt.
 
15 esztendőnyi távollét után, 1955-ben hazatért. Magyar állampolgárságért folyamodott, majd 1956 tavaszán-nyarán forgatni kezdett. Első két filmje mindjárt meghatározó jelentőségű. A ''[[Tanár úr kérem (film, 1956)|Tanár úr kéremben]]'' antikváriust alakított. A [[Fábri Zoltán (rendező)|Fábri Zoltán]] rendezte ''[[Hannibál tanár úr]]'' című filmben Nyúl Béla alakítása a magyar filmtörténet kimagasló alkotásává tette a filmet, Szabó Ernő megrendítő és szívszorító játékával.
 
Kezdetben a [[Vígszínház|Néphadsereg Színházában]] kapott szerepeket, majd tagja is lett a régi [[Vígszínház]] akkor e néven ismert társulatának. Később az [[Operett Színház]]ban játszott, de egyre kevésbé volt elégedett epizódjellegű szerepeivel. A továbbiakban visszatért a Vígszínházhoz. Utoljára, nyugdíjba menetele előtt nem sokkal a [[József Attila Színház]]ban szerepelt, nyugdíjaztatását is itt kérte 1964-ben.
 
1959-től haláláig ''[[A Szabó család]]'' folytatásos [[rádió]]játék névadó főszerepét játszotta hetente [[Gobbi Hilda]] oldalán. Halálakor közkívánatra a szerep nem halt meg, [[Rajz János]] folytatta.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szabó_Ernő_(színművész)”