„Kaposhomok” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
2005-ös csonk ki, már nem csonk |
a számok javítása AWB |
||
7. sor:
| járás = Kaposvári
| rang = [[község]]
| polgármester = Barta István (független)<ref name=
| irányítószám = 7261
| körzethívószám = 82
27. sor:
''Kaposhomok első említése'': Az Alsó- Pannóniában hatalmukat vesztő szlávok átadták helyüket a honfoglaló magyarságnak. A somogyi területekre Koppány törzse telepedett le. Központjuk Somogyváron volt. A vezér az ősi magyar pogány hit híve volt, ezért is került szembe Istvánnal, aki a kereszténységet akarta államvallássá tenni. A párharcból István került ki győztesen, Koppányt felnégyelteti, és a somogyi birtokainak tizedszedési jogát a Pannonhalmi bencés apátságra bízza. A nép lelki gondozását kiveszi az idegen papok kezéből és a bencésekre illetve a pécsváradi plébánosokra bízza. Bár később a somogyi területeket a veszprémi egyházmegye kebelezi be, a tizedszedés joga Pannonhalmáé marad. Ettől kezdve évszázadokon át folyt a harc Somogyvár és Pannonhalma között a jog megszerzéséért.
A javakért folytatott küzdelmet jól szimbolizálja az az eset, amikor 1228-ban a bencés apát panaszolja, hogy Veszprém püspöke lefoglalta mindkét Amachot (Homok) és javait. Az egyik Csököly pusztája, a másik, pedig a mai Kaposhomok. Végül a harc a XIII. század első felében zárult le. A tizedszedési jog Pannonhalmáé maradt, míg a Somogy megyei plébániák püspöki joghatóságát Veszprém hatáskörébe utalták. 1237-ben Jakab főesperes hatósugarában 176 plébánia működik, melynek felsorolásában Homag is szerepel, mint plébánia pappal. A települést a regölyi esperesi kerülethez és egyben a pécsi püspökséghez tartozónak írják.
1266. január 11-én IV. Kelemen pápa a tihanyi apátságot a szentszék pártfogása alá fogadja, javainak és kiváltságainak a birtoklásában megerősíti.
33. sor:
''„Clemens episcopus servus servorum Dei. Dilectis filiis abbatis monasteri de Thykon qaecumque bona idem monasterium possidet, Illibata permaneant predia et villam Mortus juxta Buchak…Homuke.''
Ugyanebben a kiváltságlevélben még egyszer szerepel Homuke de Telky, melynek birtoklásában a pápa szintén megerősíti.
A veszprémi püspökség római levéltárában a településről a XIV. századból vannak hiteles adatok. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben jelenik meg először Homok, mint adózó település.
''A budai káptalan döntése'': 1443. január 25-én a budai káptalan előtt Hédervári Lőrinc nádor és fia, Imre macsói bán és Tamásy János vajda fia, Henrik egyezségre lépnek, mely szerint, ha valamelyikük előbb halna meg örökös nélkül, úgy összes birtokuk a másikra száll. Az egyezségben felsorolják az esetlegesen birtokolandó javakat. A települések között említik Omakot, azaz Homokot is. A megállapodás január 31-én már aktuálissá is válik. A budai káptalan II. Ulászló parancsára bevezette Hédervári Lőrinc nádort és fiát, Imre macsói bánt mindazon birtokokba, amelyeket a néhai Tamásy Henrikkel kötött szerződés értelmében megjelöltek.
''Homok, mint egyházi igazgatási központ:'' 1542-ben összeszámolták a somogyi plébániákat. (Connumeratio Parochorum Annao 1542) Az összeírásban szerepel Márczadó, Enyezd, Szend amelynek esperese, archidiakónusa „de Omag” él. Ez jelentheti azt is, hogy a pap homoki származású. Amennyiben ez így lenne, úgy ismerhetjük Homok szülöttét, aki papi pályára lépett és esperessé lett. Az 1542-es birtokösszeírásban Török Bálint, Marczadó és Send javai mellett még szerepel Omag is, de 1545-re eltűnik a felsorolásból. Így Homok valószínűsíthetően már a kirajzó török csapatok áldozata lett.
73. sor:
Kaposhomok község 1807-ben a piaristák fennhatósága alá került.
A custodiatus utolsó bérlőjének, Szentgyörgyi Horváth Zsigmondnak az 1808-ban bekövetkező halálával, a rend Bolla Antalnak adta azt a feladatot, hogy a javadalom gazdaságát átszervezze. Ő a bérleti hasznosítás helyett a házi kezelésbe vétel mellett döntött. A befektetésekhez azonban pénzre volt szükség. A támogatásokkal együtt 55
A határok azonban bizonytalanok voltak, a donációs levelekben egyszerűen csak a falvak voltak megemlítve, a custodiatus pontos területi felmérésére még nem került sor. Ennek a hiányában a határok mentén folyamatosan pereskedésre került sor. A homoki birtokállományból négy alkalommal is sajátítottak ki területeket:
217. sor:
2) Annak a magyar állampolgárnak, akire a 3. § értelmében az 1. § '''r'''endelkezése nem vonatkozik, az 1) bekezdésben említett vagyontárgyakat és ezen felül még a tényleges birtokában lévő egy lakóházat is tulajdonába lehet adni, illetőleg tulajdonában meg lehet hagyni.
A 4. számú névjegyzékbe vett lakosok száma 9 fő:
1. Franck Antal
231. sor:
6. Nyári József
7. Stágl József
8. Stágl Józsefné szül. Strum Mária
883. sor:
===Polgármesterei===
* 1990–1994:
* 1994–1998: Laskai Zoltán (független)<ref name=
* 1998–2002:
* 2002–2006:
* 2006–2010:
* 2010–2012: Takács István ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]])<ref name=
* 2012–2014: Nemes Attila (független)<ref name=
* 2014-2019: Barta István (független)<ref name=
* 2019-től:
A településen 2012. június 3-án az előző polgármester lemondása miatt kellett időközi polgármester-választást tartani.
|