„Szirmabesenyő” változatai közötti eltérés

A község két településből, az XVII. századtól a gróf ''szirmai és szirmabesenyői'' Szirmay-család által birtokolt '''Szirmabesenyő'''ből (vagymás néven KelecsényKelecsényből) és az attól független '''Sajóbesenyő'''ből (vagy Besenyő, Alsóbesenyő) jött létre '''1939'''-ben. A fúziótkét megelőzőtelepülés évszázadokbantörténete azonban, aaz kétegymáshoz településvaló történeteközelségük azokmiatt közelségea miattfúziót megelőző évszázadokban is összefüggösszefüggött.

Szirmabesenyő első ismert írásos emléke III. András magyar király uralkodása idején keletkezett. Az említett '''1291'''-es dokumentum közlése szerint '''''Besenew''''' település a [[Miskolc nemzetség]]<nowiki/>ből való '''Besenyei Sándor''' fiainak tulajdona volt – innen a település nevének eredete, mely egyben a településen élt besenyő közösségre is utal. A településen egy 1332-es említés szerint egy Mindenszentekről elnevezett egyház működött, mely után fennmaradtak a pápai tizedjegyzék adatai is. <ref>http://szirmabesenyo.hu/telepulesunk/</ref>

A település alapító atyja gróf ''szirmai és szirmabesenyői'' '''Szirmay István''' volt,<ref>https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_HAJB_Saa_20_Rmcs_04/?pg=119&layout=s</ref> aki I. Lipót magyar király által jóváhagyva '''1694'''-ben költöztette át földműveseit [[Szirma|SzirmáSzirmáról]]<nowiki/>ról Kelecsénybe, s ebből kifolyólag lett a település neve Szirmabesenyő – utalva a hely birtokosaira, s a lakosság eredetére. Szirmay István felépítette a családi kúriát, majd leszármazottjai aza XVIII18. században barokk kastélyt építtettek, illetve átvették a település kegyúri posztját is. Az ő fennhatóságuk alatt épülhetett ki a helyi oktatási intézményiskola is, melynek első ismert írásos emléke 1746-ból származik. <ref name=":0">http://szirmabesenyo.hu/intezmenyek/#szinyeisuli</ref> A kastély jelentősebb tulajdonosa gróf ''szirmai és szirmabesenyői'' '''[[Szirmay Alfréd]]''' volt, akinél gyakorta vendégeskedett sógora, [[Szinyei Merse Pál,]]; akiutóbbi az itt festett művei miatt máig a település művészeti arculatának képviselője.

Mivel a település lakossága nagyaránybannagy arányban [[Szlovákok|szlovák]] etnikumú volt – a többek között Sárosszentmihályból[[Szentmihályfalva|Szentmihályfalváról]] ([[Szlovák nyelv|szlovákul:]] ''Šarišské Michaľany'') való betelepítések miatt –, az oktatás az asszimilációs törekvések miatt csak 1875-től folyikfolyt magyar nyelven. <ref name=":0" /> A szláv eredet máig megfigyelhető a tősgyökeres lakosokon, akik szüleik, nagyszüleik által tudnak szlovák kifejezéseket. A XIX19. századi anyakönyvekben gyakran előforduló vezetéknevek: Balcsár, Bányász, Béres, Bodnár, Bodolovszki, Bodvanszki, Dojcsák, Duch, Dvorcsák, Dvorszki, Éliás, Furcsák, Gazsik, Germuska, Gibárti, Görömbölyszki, Guzi, Hanák, Hnat, Jarocsik, Kállai, Kascsák, Kirn, Klusovszki, Koczán, Kocsis, Kollár, Konderák, Kopacskó, Kozdrony, Kubiczki, Lipták, Litmanovszki, Markó, Markovics, Mikovszki, Murin, Obóczki, Oscsadlovics, Papczun, Pavlikovics, Petúra, Popovics, Sárosi, Selling, Senviczki, Stefán, Szabados, Szakos, Topa, Tornai, Tövis, Üveges, Vaskó, Vencuch, Virosztek, Xenzsakovics.

Az [[első világháborúbanvilágháború]]ban, (1914–1918) között Sajó- és Szirmabesenyő lakosai közül összesen 41 hősifő halálbanhalt elhunyt katonát tudhősi magánakhalált.

A [[második világháborúbanvilágháború]]ban (1939–1945) elhunyt helyi áldozatok névsora, a helyi hősi emlékmű felirata alapján:<ref>https://www.kozterkep.hu/22774/hosi-emlekmu</ref> ''Árvai Imre, Balázs János, Berei János, Bodó Szilveszter, Bodolóczki Mihály, Bodvánszki András, Dányi István, Dédesi Simon, Dojcsák István, Dojcsák Tamás, Duch István, Friedmann család, Gerges Pál, Germuska Imre, Goldmann család, Gombos Imre, Gombos Kristófné, Groszmann család, Guttmann család, Guzi István, Guzi János, Guzi Pál, Gyurik István, Hankó Béla, Horváth család, Kaló Ilona, Kascsák Mihály, Király Gyula, Kismárton Mihály, Kiss István, Kiss Józsefné, Koczán Ferenc, Koczán Imre, Koczán István, Koczán László, Koczán Pál, Konderák Imre, Kovács Bálint, Kozák Pál I, Kozák Pál II, Kozák Veronika, Kubiczki János, Kubiczki Józsefné, Lipták Jánosné, Macsuga Flórián, Mák Balázs, Maszni Ernő, Mészáros Imre, Nagy István, Orosz István, Pásztor Vilmos, Pavlikovics Flórián, Pelle József, Rubinstein Áronné, Salamon Miklós, Selling István, Sindler László, Szabó Lajos, Szakos Ernő, Szakos János, Szarka József, Szirmay Alfréd, Takács Mihály, Torkos Béla, Tóth József, Tőzsér István, Vaskó András, Vaskó János, Vépi Pál, Zafír család''. A második világháború végén a településen gyűjtőtábor működött, melynek áldozatait málenkij robotra ítélték. <ref>https://boon.hu/helyi-kozelet/az-elhurcoltakra-emlekeztek-szirmabesenyon-2538811/</ref>

Az 1971-es szirmabesenyői árvíz okozta károk nagy befolyással voltvoltak a település lakosságának életére; ehhez az eseményhez köthető a helyi roma kisebbség Sajókeresztúrba való áttelepülése is.

*[[Szirmay-kastély (Szirmabesenyő)|'''Szirmay-kastély''']]: XVIII18. században épült barokk kastély. Az épület tulajdonosa több évszázadon keresztül a gróf [[Szirmay család]] volt egészen az államosításig, ami után oktatási intézményként működött tovább. Többek között [[Szinyei Merse Pál]] – akiről a jelenlegi helyi általános iskolát elnevezték –, és [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] is vendégeskedett az épületben. A kastélypark a mai sportpálya területén helyezkedett el.

*'''Kisboldogasszony Rómairómai Katolikuskatolikus Templomtemplom és Plébániaplébánia:''' 1762-ben épült meg a gróf Szirmay család kezdeményezéséből. A templom a földbirtokos család kegyuraságát élvezte, de az 1880-as évekre állapota erősen megrongálódott. 1886-ban helyreállították, és mostanáig folynak munkálatok a templom állapotának, külső és belső állapotának megőrzése érdekében. 2016-ban a régi plébánia mellé felhúztak egy új parókiát. A templom kertjében egy [[Nepomuki Szent JánostJános]]t ábrázoló szobor található.

*'''Görög katolikus templom:''' 2000-ben húzták felemelték a szirmabesenyői kiserdő szélén a körülbelül 500 fős egyházközség részére.

*'''Református templom:''' 2000-ben alakították át a település számára feleslegessé vált mozit református templommá, az egyre növekedő létszámú helyi református egyházközösség részére.

*'''Király-hegy:''' Nevével ellentétben egy dombság. Ezen a területen működik a helyi lovarda és a pincefalu. Az 1880-as filoxérajárvány óta megcsappant a helyi bortermelés, ezért jelenleg nem működiknincs intenzív szőlőművelés a területen. Az 1970-es években hétvégi házakat építettek fel, a dombság nyugati oldalát napjainkban is több család lakja.

A település 1995-ben adott ki rendeletet a ''Pro Rure'' díszpolgári cím alapításáról és adományozásáról. A kitüntetést változó időközönként – hivatalosan 3 évente – az adott év augusztus 20-ikai ünnepségén adja át a polgármester a település életében kiemelkedő szerepet játszó személynek, akit a lakosság választ meg, s a képviselőtestületképviselő-testület hagy jóvá. A méltósághoz díszoklevél, pénzjutalom, és egy 14 karátos arany pecsétgyűrű jár, mely a település címerét viseli.